Döntéshozó fórumként szavazta meg a parlament a családon belüli erőszak megfékezésére kidolgozott RMDSZ javaslatokat, amelyeket már a szakbizottsági munkálatok alatt a törvényhozók átvettek a kormánynak, az isztambuli egyezményt törvénybe emelő kezdeményezésébe. Ezentúl a szigorú büntetések mellett, a családon belüli erőszakot elkövetőt indokolt esetben azonnali hatállyal távolítják el, akár a saját lakásából, míg az áldozatnak nagymértékű és folyamatos védelmet biztosítanak a hatóságok.

„Nagyon súlyos lenne, ha az államfő magára nézve nem tekintené kötelezőnek a DNA főügyészének leváltásával kapcsolatos alkotmánybírósági döntést” – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Csoma Botond. Az RMDSZ jogász-képviselőjét azokra a kérdésekre válaszoltatta a Maszol.ro, amelyeket Klaus Johannis szerint közvitára kellene bocsátani az alkotmánybíróság indoklásának közzététele után. Arra is megkérték, kommentálja Liviu Dragnea PSD-elnök diskurzusának radikalizálódását.

Kormányprogram nélkül, a miniszterelnök-jelölt és a legfőbb tárcák vezetőinek ismeretlenségében, illetve főbb célkitűzéseid ismertetése nélkül a bizalmatlansági indítványról nem lehet komolyan beszélni – hangsúlyozta a Radio France Internationale szerda reggeli meghívottjaként Kelemen Hunor.

„Hozzáférhetőbbé és átláthatóbbá tettük az igazságügyi rendszerhez való hozzáférést az állampolgárok számára a ma megszavazott polgári perrendtartási törvény módosításai által. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés egy olyan alapvető jog, amelyet nem korlátozhatnak olyan előírások, amelyek által egy állampolgárnak ügyvédet kell fogadnia, amennyiben a tárgyalás egy bizonyos szintje után tovább küzdene az igazságáért. Ez sok esetben nem történik meg, hiszen egy ügyvéd honoráriuma igencsak magas összegekre rúg. Továbbá olyan fontos intézkedéseket is sikerült belevinni, mint például a perek teljes nyilvánossága. A megszavazott módosítások által összhangba hoztuk ezt a törvénykönyvet az alkotmánybírósági döntésekkel és az Európai Emberjogi Bíróság által javasoltakkal” – mutatott rá Ambrus Izabella, az RMDSZ Brassó megyei parlamenti képviselője azt követően, hogy a parlament alsóháza döntéshozó fórumként szavazta meg az új polgári perrendtartási törvénykönyv módosításait.

„A saját célra megtermelt többletenergia megvásárlására fogadott el a héten a parlament szakbizottsága egy módosító javaslatot. Ez lehetővé tenné, hogy az önellátó fogyasztók eladhassák többletenergiájukat a szolgáltatóknak” – mutatott rá Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője azt követően, hogy a parlament alsóházának iparügyekért felelős szakbizottsága az energia- és földgázellátásra vonatkozó kormányrendelet tárgyalása során elfogadta az RMDSZ kezdeményezését.

„Az RMDSZ egy fejlett, történelmi régiókon alapuló Romániára, valós decentralizációra, és a nemzeti közösségek közötti tényleges párbeszédre, kölcsönös tiszteletre szavazott. Mi továbbra is abban hiszünk, hogy a kulturális, történeti, néprajzi örökség sokoldalúsága és sokszínűsége érték, amelyet óvni kellene. Hogy sikeres jövőt csak úgy lehet építeni, ha figyelembe vesszük közös múltunkat, és ha a román társadalom nem alkalmaz kettős mércét, amikor a történelmi régiókról és közösségeikről van szó. Románia több történelmi régióból jött létre, és Székelyföld és az itt élő közösség ugyanúgy értékalkotó része az országnak, mint Havasalföld, Olténia, a Bánság, Máramaros vidéke, a Hátszegi medence, a Barcaság stb. Ezt nem lenne szabad elvitatni tőle, amiért a térséget többségében magyarok lakják. Autonómiatörekvésünk nem az elszakadást célozza, ezt Románia határain belül szeretnénk megvalósítani alkotmányos keretek között, és továbbra is ennek az országnak szeretnénk értékalkotó tényezője maradni. Romániának előbb-utóbb válaszolnia kell a párbeszédre való hívásunkra, véget kell vetnie a riogatásnak, és foglalkoznia kell a székelyföldi magyarok jogos és valós igényeivel” – nyilatkozta Fejér László Ödön háromszéki szenátor kedden, az autonómia-tervezet szenátusi plénumi szavazását követően.

A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottságban vannak olyan vélemények, miszerint a közigazgatási bírósághoz kellene fordulni a SRI és az ügyészségek közötti titkos megállapodások törvényességének vagy törvénytelenségének megállapítása érdekében, és ha ezek törvénytelennek bizonyulnak, akkor hivatali visszaélés címén büntető-fejlentést kell tenni azok ellen, akik ezeket a dokumentumokat aláírták – jelentette ki csütörtökön Csoma Botond RMDSZ-képviselő az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) „Mérlegen” című műsorában.  A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkára a nagy vihart kavaró titkos megállapodások hátteréről, a bizottság vizsgálatairól és a titkosszolgálatok kapcsán felmerült „magyar ügyekről” beszélt az ETV politikai-közéleti vitaműsorában.

A közigazgatási bíróság döntésének eleget téve az RMDSZ közzétette a Kisebbségi Tanácstól kapott költségvetési támogatás elköltésére vonatkozó adatokat.

A titkosszolgálat ne tekintsen ab ovo úgy az erdélyi magyarságra, mint nemzetbiztonsági veszélyforrásra, és ne kezelje a kisebbségi törekvéseket rizikófaktorként. Ezt tekinti fő küldetésének Csoma Botond képviselő, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottság újdonsült titkára, akit a nemzetbiztonsági törvények módosítására létrehozott különbizottság tagjaként is faggattunk.

A transzilvanista, de ugyanakkor egyetemes értéket, amit a tordai országgyűlés határozata jelent, meg kell ismertetnünk azokkal a román barátainkkal, akik nem ismerik, és el kell fogadtatnunk azokkal, akik kétkedve nézik – hangsúlyozta a Magyar Unitárius Egyház jubileumi ünnepségsorozatának bukaresti állomásán Kelemen Hunor szövetségi elnök.

A visszaélésekre lehetőséget adó rossz jogszabályok módosítására van szükség

Az alkotmánybírósági döntés nagyon szoros volt: öt-négy volt a szavazati arány – mondta el az Erdélyi Magyar Televíziónak kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök.