Népszámlálás 2011

Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten


Kogălniceanu Program
 

ez a mi munkánk
Európai parlamenti jelenlét
hírlevél
aktuális pályázatok
kiadványok
kulturális naptár
archív honlapunk
oktatási adatbázis
választási honlapunk

Dokumentumok - Alapszabályzat

AZ ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATI TANÁCS SZERVEZÉSI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. Megnevezés

1. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT) a Szövetség helyi és megyei tanácsosainak, megyei tanács elnökeinek, polgármestereinek és alpolgármestereinek legfőbb testülete, amely a Szövetség Programja alapján minden, az önkormányzatokat érintő kérdésben tanácskozó, döntés-előkészítő, és a jelen Szabályzat II. Fejezetében meghatározott témakörökben határozathozó feladatokat lát el.

II. Feladatok, hatáskör

2. Az OÖT minden olyan kérdést megvitat, amely közvetlenül az önkormányzati tevékenységgel, a szakmai, érdekvédelmi kérdésekkel kapcsolatos:

a) határozatokat és elvi állásfoglalásokat hoz az RMDSZ önkormányzati tevékenységére vonatkozóan, azokat az Ügyvezető Elnökség, valamint az önkormányzati testületek figyelmébe ajánlja, illetve a nyilvánosság tudomására hozza;
b) döntéseket készít elő az RMDSZ önkormányzati alaptevékenységére vonatkozóan és kéri azok napirendre tűzését az SZKT-ban;

c) döntéseket hoz:
– a helyhatósági választások módszertanával kapcsolatos kérdésekben;
– saját struktúrájának módosításáról;
– szakmai rendezvényeken az OÖT képviseletében résztvevő küldöttek kijelölésével és megbízatásukkal kapcsolatosan;
– más, hasonló, hazai és külföldi szakmai testületekkel való együttműködésről;

d) meghallgatja a parlament közigazgatási szakbizottságai RMDSZ-es tagjainak tájékoztatóját;

e) közreműködik az önkormányzati választások előkészítésében.
Az OÖT döntései nem mondhatnak ellent Románia Alkotmányának, a Románia által ratifikált Helyi Önkormányzatok Európai Kartájának, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménynek, és a helyi közigazgatási törvénynek.

3. Az RMDSZ területi önkormányzati tevékenységének összehangolása.

4. Önkormányzati tevékenységek – testvértelepülési kapcsolatok, társulások, regionális együttműködések, kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok – összehangolása úgy, hogy erről tájékoztatja az RMDSZ vezető testületeit.

5. Jelentéseket és beszámolókat készít az önkormányzati testületek működéséről, azok legfontosabb kérdéseiről feljegyzéseket és beadványokat, felhívásokat és nyilatkozatokat juttat el az RMDSZ vezető testületeihez.

6. Módszereket dolgoz ki és terjeszt elő az önkormányzati választások és jelölések kérdésében.

7. Kidolgozza az RMDSZ Programjának Önkormányzat fejezetét.

8. Törvénytervezeteket és törvénymódosító javaslatokat terjeszthet elő az RMDSZ parlamenti képviselete felé.

9. Az önkormányzati tevékenység összehangolása egyházainkkal, civil társadalmi szervezeteinkkel.

10. Javaslatokat tesz az Ügyvezető Elnökségnek az önkormányzati továbbképzésre, tanácsadásra, valamint nyomtatványok, útmutatók, illetve kézikönyvek kiadására vonatkozóan.

III. A Tanács megalakulásáról és működéséről

11. AZ OÖT területi alapon szerveződik. A képviseleti norma az illető területi RMDSZ-szervezet körzetéhez tartozó önkormányzati tisztségviselők számának arányában alakul ki. Tagjait a Területi Önkormányzati Konferenciákon választják meg és ugyanezek hatáskörébe tartozik a tagok visszahívása, illetve új képviselők küldése.

12. A tagok mandátuma az önkormányzati választási ciklus idejére érvényes.
Elveszítik OÖT-tagságukat azok, akik mandátumuk alatt háromszor igazolatlanul hiányoznak a tanács üléseiről. A területi/megyei önkormányzati tanács/konferencia helyettük új tagot delegál.

13. A testület 75 képviselőből áll. A képviseleti elvet a Melléklet tartalmazza, amely jelen SZMSZ szerves részét képezi.
A képviseleti normát az OÖT Szervezési és Működési Szabályzatának SZKT általi elfogadása és az önkormányzati választásokat követő két héten belül az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Önkormányzati Főosztálya közli a területi szervezetekkel, amelyek megszervezik a 12. cikkben meghatározott Területi Önkormányzati Konferenciákat.

14. A Tanács rendes és rendkívüli ülésszakokra hívható össze.
Rendes ülésszakokra – az RMDSZ Alapszabályzatának megfelelően – évente két alkalommal kerül sor, a következőképpen:
a) az első félévben az első rendes éves ülésre;
b) a második félévben a második rendes éves ülésre.
A rendes üléseket, az Ügyvezető Elnökség Önkormányzati Főosztályával együttműködésben, az OÖT Elnöksége hívja össze. Ha az OÖT Elnöksége nem gyakorolja ezen jogát, a rendes ülést az RMDSZ Ügyvezető Elnöke hívja össze. Amennyiben objektív okok ezt indokolttá teszik, az időpontot az OÖT vezetése az RMDSZ Ügyvezető Elnökével konzultálva határozza meg.
A Tanács rendkívüli ülésszakra is összehívható, az OÖT elnökének, az OÖT elnökség 3/5-nek, a Szövetségi Elnöknek, az Ügyvezető Elnöknek vagy a tagok 1/3-nak írásos kérésére. Az összehívás időpontja és az ülés időpontja között legkevesebb 10 napnak kell eltelnie.
Az OÖT üléseit az OÖT elnöksége vezeti.

