A kisebbségek anyanyelvhasználatát biztosító, európai szellemiségű, a decentralizációt és az önkormányzatok önrendelkezését erősítő közigazgatási törvénykönyvet dolgoztak ki az RMDSZ hathatós hozzájárulásával az elmúlt fél évben a törvényhozók. Öt hónapos parlamenti vita és szakbizottsági munkálatok után ma, július 9-én döntőházként fogadta el a képviselőház Románia új közigazgatási törvénykönyvét.

Kolozsvárnak két igazán régi, máig megmaradt lakóháza van – régi nem abban az értelemben, ahogy manapság mondják, hogy talán már száz éve is állt, nosza ünnepeljük – mert nekünk erdélyieknek nem ez a léptékünk, hiszen nem egy évszázadban mérjük az időt. Nekünk, erdélyi magyaroknak az igazán régi úgy ezer, de legalább 600-700 évet jelent. Ám mielőtt elmélyednénk és eltévednénk az évszázadok, a régiség és a százéves lépték boncolgatásában, térjünk vissza a kiindulóponthoz. Mert a mai napon igenis van mit ünnepelnünk.

Olyan erős magyar közösségként akarunk élni, amely identitását megőrzi, értéket teremt és versenyképes. 2018-ban azt akarjuk megmutatni, értékteremtők vagyunk, azt akarjuk a román félnek elmondani, hogy ami jó a kisebbségeknek, az jó a többségnek is. A regionális politikában is új dimenziót kell nyitni, Közép-Kelet Európának együtt kell fellépnie, a változó Európának erre van ma szüksége – mondta az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség kisvárdai akadémiáján Kelemen Hunor.

Az államelnök esetleges felfüggesztéséről és az RMDSZ álláspontjáról, valamint a decentralizációt erősítő, és a kisebbségek nyelvhasználati jogait bővítő új közigazgatási törvénykönyv előírásairól számolt be Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője ma délelőtt az RFI-nek.

„Döntőházként fogadta el a szenátus javaslatainkat, amelyek a Számvevőszék prevenciós szerepét erősítik, és ezáltal a közpénzek hatékonyabb, gyorsabb és törvényes felhasználását segítik elő. Kezdeményezésünkre ezután a Számvevőszék ajánlásokat fogalmazhat meg arra vonatkozóan, hogy a közpénzek felhasználását érintő kérdésekben hogyan kell eljárniuk az önkormányzatoknak. Így kiküszöbölhetők lesznek a törvények értelmezhetőségéből adódó félreértések, hibák, és felgyorsulhat a közbeszerzések lebonyolítása is, és ezáltal a közberuházások is. Mivel a Számvevőszék működését szabályozó törvénytervezetet az RMDSZ módosító javaslataival együtt bocsátották szavazásra a felsőház plénumában, a Szövetség szenátorai támogatták azt” – hangsúlyozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője csütörtökön, a Számvevőszék működését szabályozó törvény szavazását követően.

Kelemen Hunor szövetségi elnök Balázsi-Pál Előddel beszélget a bizalmatlansági indítványról, a román- magyar viszonyról, a büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-ből való kilépéséről, valamint a FUEN-kongresszusról.

Nem támogatja az RMDSZ a BTK hivatali visszaélésről szóló cikkelyének azon módosítását, amely értékküszöböt vezetne be ezen bűncselekmény esetében. Az RMDSZ szakbizottsági tagjai elmondták, hogy szükségesnek tartják a BTK módosítását, azonban azt alaposan meg kell fontolni, és figyelembe kell venni a szakmai szervezetek javaslatait is. 

A múlt heti bizalmatlansági indítványról és az Európai Unió kapcsán megfogalmazott elvárásokról is beszélt Kelemen Hunor szövetségi elnök a MIÉRT és az RMDSZ edzőtáborában Zeteváralján. Mint fogalmazott: a hatalomért folyó harcok helyett jövőképről kell beszélni, a társadalmat érintő problémákra kell megoldást kínálni.

Mit köszönhetünk az Európai Uniónak? Milyen hatása lesz a Brexitnek? Hogyan gyakorolhatunk nyomást az uniós döntéshozatalra? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a 2019 – Újabb honfoglalás: EU-elnökség, EP választások, Minority SafePack című beszélgetésen, amelyet az RMDSZ és a MIÉRT által Zeteváralján megszervezett Edzőtáborban tartottak június 30-án, szombaton, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő részvételével.

Az elmúlt időszakban számos együttműködési protokollumról hullt le a lepel, amelyek mentén a különböző igazságügyi intézmények a titkosszolgálatokkal együtt dolgoztak. Az együttműködési megállapodásokba foglaltak megkérdőjelezik a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét – hangsúlyozta az Edzőtáborban Csoma Botond képviselő, a parlament különbizottságának tagja, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a titkosszolgálatok működésére fényt derítsen. 

1989 után az RMDSZ-nek hosszú elvi viták nyomán sikerült nemcsak a kultúrában, de a politikában is érvényesíteni a Kós Károly Kiáltó Szavában kijelölt irányt: azt, hogy az erdélyi magyarságnak egységes politikát, egységes szervezetben való politizálást kell folytatnia, de sikerült, a szintén a Kiáltó szóban megfogalmazott másik célt is elérni: megteremteni az autonómia egyes elemeit – jelentette ki Markó Béla pénteken, Zeteváralján tartott előadásában. Az RMDSZ volt elnöke a MIÉRT Edzőtáborában beszélt a transzilvanista politika esélyeiről, távlatairól.  

Az új közigazgatási törvénykönyvről, bővített kisebbségi jogokról, a PSD-ALDE- RMDSZ kapcsolatokról, a büntetőeljárást módosító törvényekről is szó esett az Edzőtábor első napjának második felében szervezett Köd előttem Kód utánam című kötetlen panelbeszélgetésen, amely keretében Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Korodi Attila és Cseke Attila, a Szövetség két frakcióvezetőjével beszélgetett.

Nem az ország jövőjéről és nem a társadalmat érintő legfőbb kérdésekről, hanem a hatalom megszerzéséért folytatott küzdelemről szól az ellenzék bizalmatlansági indítványa, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem vesz részt a szavazáson.

Az RMDSZ nem vesz részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán.