Népszámlálás 2011

Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten


Kogălniceanu Program
 

ez a mi munkánk
Európai parlamenti jelenlét
hírlevél
aktuális pályázatok
kiadványok
kulturális naptár
archív honlapunk
oktatási adatbázis
választási honlapunk

Dokumentumok - Alapszabályzat

A SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐK TANÁCSÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. A TANÁCS MEGALAKULÁSÁRÓL

l. Két Kongresszusi ülés között a Szövetség legmagasabb politikai döntéshozó testülete a Szövetségi Képviselők Tanácsa (továbbiakban SZKT), amely a Szövetség politikai értékpluralizmusát jeleníti meg.

2. Az Alapszabályzat 62. pontjának megfelelően megválasztott személyek mandátumukat az RMDSZ Alapszabályzata mellékletének 23. pontjában előírt megbízólevéllel bizonyítják.

3. A képviselők és szenátorok mandátumukat a Parlamenti igazolványukkal bizonyítják.

4. A területi elnökök mandátumukat az őket megválasztó küldöttgyűlés határozatával, vagy a választási eredményt rögzítő jegyzőkönyv másolatával bizonyítják.

5. A mandátumokat a Jogi Bizottság jelentése alapján, amely csak a bizonyító iratok léte vagy nem létéről szólhat, az SZKT igazolja.

6. A Jogi Bizottság jelentését a már igazolt tagjai többségének jelenlétében egyszerű többséggel hozza.

7. Az RMDSZ Alapszabályzata 62. cikkelyének megfelelően lebonyolított választások után az SZKT első ülését a Szövetségi Elnök hívja össze és vezeti a vendéglátó területi szervezet elnökének segítségével, mindaddig, amíg az SZKT elnökét meg nem választják.

8. Az SZKT előbbi pontban szereplő ülését az új mandátumok igazolásával kezdik.
Az SZKT előbbi pontban szereplő ülése a mandátumok igazolása után legalább a következő napirendi pontokkal kell rendelkezzen:
a. az SZKT elnökének, alelnökeinek és tikárának megválasztása;
b. az állandó szakbizottságok kiegészítése.

II. A KÉPVISELŐK

9. Az SZKT tagjai:
(1) a Szövetség rendszerén belül egyenrangúak.
(2) igazolt mandátumuk személyre szóló és a 62. pontnak megfelelően megválasztott SZKT tagok mandátuma az SZKT 8. pontban szereplő üléséig érvényes, a területi elnökök, képviselők és szenátorok mandátuma pedig az újonnan megválasztott területi elnökök, képviselők és szenátorok igazolásáig.
(3) a Tanács bármely testületébe és tisztségére megválaszthatók.
(4) döntéseiket személyes meggyőződésük alapján hozzák és értük nem vonhatók felelősségre a Szövetségen belül;
(5) mandátuma, idő előtt lemondás, elhalálozás vagy összeférhetetlenség következtében szűnik meg.

10. A mandátumát elvesztő képviselő helyettesítéséről az SZKT megválasztását szabályozó határozat rendelkezik.

11. (1) A képviselők kötelesek a Tanács és a bizottságok meghirdetett ülésein megjelenni. Igazolatlan hiányzások esetén a felelősségrevonás az illető képviselő frakciójának hatáskörébe tartozik.
(2) A távolmaradást igazolni kell az illető tanácskozás kezdetéig, rendkívüli esetben pedig közvetlenül az akadályoztatás megszűnte után.

12. A képviselők a Tanácson belül frakciókat hozhatnak létre.

13. A képviselők személyes opciók alapján lehetnek a Tanács egy vagy több szakbizottságának tagjai. Minden képviselő szavazati joggal legfeljebb egy szakbizottságnak lehet tagja.

14. A képviselőknek kérdésfelvetési és interpellációs joguk van.

15. A képviselőknek, személyes érintettség esetén, joguk van a velük kapcsolatosan felmerült kérdéshez hozzászólni, illetve az ülés vonatkozó részének hangfelvétele alapján készült szószerinti jegyzőkönyv hitelesített másolatát megkapni.

III. A TANÁCS MŰKÖDÉSE

16. (1) Az SZKT negyedévente rendes, vagy bármikor rendkívüli ülést tart és tagjai többségének jelenlétében határozatképes.
(2) Az SZKT üléseit annak elnöke vezeti, hiányában pedig az alelnökök.
(3) Az SZKT üléseit a szövetségi elnök hívja össze az Allandó Bizottság, vagy az SZKT tagjai 1/3-nak kezdeményezésére.
(4) A szövetségi elnök akadályoztatása esetén az SZKT-t az ügyvezető elnök hívja össze.

17. Minden ülés a jelenlét ellenőrzésével kezdődik.

18. (1) A szavazatok könnyebb számlálása végett a Tanács ülésein nem szavazati joggal résztvevő személyek kötelesek elkülönülten helyet foglalni a tanácsteremben. (2) A rendbontókat az elnök kiutasíthatja.

19. (1) A határozathozatal rendszerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel történik. A láthatóan többségi szavazatok megszámlálása nem kötelező. Az ellenszavazatokat, illetve tartózkodásokat viszont minden esetben meg kell számlálni, kivéve a szakaszonkénti vitánál. (2) A szavazatszámlálást a Tanács titkárai végzik, illetve szervezik és vezetik.

20. (1) A Tanács egyszerű többséggel, bármely esetben titkos, vagy névszerinti szavazást rendelhet el.
(2) Legalább két frakció javaslatára, elvi döntések, illetve a határozatok végső elfogadása esetében kötelező a név szerinti szavazás.
(3) A személyre vonatkozó döntések mindig titkosak.

21. (1) Titkos szavazás alkalmával annyi szavazólapot kell készíteni ahány tagja van a Tanácsnak. Minden jelenlévő képviselő kap egy szavazólapot. A megmaradt szavazólapokat a titkárok megszámolják és „SEMMIS” szó ráírásával, valamint aláírásukkal megsemmisítik.
(2) Ez után kerül sor a tulajdonképpeni szavazásra, amikor minden képviselő nevének felolvasásakor bedobja szavazólapját az előzően ellenőrzött urnába.

(3) A szavazatszámlálást a titkárok végzik. A Tanács delegálhat még 3 képviselőt a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére. A szavazatszámlálásnál más személy jelenléte tilos.
(4) A szavazatszámlálók mindnyájuk aláírásával ellátott jegyzőkönyvet készítenek, melyet ismertetése után, a felhasznált, illetve megsemmisített szavazólapokkal együtt leteszik az Állandó Bizottság irattárába.

IV. A TANÁCS ÜLÉSEI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

22. (1) A Tanács üléseinek napirendjét és időtartalmát az Állandó Bizottság javasolja és a tanács, szavazás útján dönti el.
(2) A javasolt napirendet az ülés kezdetén minden képviselő írásban megkapja.

23. (1) A Tanács ülésein az Ügyvezető Elnökség kötelező módon résztvesz és tanácskozási joga van.
(2) Tanácskozási joggal részt vehetnek:
a) a szövetségi elnök,
b) a történelmi magyar egyházfők;
c) a SZET állandó bizottsága;
d) a szakbizottságok által javasolt szakértők.

V. A TANÁCS ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGA

24. (1) Az SZKT munkkáját az általa megválasztott Allandó Bizottság vezeti, amelynek feladata az SZKT  üléseinek az előkészítése, levezetése és az ehhez szükséges információáramlás biztosítása.
(2) Az SZKT Állandó Bizottságának összetétele:
a) elnök,
b) négy alelnök,
c)  két titkár.
(3) A szövetségi képviselők 1/3-ának javaslatára az SZKT köteles az Állandó Bizottságot megújítani.

25. (1) Az Állandó Bizottság feladatköre:
a) elkészíti a napirendi javaslatot a Tanács soron következő ülésére, javaslatot tesz az időpontra vonatkozóan és a javaslatokat eljuttatja a szövetségi elnökhöz;
b) összehangolja a szakbizottságok tevékenységét, megbízza az illetékes szakbizottságot a benyújtott javaslatok, előterjesztések véleményezésével;
c) a határozati javaslatokat és szakbizottsági véleményezéseket megküldi a területi szervezeteknek, amelyek a kapott anyagot sokszorosítják és eljuttatják minden képviselőhöz;
d) eljuttatja a határozatait a Szövetségi Egyeztető Tanácshoz, annak véleményezése alapján kezdeményezi a végrehajtást, illetve gondoskodik az újbóli napirendre tűzésről;
c) napirendre tűzi az Egyeztető Kerekasztal döntéseit;
f) gondoskodik a Tanács képviseletéről a szövetségi politika szellemében;
g) kidolgozza és határozati javaslat formájában előterjeszti a Tanács éves költségvetési tervét;
h) kijelöli az Állandó Bizottság székhelyét.

(2) A Tanács Állandó Bizottsága köteles a Szövetségi Egyeztető Tanács, illetve a szövetségi képviselők egyharmadának írásbeli kérésére javasolni a szövetségi elnöknek a Tanács rendkívüli ülésének összehívását. A kérelemben az összehívás indokát, a javasolt időpontot, helyet és napirendet meg kell jelölni.

26. A névszerinti szavazások eredményét a frakciók az érintett kérdésről megfogalmazott álláspontjával együtt az Állandó Bizottság köteles nyilvánosságra hozni.

27. (1) A Tanács elnöke felügyel a működési szabályzat helyes alkalmazására.
(2) A Tanács elnökének feladatai:

a) elnököl a Tanács ülésein;
b) előterjeszti az Állandó Bizottság által javasolt napirendet;
c) vezeti az ülést és a napirendi pontok kapcsán kialakult vitát;
d) szót ad, megvonja a szót, bezárja a vitát;
e) megszakítja az ülést, felfüggeszti a munkálatokat, szünetet rendel el;
f) fenntartja a rendet és eljár a rendbontókkal szemben;
g) elrendeli a szavazást és ismerteti annak eredményét;
h) összehangolja az állandó szakbizottságok tevékenységét;
i) megbízza az illetékes állandó szakbizottságot a hozzá beérkezett előterjesztések véleményezésével;
j) képviseli a Tanácsot.

28. (1) Munkájában az elnököt az alelnökök és a titkárok segítik.
(2) Akadályoztatása esetén az elnököt az alelnökök helyettesítik. Az elnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei azonosak az elnökével.

29. A Tanács ülései között az Állandó Bizottság az elnök, vagy a szövetségi elnök kezdeményezésére ül össze, egyeztetett helyen és időben.

30. Az Állandó Bizottságban megüresedett helyre a Tanács, a megüresedést követő első ülésen,  új tagot választ.
31. A Tanács elnökének munkáját egy, a szövetségi költségvetésből fizetett jegyző segíti, aki egyben az Állandó Bizottság főjegyzője is.

32. Véleménykülönbség esetén az Állandó Bizottság egyszerű többséggel dönt, legalább öt tagjának jelenlétében.

VI. AZ ÁLLANDÓ SZAKBIZOTTSÁGOK ÉS IDŐSZAKOS BIZOTTSÁGOK

33. A Tanács állandó szakbizottságai:

  1. önkormányzati
  2. gazdasági
  3. oktatási
  4. művelődési és egyházügyi
  5. EU integrációs
  6. szórvány és szociális
  7. ifjúsági  és sport
  8. jogi- és emberjogi

34. Konkrét problémák megoldására időszakos bizottságok is létrehozhatóak. A bizottságot létrehozó határozatnak tartalmaznia kell a bizottság pontos feladatát és munkája elvégzésének határidejét.

35. Az időszakos bizottságok kinevezése előtt a Tanács meghatározza azok létszámát, majd a frakciók egyeztetési tárgyalásai után, ha a meghatározott létszámnál több jelölt van, szavazással dönt.

36. A bizottságok tagjai elnököt, alelnököt és titkárt választanak.

37. A bizottságok alaphatásköre a határozat-előkészítés, illetve a határozati javaslatuk véleményezése.

38. A bizottságok tagjaik többségének jelenlétében döntésképesek és döntéseiket egyszerű többséggel (jelenlévők fele plusz 1) hozzák.

39. A bizottságok ülésein, konzultatív joggal, részt vehet a szövetségi elnök, a tiszteletbeli elnök, az Állandó Bizottság tagjai, az ügyvezető elnök, az illetékes ügyvezető alelnök, valamint a határozati javaslat kezdeményezője.

40. (1) A szakbizottságok az illetékességi körükbe tartozó napirendi kérdések véleményezése és a határozathozatal előkészítése céljából kötelesek összeülni.
(2) A szakbizottságok üléseit a bizottsági elnökök hívják össze.
(3) Üléseikre szakértőket hívhatnak meg.
(4) A szakbizottságok tevékenységük részletes szabályait a Tanács működési szabályzatával összhangban maguk dolgozzák ki.
41. (1) A szakbizottságok azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

(2) A bizottságok feladatkörüket átfedő ügyekben közösen is eljárhatnak.

VII. A FRAKCIÓK

42. (1) Bármely frakció létrehozásához és működéséhez legkevesebb tíz képviselő aláírásával igazolt támogatása szükséges. A frakciók megnevezve a frakcióvezetőt, írásban jelentik be létüket az Állandó Bizottságnak.
(2) A frakcióból való kilépést, illetve más frakcióba való belépést az érdekelt képviselő köteles írásban bejelenteni az Állandó Bizottságnak.
(3) Amennyiben egy frakció taglétszáma tíz alá csökken, a frakció megszűnik.

43. Az operatív döntéshozás érdekében a Tanács elnöke bármikor szünetet rendelhet el konszenzusos megoldás előkészítése céljából.


44. A frakcióvezetőknek a Tanács üléseinek kezdetén, az Állandó Bizottsághoz eljuttatott előzetes bejelentés alapján, korlátozott idejű, napirend előtti felszólaláshoz van joguk.

VIII. AZ EGYEZTETŐ KEREKASZTAL

45. (1) Az Egyeztető Kerekasztal konszenzusos döntések előkészítésének fóruma.

(2) Az EK üléseit kezdeményezheti az Állandó Bizottság elnöke, illetve legalább két frakció.

46. (1) Az EK a frakciók egy-egy képviselőjéből áll. Minden frakciómegbízott két tanácsadó segítségét veheti igénybe.
(2) Az EK tanácskozásain részt vehetnek, szavazati jog nélkül, a szövetségi elnök, az ügyvezető elnök, az illetékes ügyvezető alelnök, az Állandó Bizottság tagjai, valamint a területi elnökök konzultatív tanácsának a megbízottja.

47. Az EK az SZKT elé terjesztett határozati javaslatait konszenzussal hozza.

48. Az EK felkérheti valamely meghívott RMDSZ-tisztségviselőt ülése levezetésére, egyébként az üléseket rotációs elv alapján sorshúzással kijelölt személy vezeti.

49. Az EK üléseiről jegyzőkönyv készül.

50. Az ülésvezető köteles gondoskodni arról, hogy az ülés jegyzőkönyve, a konszenzussal hozott döntésekkel együtt a legrövidebb időn belül eljusson a Tanács Állandó Bizottságához.

IX. A HATÁROZATHOZATAL

51. (1) Minden határozati javaslatot a Tanács Allandó Bizottságához kell benyújtani legalább 10 nappal az SZKT ülésének kiírt időpontja előtt.
(2) A határidő be nem tartása a határozattervezet megvitatásának a következő SZKT-ra való elnapolását vonja maga után.
(3) Határozati javaslatokat az SZKT bármely tagja, a szövetségi elnök, az ügyvezető elnök, vagy a SZET tehet.
(4) A határozati javaslatok csupán dátummal, a javaslattevő nevének feltűntetésével és aláírásával veendők figyelembe.
(5) Az SZKT elé nem kerület olyan határozattervezet, amelyet az illetékes szakbizottságok nem véleményeztek.
(6) A benyújtott határozattervezeteket az Állandó Bizottság 3 napon belül kell továbbítsa az illetékes szakbizottságnak.
7) A szakbizottság köteles véleményezni a beadott határozattervezetet és legkésőbb a soron következő SZKT ülését megelőző kerekasztal megbeszélésen előterjeszteni.