15. Az ülés határozatképes tagjai 3/5 részének jelenlétében.

16. Az ülések munkálatain a határozathozatal nyílt szavazással történik. Az ülés egyszerű többségi szavazattal bármely esetben titkos vagy névszerinti szavazást rendelhet el. A személyre szóló döntések mindig titkosak.

17. Az OÖT elnöke szakmai bizottságot hívhat össze, amikor önkormányzati kérdésekben szakmai konzultációra van szükség. A szakmai bizottság összetételét, a megtárgyalásra kerülő problémák függvényében, az OÖT elnöke határozza meg, figyelembe véve a betöltött tisztséget, a regionális reprezentativitást és a szakmai felkészültséget.

IV. A Tanács vezetőségéről

18. Az OÖT vezetősége az Elnökség, mely egy elnökből és nyolc alelnökből áll.

19. Az Elnököt és hét alelnököt az OÖT a következőképpen választja meg
a) az Elnököt a jelen lévő tagok többségével. Amennyiben egyik jelölt sem éri el ezt a többséget, akkor a két legtöbb szavazatot elért jelölt között második fordulóra kerül sor. Jelölési joga az OÖT 1/10-ét kitevő tagoknak van;
b) hét alelnököt a következőképpen:
- Maros és Beszterce megyék: 1 alelnök;
- Kolozs, Fehér és Szeben megyék: 1 alelnök;
- Hargita és Bákó megyék: 1 alelnök;
- Kovászna és Brassó megyék: 1 alelnök;
- Arad, Temes és Hunyad megyék: 1 alelnök;
- Bihar és Szilágy megyék: 1 alelnök;
- Szatmár és Máramaros megyék: 1 alelnök.
A nyolcadik alelnök hivatalból az RMDSZ Ügyvezető Elnökség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke.
Az Elnökség mandátuma az önkormányzati választási ciklus idejére szól.
Az Elnökség mandátuma megszűnik, amennyiben évente nem kerül sor a két rendes ülésre.
Az OÖT Elnökségi ülésein tanácskozási joggal részt vesz a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Tanácsának elnöke.
Az OÖT ülésein tanácskozási joggal vesznek részt az OÖT Elnökségének meghívottjai.

20. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Önkormányzati Főosztálya, az OÖT Elnökségével együttműködve, megszervezi a tevékenység lebonyolítását, az ülések előkészítését és biztosítja a folyamatos információáramoltatást az OÖT Elnöksége, a szakmai bizottság és a területi/megyei önkormányzati tanácsok/konferenciák számára.

21. Az Elnökség feladata és hatásköre:
a) az OÖT ülésének összehívása és annak levezetése;
b) napirendi javaslatok megfogalmazása;
c) a testület képviselete;
d) javaslatok kidolgozása és kapcsolattartás az RMDSZ vezető szerveivel, mindenekelőtt az Ügyvezető Elnökséggel és annak Önkormányzati Főosztályával.
Az Elnökség az OÖT elnökének vagy legalább három alelnök összehívására ülésezik.

22. Az OÖT elnöke tagja a Szövetségi Állandó Tanácsnak.

23. Jelen szabályzatot a Szövetségi Képviselők Tanácsa fogadta el.


MELLÉKLET

Az Országos Önkormányzati Tanács képviseleti elve

A képviseleti norma az egyes területeken, az önkormányzati választásokon megszerzett RMDSZ mandátumok számának függvényében alakul ki. A képviseleti norma kiszámolása az önkormányzati választások után történik.

1. Az RMDSZ által összességében megszerzett önkormányzati mandátum számot (megyei tanács elnökök, megyei tanácsosok, polgármesterek és helyi tanácsosok) osztjuk az OÖT képviselők számával (75). A kapott hányadosnál kisebb mandátumszámmal rendelkező területek hivatalból egy képviselőt delegálnak az OÖT-be.

2. Az első körben mandátumot szerzett megyék nem vesznek részt a 2. pont alkalmazásában.
A megmaradt mandátumokat a második körben osztják ki. A második körben részt vevő területeken megszerzett önkormányzati mandátumok számát elosztják az első kör után maradt mandátumok számával.
Minden terület annyi OÖT képviselőt kap, ahányszor a kapott hányados belefér az illető terület által megszerzett önkormányzati mandátumszámba.

KÉPVISELETI NORMA A 2008-2012-as ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI CIKLUSRA

Arad: 2
Bákó: 1
Beszterce: 1
Bihar: 9
Brassó: 2
Csík: 7
Fehér: 1
Felsőháromszék: 3
Gyergyó: 3
Háromszék: 6
Hunyad: 1
Kolozs: 4
Maros: 13
Tőrténelmi Máramaros: 1
Nagybánya: 1
Szatmár: 7
Szeben: 1
Szilágy: 5
Temes: 1
Udvarhelyszék: 6

ÖSSZESEN: 75

Elfogadta a Szövetségi Képviselők Tanácsa
Marosvásárhely, 2008. június 28.