Főoldal > Címke: Aktuálpolitika > találatok száma: 657
Kelemen Hunor nyilatkozata a bukaresti sajtótájékoztatót követően
Kelemen Hunor nyilatkozata a bukaresti sajtótájékoztatót követően
2019.09.04. | Aktuálpolitika

Listázta az őszi ülésszak prioritásait az RMDSZ
Listázta az őszi ülésszak prioritásait az RMDSZ
2019.09.03. | Aktuálpolitika

Hivatalosan elkezdődött az őszi parlamenti ülésszak, az RMDSZ az elmúlt héten összegezte, valamint a két ház frakcióinak mai ülésein véglegesítette azokat a prioritásokat, amelyeket az új parlamenti ciklusban kíván megvalósítani.  A prioritások között számos olyan törvénytervezet szerepel, amelyeket már a korábbi ülésszakokban iktattak, de csak most érnek révbe, viszont újak kidolgozására is sor kerül.



Kelemen Hunor nyilatkozata a marosvásárhelyi SZKT után
2019.08.30. | Aktuálpolitika

Winkler: 2020 után új fejezetet nyithat Románia
Winkler: 2020 után új fejezetet nyithat Románia
2019.07.30. | Aktuálpolitika

A 2020-2024-as időszakot maximálisan ki kell használnia az országnak, hiszen olyan periódus lesz, amelyet nem törnek meg választási kampányok – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője kedden, dévai sajtótájékoztatóján.


Antal Árpád ügyében lezárták a bűnvádi eljárást - a közösség megfélemlítése volt a cél
Antal Árpád ügyében lezárták a bűnvádi eljárást - a közösség megfélemlítése volt a cél
2019.07.24. | Aktuálpolitika

Sok furcsa dolog található a dossziéban, idézte fel Antal Árpád, aki végigvette az elmúlt évek történéseit. Az ügy egy 2014-es számvevőszéki ellenőrzéssel kezdődött, majd 2016. február 15-én a bukaresti DNA ügyészei elindították a 83/P/2016-os ügyet, két nappal később, február 17-én 13 helyszínen házkutatást tartottak a korrupcióellenes ügyészek, hét órán át hallgatva ki Bukarestben Antal Árpádot. Hatvan napig nem gyakorolhatta polgármesteri tisztségét, nem kommunikálhatott munkatársaival, nem mehetett külföldre, 19 alkalommal járt a DNA-nál, 118 alkalommal kellett megjelennie a rendőrségen, az ügyben 47 személyt hallgattak le, a dossziéban 11427 oldalnyi lehallgatási átirat található. 


Tusványos 30. – az RMDSZ politikusainak programja
Tusványos 30. – az RMDSZ politikusainak programja
2019.07.23. | Aktuálpolitika

Kelemen Hunor nyilatkozata  többség-kisebbség paktumról és a Klaus Iohannis államfővel kötött megállapodásról
Kelemen Hunor nyilatkozata többség-kisebbség paktumról és a Klaus Iohannis államfővel kötött megállapodásról
2019.07.23. | Aktuálpolitika

Kelemen Hunor nyilatkozata többség-kisebbség paktumról és a Klaus Iohannis államfővel kötött megállapodásról
2019.07.23. | Aktuálpolitika

Kettős mérce
Kettős mérce
2019.07.08. | Aktuálpolitika

Heves tiltakozást váltott ki Bukarest részéről (is) az ukrán Rada (Legfelsőbb Tanács) által áprilisban jóváhagyott törvény, amely a magánbeszélgetéseken és vallási szertartásokon kívül kötelezővé teszi az ukránnak mint államnyelvnek a közszférában való kizárólagos használatát minden állampolgár számára, függetlenül azok etnikai hovatartozásától. „Az ukrán helyzet aggodalomra ad okot, ezért azt javasoljuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (APCE), hogy külön monitorizálja, mennyire tesz eleget Ukrajna a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásainak‟, áll abban a kezdeményezésben, amelyet Titus Corlăţean PSD-s szenátor terjesztett elő Strasbourgban, a közgyűlés idén június 24–28. között sorra kerülő ülésszakán.


A decentralizációt is akadályozza az új közigazgatási kódex
A decentralizációt is akadályozza az új közigazgatási kódex
2019.07.06. | Aktuálpolitika
A kormány sürgősségi rendelete nemcsak a kisebbségi jogokat csorbítja, hanem a decentralizációt is hátráltatja – állapította meg Cseke Attila szenátusi frakcióvezető a szabályozás elemzését követően. Annak ellenére, hogy az RMDSZ számos módosító indítványt fogalmazott meg a Parlament által tavaly elfogadott törvénykönyvben, amelyek azt szolgálták volna, hogy a helyi közösségeket érintő döntéseket helyben hozzák meg, ezek nem szerepelnek a szerdán elfogadott kormányhatározatban.

A módosított közigazgatási kódexről: visszalépések és korlátozások az anyanyelvhasználat terén
A módosított közigazgatási kódexről: visszalépések és korlátozások az anyanyelvhasználat terén
2019.07.05. | Aktuálpolitika

A kormány június utolsó hetén sürgősségi kormányrendelettel módosította a közigazgatási törvénykönyvet – számos, a parlament által elfogadott rendelkezést írt felül. A július 3-ai módosítás ugyan eszközölt változásokat, de a rendelet továbbra is számos, a magyar kisebbség számára káros rendelkezést tartalmaz. A legsúlyosabb: a kormány törli a 2006 óta érintetlenül érvényben lévő megszerzett jog elvét.


RMDSZ: Nem modellértékű az az ország, ahol csorbítják a kisebbségek jogait
RMDSZ: Nem modellértékű az az ország, ahol csorbítják a kisebbségek jogait
2019.07.05. | Aktuálpolitika

Az újratárgyalt közigazgatási törvénykönyv sem a parlamenti változatot helyezi a romániai jogrendbe
Az újratárgyalt közigazgatási törvénykönyv sem a parlamenti változatot helyezi a romániai jogrendbe
2019.07.04. | Aktuálpolitika

Megmaradnak a többnyelvű helységnévtáblák, az önkormányzatok dönthetnek az anyanyelvhasználatról azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékot, de törölné a kormány a 2006-ban elfogadott anyanyelvhasználati jogokból a megszerzett jog elvét – ezek a fontosabb részletek az újratárgyalt közigazgatási törvénykönyvből a kormányszóvivő nyilatkozata alapján. Az RMDSZ elemzi majd a végleges szöveget – a rendelet csak akkor lép érvénybe, amikor megjelenik a Hivatalos Közlönyben.


Korodi Attila: az Elie Wiesel Intézet foglaljon állást az úzvölgyi illegális keresztek szimbolisztikája kapcsán
Korodi Attila: az Elie Wiesel Intézet foglaljon állást az úzvölgyi illegális keresztek szimbolisztikája kapcsán
2019.07.03. | Aktuálpolitika

Hivatalos levélben érdeklődik Korodi Attila a kulturális minisztériumtól  és a holokausztkutató intézettől, hogy milyen törvényes alapja van a szaktárca által múlt héten kibocsátott művészeti engedélynek, amely jóváhagyta az Úzvölgyében kihelyezett 50 betonkereszt művészeti koncepcióját. Korodi arra kéri az Elie Wiesel Intézetet, hogy  foglaljon állást a nagy betonkereszten szereplő szimbolumok és a június 6-án avatásra érkező tömeg résztvevői által használt szimbólumok kapcsán, amelyek hasonlóságot mutatnak a legionárius mozgalmak szimbólumaival. Románia törvényei egyértelműen tiltják és bűncselekménynek minősítik a legionárius, fasiszta, rasszista és vasgárdista jelképek használtát.


Nincs alternatíva
Nincs alternatíva
2019.06.28. | Aktuálpolitika

Téved, aki azt állítja, hogy a történelem kereke nem fordítható vissza. Az elmúlt közel három évtized alatt – kivéve talán a diktátor bukását követő napokat, amikor azt hittük, hogy Románia is a demokrácia útjára lépett, ahol garantáltak az emberi és kisebbségi jogok – kiderült, hogy a történelem kereke nagyon hamar visszafordítható. Ma is vannak napok, események, amikor úgy érezzük, hogy visszatért a ‘90-es évek szélsőséges nacionalista hangulata. Amikor vissza akarják venni a már törvénybe iktatott jogokat, amikor azt tapasztaljuk, hogy bármiféle következmény nélkül semmibe vesznek törvényes előírásokat hatóságok, egyetemi szenátusok, rendőrök, csendőrök, intézmények, politikusok.


A kódex rejtélyei és veszélyei
A kódex rejtélyei és veszélyei
2019.06.28. | Aktuálpolitika

A sürgősségi rendelettel elfogadott új közigazgatási törvénykönyv szinte köszönőviszonyban sincs azzal a tervezettel, amin a parlament bő fél évig dolgozott, és megszerzett jogokat is töröl.


Vissza a jövőbe?
Vissza a jövőbe?
2019.06.28. | Aktuálpolitika

Meghökkentő kijelentést tett Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője: „Elfogadhatatlan a kormány által elrendelt közigazgatási törvénykönyv. A kisebbségi jogok tekintetében több tíz évvel veti vissza Romániát, a 90-es évek állapotára‟ – nyilatkozta.


Az RMDSZ  támogatta  az új nyugdíjtörvényt
Az RMDSZ támogatta az új nyugdíjtörvényt
2019.06.26. | Aktuálpolitika

Újból a képviselőház plénuma elé került a tavaly decemberben elfogadott nyugdíjtörvény azt követően, hogy az ellenzéki pártok alkotmányossági óvást nyújtottak be a tervezetet ellen. Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese elmondta: a nyugdíjtörvény tartalmazza az RMDSZ módosító javaslatait, valamint számos pozitív rendelkezés szerepel benne, ezért a Szövetség képviselői megszavazták a tervezetet.



RMDSZ: a június 6-i események miatt megszavaztuk a bizalmatlansági indítványt
RMDSZ: a június 6-i események miatt megszavaztuk a bizalmatlansági indítványt
2019.06.18. | Aktuálpolitika

A bizalmatlansági indítvány egy olyan eszköz a mindenkori parlament kezében, amely által megvonja a bizalmat az épp aktuális kormánytól. Az elmúlt időszakban a jelenlegi kormány intézkedéseinek hiánya olyan etnikai feszültségekhez vezetett, amelyek az 1990-ben zajló marosvásárhelyi eseményekre emlékeztettek mindannyiunkat. Azt követően, hogy májusban már felbontottuk a parlamenti együttműködést a kormánykoalíciót alkotó pártokkal az Úzvölgyében törvénytelenül kihelyezett betonkeresztek miatt, az RMDSZ ma a június 6-i események, valamint a kisebbségekkel szemben alkalmazott kettős mérce miatt szavazza meg a bizalmatlansági indítványt” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján.


Tánczos Barna: a belügy félretájékoztat és helytelenül járt el az úzvölgyi események kapcsán
Tánczos Barna: a belügy félretájékoztat és helytelenül járt el az úzvölgyi események kapcsán
2019.06.12. | Aktuálpolitika

„Elfogadhatatlannak tartjuk a belügyminiszter úzvölgyével kapcsolatos nyilatkozatát, erőszakos bajkeverők egyértelműen csak egyik oldalon voltak. Az imádkozó, békésen tüntető magyar embereket nem nevezheti bajkeverőknek. Továbbá magyarázatot kértünk a minisztertől arra vonatkozóan is, hogy miért nem rendelte el a megfelelő rendfenntartást június 6-án” – nyilatkozta Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor szerdán, azt követően, hogy interpellációt intézett Carmen Dan tárcavezetőhöz.