52. (1) Rendkívüli esetben, ha a fenti eljárásra nincs idő, a szövetségi elnök javaslatára az SZKT úgy dönthet, hogy napirendjére tűzi valamely határozattervezet megvitatását.
(2) Napirendre tűzés után a tervezetet át kell nyújtani az illetékes szakbizottságnak, vagy a külön erre a célra kijelölt különleges bizottságnak, amely véleményezi, vagy kidolgozza a tervezet szövegét annak plénumbeli megvitatása előtt.

53. (1) A Tanács döntéseinek megnyilvánulási formái:
a) sarkalatos határozatok,
b) egyszerű határozatok,
c)  elvi állásfoglalások.

54. (1) Sarkalatos határozatot hoz a Tanács minden, az alapszabályzatot, az RMDSZ-programot, illetve annak végrehajtását érintő kérdésben, valamint minden olyan kérdésben, amiről az alapszabályzat így rendelkezik.
(2) A Tanács általában egyszerű határozatok formájában hozza döntéseit az alapszabályzatnak megfelelően.

55. Az egyszerű határozatokat az SZKT a jelenlevők, a sarkalatos határozatokat pedig tagjai összlétszámának többségi szavazatával hozza.

56. (1) A képviselőnek a határozati javaslat módosítására vonatkozó indítványát írásban kell benyújtania az illetékes szakbizottságnak. Amennyiben a módosító indítvány illetékes hatáskörrel rendelkező szakbizottságnak a határozati javaslatot véleményező előterjesztésével nincs összhangban, akkor a kérdés vita alá bocsátásáról a Tanács szavazással dönt.
(2) A részletes vita megkezdése után már nem nyújtható be módosító indítvány; így csak a korábban benyújtott indítványok fölött – a határozati javaslat egészével összhangban – lehet a vitát lefolytatni.
(3) Különleges esetekben a Tanács elfogadhatja a vita során tett szövegszerű módosító indítványok figyelembe vételét is.
(4) A képviselő a szavazás megkezdéséig a módosító indítványát bármikor visszavonhatja.

57. (1) Szólásra az elnöknél a vita megkezdése előtt kell jelentkezni. A hozzászólások sorrendje a jelentkezések sorrendje szerint alakul. Az elnök a vita megkezdése előtt a listát lezárhatja.
(2) A vita közben újabb, vagy ismételt felszólaláshoz az elnök a Tanács döntését kéri.
(3) A javaslatok előterjesztői, illetve az előkészítésben résztvevő szakbizottságok elnökei vagy kijelölt előadói a szavazás előtt bármikor felszólalhatnak.

58. (1) Határozati javaslat esetében a kezdeményező felszólalásának időtartama maximum 10 perc, a módosító indítványt benyújtóé pedig maximum 5 perc. Az ettől eltérő felszólalási időtartamra vonatkozóan a Tanács esetenként és vita nélkül dönt.
(2) A vita közben az indítványozó felszólalásával kapcsolatban, észrevétel céljából, bármelyik képviselő 3 perces hozzászólásra jogosult (válasz). Erre az eredeti felszólaló is jogosult 2 perc erejéig, pontosításra (viszontválasz). A viszontválasz nem tartalmazhat olyan új tényeket vagy hivatkozásokat, amelyeket a teljes időtartamú felszólalásban nem tártak fel (többszöri viszontválasz korlátja).
(3) Bármelyik képviselő indoklással javasolhatja a vita lezárását. A Tanács ebben a kérdésben vita nélkül határoz.

59. A napirend megszavazása után a Tanács dönthet az indítványozó felszólalások, hozzászólások, válaszok, viszontválaszok és személyes megjegyzések időtartamáról és a felhasználható idő elosztásának módjáról.

