„Az RMDSZ egy fejlett, történelmi régiókon alapuló Romániára, valós decentralizációra, és a nemzeti közösségek közötti tényleges párbeszédre, kölcsönös tiszteletre szavazott. Mi továbbra is abban hiszünk, hogy a kulturális, történeti, néprajzi örökség sokoldalúsága és sokszínűsége érték, amelyet óvni kellene. Hogy sikeres jövőt csak úgy lehet építeni, ha figyelembe vesszük közös múltunkat, és ha a román társadalom nem alkalmaz kettős mércét, amikor a történelmi régiókról és közösségeikről van szó. Románia több történelmi régióból jött létre, és Székelyföld és az itt élő közösség ugyanúgy értékalkotó része az országnak, mint Havasalföld, Olténia, a Bánság, Máramaros vidéke, a Hátszegi medence, a Barcaság stb. Ezt nem lenne szabad elvitatni tőle, amiért a térséget többségében magyarok lakják. Autonómiatörekvésünk nem az elszakadást célozza, ezt Románia határain belül szeretnénk megvalósítani alkotmányos keretek között, és továbbra is ennek az országnak szeretnénk értékalkotó tényezője maradni. Romániának előbb-utóbb válaszolnia kell a párbeszédre való hívásunkra, véget kell vetnie a riogatásnak, és foglalkoznia kell a székelyföldi magyarok jogos és valós igényeivel” – nyilatkozta Fejér László Ödön háromszéki szenátor kedden, az autonómia-tervezet szenátusi plénumi szavazását követően.
A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottságban vannak olyan vélemények, miszerint a közigazgatási bírósághoz kellene fordulni a SRI és az ügyészségek közötti titkos megállapodások törvényességének vagy törvénytelenségének megállapítása érdekében, és ha ezek törvénytelennek bizonyulnak, akkor hivatali visszaélés címén büntető-fejlentést kell tenni azok ellen, akik ezeket a dokumentumokat aláírták – jelentette ki csütörtökön Csoma Botond RMDSZ-képviselő az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) „Mérlegen” című műsorában. A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkára a nagy vihart kavaró titkos megállapodások hátteréről, a bizottság vizsgálatairól és a titkosszolgálatok kapcsán felmerült „magyar ügyekről” beszélt az ETV politikai-közéleti vitaműsorában.
A közigazgatási bíróság döntésének eleget téve az RMDSZ közzétette a Kisebbségi Tanácstól kapott költségvetési támogatás elköltésére vonatkozó adatokat.
A titkosszolgálat ne tekintsen ab ovo úgy az erdélyi magyarságra, mint nemzetbiztonsági veszélyforrásra, és ne kezelje a kisebbségi törekvéseket rizikófaktorként. Ezt tekinti fő küldetésének Csoma Botond képviselő, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottság újdonsült titkára, akit a nemzetbiztonsági törvények módosítására létrehozott különbizottság tagjaként is faggattunk.
A transzilvanista, de ugyanakkor egyetemes értéket, amit a tordai országgyűlés határozata jelent, meg kell ismertetnünk azokkal a román barátainkkal, akik nem ismerik, és el kell fogadtatnunk azokkal, akik kétkedve nézik – hangsúlyozta a Magyar Unitárius Egyház jubileumi ünnepségsorozatának bukaresti állomásán Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A visszaélésekre lehetőséget adó rossz jogszabályok módosítására van szükség
Az alkotmánybírósági döntés nagyon szoros volt: öt-négy volt a szavazati arány – mondta el az Erdélyi Magyar Televíziónak kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Az alkotmánybíróság döntése felháborító. Csalódottak vagyunk, közösségünk is csalódott. Nem demokratikus jogállam az, ahol a parlament sem tudja az Alkotmány biztosította kisebbségi jogokat érvényesíteni – fogalmazott a marosvásárhelyi római katolikus iskola létrehozását megakadályozó alkotmánybírósági döntést követően Kelemen Hunor.
Pár hét leforgása alatt másodjára szembesül a kárpátaljai magyar közösség azzal, hogy könnyen átléphető a verbális és fizikai agresszió határa. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elítél mindennemű agressziót, bárhol is történjen az. Nem tűrjük, ha a romániai magyar közösséget vagy számbeli kisebbségben élő barátainkat megfélemlítik!
