Gyulafehérvári Határozat nemzeti közösségekre vonatkozó rendelkezéseit olyan erdélyi románok javasolták, akik maguk is megszenvedték a kisebbségi létet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ezeket a megoldásokat emelte be az RMDSZ a hétfőn iktatott törvénytervezetébe – nyilatkozta a Maszolnak adott interjúban Kelemen Hunor. A szövetségi elnök „legalább egy racionális vitát” szeretne a parlamentben a jogszabályról.

A mindmáig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket az RMDSZ a centenárium évében törvényerőre emelné. Ezért törvénytervezetet iktatott a Szövetség december 3-án a parlamentben: az érvényes román jogrend részévé kell tenni a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét – áll a dokumentumban.

Beszéljünk az előítéletekről, arról, hogy mi miért gondoljuk, hogy száz év alatt többször, több változatban, több eszközzel asszimilálni akartak bennünket. És mondja el a többség is, hogy miért gondolja 2018-ban is bizonyos tekintetben az erdélyi magyarokról, hogy még mindig nemzetbiztonsági kockázati tényezőként tekint rá. A RMDSZ-nek kötelessége, akár provokatív módon is egy ilyen párbeszédet végigvinni – hangsúlyozta Kelemen Hunor a Kisebbségek Romániában 1945 után című tudományos és történelmi konferencián, Marosvásárhelyen.

Az RMDSZ 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című programsorozata részeként mutatták be Szalai Béla Iconographia locorum Transsylvaniae című kötetét október 9-én Kolozsváron. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában szervezett könyvbemutatón részt vett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjának főigazgatója és Keszeg Vilmos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, aki az est házigazdája volt.

A 100 év a lépcsőházban című, az RMDSZ és a Communitas Alapítvány román-magyar együttélésről szóló drámapályázatának díjait adták át vasárnap este Kolozsváron. A verseny első helyezettje Dálnoky Réka, aki Tévedések tárháza című munkájával 10 000 lejes pénzjutalomban részesült. Második és harmadik díjas Demény Péter és K. Kovács István – nyereményük értéke 7 500 lej és 5 000 lej. 

Kolozsvár magyar kultúrtörténetének száz évét mutatja be az a participatív kiállítás, amelyet a román-magyar párbeszéd jegyében a magyar színház előtti téren nyitott meg az RMDSZ hétfőn. A tárlat a Szövetség 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című centenáriumi évre tervezett programsorozatának része.

Magyarok Romániában – száz év történelem címmel az elmúlt száz év történelmi eseményeit felölelő dokumentumfilm második részét mutatjuk be augusztus 21-én, kedden 19 órától a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának aulájában (Calea Turzii 4/ Torda út 4. szám). Az eseményen részt vesz Vig Emese rendező, Bárdi Nándor szakmai irányító és Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke. Ezt megelőzően, 18 órától ugyanide várjuk azokat, akik még nem látták a sorozat első, az I. világháború kitörésétől a Trianonig vezető útról szóló részét.

A RMDSZ 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című centenáriumi programja a következő száz évről szól és arról, hogy magyar közösségként milyen feltételek mellett látnánk biztosítottnak nemzeti identitásunk megtartását – hangsúlyozta Székely István, a Szövetség társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke csütörtökön Tusványoson.

A Magyarok Romániában – száz év története című dokumentumfilm-sorozat első részével indítjuk el www.ezer100.ro honlapunkat. A weboldalon azon projektjeink kapnak helyet, amelyek célja hangsúlyozni: a centenárium az erdélyi magyarság számára a lehetőség éve lehet, amikor felmutathatjuk mindazt, amivel az elmúlt évszázadban gazdagítottuk Romániát.