60. Ugyanazon témához minden képviselő csak egyszer szólhat hozzá.

61 A Tanács először a beterjesztett határozati javaslatnak a módosító indítványai által érintett rendelkezései felett szavaz. Az egyes módosító javaslatokról a szavazás külön-külön történik; ezután a határozati javaslat egészéről.

62. Szavazategyenlőség esetén névszerinti szavazásra kerül sor. Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

63. (1) A Tanács üléseiről szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a soros titkár írják alá.
(2) A felolvasott iratokat a jegyzőkönyvhöz eredetiben csatolni kell.
(3) Az Állandó Bizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyvet, kérésre, 20 napon belül minden frakcióvezetőnek és állandó szakbizottsági elnöknek rendelkezésére bocsátja.

64. (1) A Szövetségi Képviselők Tanácsa határozatainak területi, személyi és időbeli hatályának kérdésében az RMDSZ alapszabályzata az irányadó.
(2) A Tanács határozatai megszavazásukkal hatályba lépnek, hacsak az alapszabályzat, illetve maga a határozat nem rendelkezik másként.
(3) A Tanács határozatait az RMDSZ Közlönyben közli. A közlés az Állandó Bizottság közreműködésével az Ügyvezető Elnökség feladata.

X. AZ INTERPELLÁCIÓ ÉS A KÉRDÉS-FELTEVÉS

65. (1) Interpellációt az Ügyvezető Elnökség tagjaihoz lehet intézni.
(2) Kérdés intézhető a szövetségi elnökhöz,  az Ügyvezető Elnökség tagjaihoz, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnökéhez és az RMDSZ parlamenti csoportja tagjaihoz a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
(3) A képviselői kérdést legkésőbb az ülés megkezdése előtt kell benyújtani az Állandó Bizottsághoz.

66. (1) A Tanács elnöke minden ülés elején bejelenti a beterjesztett kérdéseket.
(2) A megkérdezett a folyó ülésen köteles a kívánt felvilágosítást megadni. A kérdések és válaszok Tanács előtti feltárására az ülések első napján kell sort keríteni.
(3) Indokolt esetben a megkérdezettnek kivételesen joga van a választ a legközelebbi ülésszakra írásban előterjeszteni.

67 Interpellációt a frakciók, vagy legkevesebb három képviselő nevében lehet beadni.

68. (1) A kérdésfeltevő képviselőnek, illetve interpelláló frakciónak vagy képviselőcsoportnak viszontválaszra van joga, amely után a Tanács dönt, hogy a választ elfogadja-e.
(2) Amennyiben a Tanács a választ nem fogadja el, a megkérdezettet, illetve interpelláltat a hatáskörrel rendelkező állandó szakbizottság és az Állandó Bizottság hallgatja meg, zárt ülésen. A meghallgatás után az illetékes bizottság állást foglal, amelyet a Tanács ismételt szavazása követ.
(3) Ha az interpelláló személy válaszát a Tanács ezek után sem fogadja el és a 2. bekezdésben szabályozott vélemény is elutasító, ez utóbbi – kivételesen – bizalmatlansági indítványnak minősül, melynek megvitatása kötelező módon a Tanács következő ülésének napirendjére kerül.

XI. AZ SZKT MŰKÖDÉSÉNEK ANYAGI FELTÉTELEI

69. A Tanács működésének anyagi feltételeit a szövetség éves költségvetése tartalmazza.
70. A Tanács költségvetésének tartalmaznia kell:
a) a Tanács üléseinek költségeit;
b) a képviselők és meghívottak utazási, szállási és étkezési költségeit;
c) az Állandó Bizottság működtetéséhez és infrastruktúrájához szükséges költségeket;
d) a szakbizottságok működtetésének költségeit;
e) a frakciók működésének költségeit (maximum egy ülés két SZKT között).
71. Az utazási és szállítási költségek elszámolását az Állandó Bizottság letilthatja amennyiben az elszámolást benyújtó nem vett ténylegesen részt az ülések munkálatain.
72. A 7l. szakasz a) és b) alpontjának a végrehajtása az Ügyvezető Elnökség illetékes szervére, a c), d) és e) alpontjának a végrehajtása az Állandó Bizottság titkárára tartozik.