Népszámlálás 2011

Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten


Kogălniceanu Program
 

ez a mi munkánk
Európai parlamenti jelenlét
hírlevél
aktuális pályázatok
kiadványok
kulturális naptár
archív honlapunk
oktatási adatbázis
választási honlapunk

Magunkról - bemutató

Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbségét a Románia területén élő magyarok alkotják. A legutóbbi népszámlálás (2002) hivatalos adatai szerint az ország lakosságának 6,6 százaléka, 1 431 807-en vallja magát magyarnak. A népszámlálási adatok szerint a magyarság túlnyomó többsége (98%) a nyugati kereszténységhez tartozik.

A kommunista diktatúra bukását követően, 1989. december 25-én megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely a Romániában élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét vállalta fel. Tagsága a belső pluralizmus elvének megfelelően területi szervezetekbe, ideológiai alapon tömörülő platformokba, valamint társult szervezetekbe szerveződik. A Szövetség társult szervezetei szociális-, tudományos-, művelődési-, más szakmai jellegű-, valamint ifjúsági csoportosulások.

A Szövetség a szervezeti önkormányzat elve alapján működik, szétválasztva a döntéshozó, végrehajtó, illetve az ellenőrző szférákat.

A Szövetség legfelsőbb döntéshozó testülete a Kongresszus. Két kongresszus között a Szövetség döntéshozó testületei: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (a továbbiakban SZKT), valamint a Szövetségi Állandó Tanács (a továbbiakban SZÁT). Két SZKT között a Szövetség döntéshozó testülete a SZÁT.

A Szövetség végrehajtó testülete a Főtitkárság, amely végrehajtja a Kongresszus, az SZKT illetve a SZÁT határozatait. Ennek érdekében, saját hatáskörében, döntéseket hoz.

A Szövetség legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök, megyei szinten a megyei elnök, területi szinten a területi elnök, helyi szinten a helyi elnök látja el.

A Szövetség konzultatív testületei: a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (a továbbiakban TEKT), a Platformok Konzultatív Tanácsa (a továbbiakban PKT) és az Országos Önkormányzati Tanács (a továbbiakban OÖT). (Részletesebben lásd: RMDSZ struktúra.)

A Szövetség parlamenti, kormányzati, illetve helyhatósági politikai képviseletét a listáin megválasztott parlamenti csoport, önkormányzati kép-viselők, polgármesterek, alpolgármesterek, valamint a Szövetség által jelölt kormányzati tisztségviselők látják el.

Az ellenőrzés feladatát a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság és a Szövetségi Ellenőrző Bizottság látja el.

Az 1990., 1992., 1996., majd a 2000. évi választásokon elért eredményeinek, a helyhatóságokban, a parlamentben, valamint a kormányzati struktúrákban végzett tevékenységének köszönhetően az RMDSZ Románia politikai életének számottevő, megkerülhetetlen tényezőjévé vált.

A Romániai magyar Demokrata Szövetség megalakulás óta felvállalta Románia euro-atlanti és európai integrálódásának ügyét, politikai szerepvállalásával hozzájárult mind az ország NATO tagságához, mind a 2007. január 1-jei csatlakozáshoz az Európai Unióhoz. A csatlakozás utáni feltételekhez igazodva, a 2007. márciusában sorra került 8. kongresszusán olyan alapszabályzatot fogadott el, amelynek egyik fő célkitűzése, hogy a romániai magyar közösség nyertese legyen az európai integrációs folyamatnak.

Az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak (EPP), az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV), a Képviselettel Nem Rendelkező Népcsoportok Szervezetének (UNPO).