„Elfogadhatatlan, hogy Románia sok más megyéjében viszonylag gördülékenyen működik a személygépkocsik online forgalomba íratása, míg Hargita megyében jövő év elejéig kell várni egy egyszerű időpontkérésre is” – fogalmazott Antal Lóránt Hargita megyei szenátor a parlament felsőházának plénumában, ahol a belügyminisztérium figyelmét hívta fel az alárendeltségében működő intézmény súlyos problémáira.
Ezentúl kevesebb bürokráciával és könnyített feltételek mentén szállíthatják a közutakon a sport- és versenylovakat, valamint a gyógyászati célból szállított méneket. Döntőházként szavazta meg szerdán, október 10-én a képviselőház az RMDSZ erre vonatkozó törvénymódosítását. A parlamenti vitán Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője, valamint Antal István, a Szövetség konstancai képviselője szólaltak fel.
"A tanügyminiszter az egyedüli jó döntést hozta meg azzal, hogy lemondott. Vállalnia kellett a következményét meggondolatlan, szakmailag megalapozatlan lépésének, amellyel zavart okozott több tízezer diák, pedagógus és szülő életében. Szakmai érvek hiányában a románnyelv-oktatást szabályozó kormánycikkelyre nem tekinthettünk másként, mint ámokfutásra, ezért bízunk benne, hogy a kormány a mai ülésén rendezi ezt a kérdést" - hangsúlyozta a tárcavezető lemondását követően Kelemen Hunor.
Az anyanyelvhasználati jogaink eltörlése ellentmondana az alaptörvénynek, a nemzetközi egyezményeknek, az Alkotmánybíróság joggyakorlatának, és a 90-es évekbe taszítaná vissza Romániát a kisebbségi jogok kérdésében.
Csoma Botond képviselő szerint a pártok a saját politikai érdekeik szerint értelmezik a Román Hírszerző Szolgálat és a különböző intézmények közötti titkos megállapodások kérdését, és így jár el a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. A SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság RMDSZ-es tagját a testület munkájáról kérdezte a Maszol.ro.
Liviu Dragneatól azt kértem, hogy sürgősségi kormányrendelettel helyezzék hatályon kívül az augusztusi kormányrendeletnek azt a cikkelyét, amely káoszt okozott a magyar elemi osztályok románnyelv-oktatásában – nyilatkozta a PSD és a képviselőház elnökével való találkozót követően Kelemen Hunor.
A marosvásárhelyi római katolikus iskola ideiglenes működési engedélyét kibocsátó minisztériumi rendelet született meg csütörtökön. Jó hír ez, hiszen azt jelenti: az oktatási tárca jogi személyiséggel látta el az intézményt, így már idén szeptembertől beindulhat a tanítás az új intézményben.
Komoly aggodalomra ad okot, hogy míg Románia mintaállamnak tartja magát, ami a kisebbségi jogok érvényesítését illeti, addig az államelnök az Alkotmánybíróságon támadja meg azt a közigazgatási törvénykönyvet, amely jelentősen bővítené a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait Romániában – fogalmazott Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy az államelnök alkotmányossági óvást emelt a júliusban elfogadott közigazgatási törvénykönyv bizonyos cikkelyei ellen. Cseke úgy véli, a román politikai elit jelentős része ahelyett, hogy autópályákat építene és befektetéseket vonzana az országba, a kisebbségek szimbólumai ellen harcol, és csorbítaná az anyanyelv-használati jogokat.
„Az RMDSZ célja, hogy olyan bűnüldözés és igazságszolgáltatás legyen Romániában, amely hatékony, de amelyet a mindenkori politikai ellenfelekkel szemben nem lehet politikai eszközként felhasználni. Mi azt mondjuk: nyerje el méltó büntetését az, aki a törvény ellen vét, de ne sérülhessenek meg azok az emberi jogok, amelyeket oly nehezen sikerült a 1989-es változás után kivívni” – hangsúlyozta Székely István, a Szövetség társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke csütörtökön Tusványoson.
„Saját keresztény alapértékeinket kell megerősítenünk ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni a kihívásokkal, ezért a puha kereszténységtől kell elsősorban féltenünk Európát. A mi jövőnk egyértelműen egy keresztény Európában képzelhető el” – hangsúlyozta Sógor Csaba csütörtökön Tusványoson a Lőrincz Csaba sátorban szervezett Az európai jobboldal jövője című panelbeszélgetésen.
Hosszú távon súlyos következményei lehetnek annak, hogy egy jó ideje Romániában csak az igazságszolgáltatás körül forog a közbeszéd, nincs érdembeli, érzelemmentes vita az ország jövőjéről – véli Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökétől többek között azt kérdeztük: figyelembe kell-e vennie a parlamentnek a Velencei Bizottság előzetes jelentését, illetve hisz-e még a kormánypártok vezetőinek jóhiszeműségében a btk-módosítások elfogadása után?
A kisebbségek anyanyelvhasználatát biztosító, európai szellemiségű, a decentralizációt és az önkormányzatok önrendelkezését erősítő közigazgatási törvénykönyvet dolgoztak ki az RMDSZ hathatós hozzájárulásával az elmúlt fél évben a törvényhozók. Öt hónapos parlamenti vita és szakbizottsági munkálatok után ma, július 9-én döntőházként fogadta el a képviselőház Románia új közigazgatási törvénykönyvét.