Népszámlálás 2011

Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten


Kogălniceanu Program
 

ez a mi munkánk
Európai parlamenti jelenlét
hírlevél
aktuális pályázatok
kiadványok
kulturális naptár
archív honlapunk
oktatási adatbázis
választási honlapunk

Hírek

Egységes álláspont a Szövetségi Képviselők Tanácsán
2011. 6. 25.

Egységes álláspont alakult ki a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati, marosvásárhelyi ülésén. A képviselők elsősorban a közigazgatási reformról, a kisebbségi törvényről és a Szövetség kormányzati szerepvállalásáról mondtak véleményt és alakítottak ki álláspontot.

Az SZKT a képviselők mandátumának igazolásával és a testület elnökének megválasztásával indult, majd Kelemen Hunor szövetségi elnök az elmúlt fél év mérlegét vonta meg poltikai beszámolójában.

Elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy február vége óta, hangsúlyosabban pedig március közepe óta nagyon felerősödött a nacionalista retorika Romániában, amely leginkább a magyar közösség ellen irányult. „A hangadók a mostani ellenzéki pártok politikai vezetői, akik felszínre hozták ezt a nacionalista hangulatot. Határozottan elutasítjuk ezt a hangvételt és ismételten figyelmeztetjük a kollégákat, mindegy, hogy kormányon vagy ellenzékben vannak, ez a fajta retorika megbosszulja magát. A palackból kiengedett szellemet nagyon nehéz ismét visszazárni. A politikai közvitának nem erről kell szólnia, hiszen ezzel csak azt érik el, hogy elrontják az itthoni magyar közösség és a románság közti viszonyt, de veszélyeztetik a román-magyar államközi kapcsolatokat is” – fejtette ki Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök ismertette a közigazgatási reform hátterét és az RMDSZ ezzel kapcsolatos, eddigi álláspontját. „Két és fél hete a közigazgatási reformról beszélünk. Akkor, amikor a kormányzást vállaltuk, a kormányprogramba beírtuk, hogy szükség van közigazgatási reformra egyrészt, másrészt szükség van a gazdasági-fejlesztési régiók átalakítására, mert a 90-es évek végén elfogadott fejlesztési régiók semmilyen formában nem felelnek meg annak az egyszerű alapkövetelménynek, hogy a közösségek koherens fejlődését segítsék. Nem vették figyelembe ezek megalakításakor a történelmi, társadalmi kapcsolatokat, kulturális, gazdasági, szociális kötődéseket, hanem mesterségesen meghúzták a régiók határait. Ezért mi azt mondtuk, hogy ezek a fejlesztési régiók nem hatékonyak, nem működnek, ezért újra kell gondolni őket. Nekünk erre volt egy elképzelésünk, letettünk egy szakértők által elkészített törvénytervezetet, volt erről belső vitánk, itt az SZKT-ban, de a területi szervezetekkel is. Úgy véljük, hogy közigazgatási reformra szükség van, és koalíciós partnereinkkel arra az egyezségre jutottunk, hogy a 2011-es parlamenti őszi ülésszakban vitatjuk ezt meg. Erre aztán néhány héttel ezelőtt koalíciós partnereink jelezték, hogy ők a közigazgatási reformot felgyorsítanák, sürgetik. Az ő javaslatuk az volt, hogy a mostani 8 fejlesztési régiót alakítsuk át megyékké, és a jelenlegi 41 megye szűnjön meg az 1968-as törvény módosításával. Erről volt néhány egyeztetés, ám anélkül, hogy írott szöveget láttunk volna. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség első pillanattól kezdve azon a véleményen volt, hogy ezt a felosztási elképzelést nem tudjuk támogatni, erre számtalan érvünk van: egyrészt, Románia ezáltal megszegne olyan nemzetközi egyezményeket, amelyek a nemzetiségek arányairól szólnak, és kimondják, hogy a felosztással nem szabad a nemzetiségi arányokat megváltoztatni. Másrészt, ezzel a teljes mértékben előkészítetlen közigazgatási reformmal sokkal több bajt okoznánk, mint amennyi problémát megoldanánk. A 8 megyés felosztást az RMDSZ nem tudja elfogadni, ezt egyetlen megyei szervezet sem támogatja. A másik változat a 8 plusz 2, amely azt jelenti, hogy kiveszik Hargita és Kovászna megyét a központi nagyrégióból, és megmaradnak külön megyeként. Ez első látásra igen érdekes javaslatnak tűnt, ilyen javaslatot román politikus még nem tett. Azt is kell látni azonban, hogy ebben a javaslatban mekkora csapda rejtőzik. A platformokkal, a területi szervezetekkel konzultálva arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a javaslatot 2011-ben nem tudjuk elfogadni, nem támogatják még a Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőink sem. Ha elfogadnánk, akkor ezzel megosztanánk az erdélyi magyar közösséget, a Szövetséget, és hosszú távon egy olyan helyzetet teremtenénk, amelyet kezelni nem tudnánk. Nagyon határozottan és egyértelműen mondom, hogy mi ezt a változatot nem tudjuk elfogadni. Egy ilyen fontos kérdésben, mint a közigazgatási reform, mi azt mondjuk, ha nincs egy határozott többség a Parlamentben, nincs megegyezés a koalíción belül, akkor ezt a kérdést le kell venni a napirendről. Ez az egyetlen bölcs és okos megoldás. Ez a mi javaslatunk, ám ezzel együtt elismerjük a közigazgatási reform és a decentralizáció folytatásának szükségességét. Ha nem vesszük le a napirendről, akkor ez a koalíció szakadásához vezethet. A régióátszervezési vita gyakorlatilag Székelyföld-ellenes retorikába csapott át, csak Hargita, Kovászna és Maros megyék leválásáról volt szó, csak Románia szétszakítását vizionálták a közigazgatási reform kapcsán. Romániának nem Székelyföld a problémája, hanem az a gazdasági válság, amelyből másfél esztendő óta próbálunk kilábalni, és amelybe nagyon könnyen visszasodródhat az ország”- hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

A kisebbségi törvényről szólva Kelemen Hunor elmondta, ennek legfontosabb részei a kulturális autonómia és a Kulturális Autonómia Tanácsok, hiszen ezeken keresztül a döntési jogok a kisebbségek kezébe kerülnek. „Mi csak ilyen formában tudjuk elfogadni a kisebbségi törvényt. Június 30-i határidőt szabtunk ennek a törvénynek a koalíciós megegyezésben, de nem mindegy az, hogyan néz ki a véglegesített törvény szövege. A jelenlegi politikai konjunktúrában én nehezen látok elfogadhatónak egy olyan kisebbségi törvényt, amely számunkra megfelelő lenne” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, az RMDSZ-nek ragaszkodnia kell minden olyan eredményhez, amelyet eddig ért el, ugyanakkor az ellenzék részéről érkező levelekre utalva a szövetségi elnök leszögezte, az RMDSZ eddig is párbeszédet folytatott minden parlamenti párttal, ezután is azt teszi. Illúziónak nevezte továbbá azt az elképzelést, hogy az erőből való politizálás jelen pillanatban eredményre vezethet. „Nekünk most bölcsen és okosan kell döntést hoznunk, hiszen Szlovákiában is úgy valósult meg a közigazgatási reform, hogy az ott élő magyar közösség gyakorlatilag minden régióban kisebbségben maradt. És ezt senki nem tudta megakadályozni, sem Budapest, sem Brüsszel. Ezt a számunkra előnytelen felosztást csak mi magunk tudjuk megakadályozni. A legnagyobb veszélyt a mostani helyzetben abban látom, ha hagyjuk, hogy a Székelyföld a Partiumnak feszül vagy a Partium a szórványnak. Nekünk most a Szövetség és az erdélyi magyar közösség egységét kell megőriznünk, a bizalmat kell megerősítenünk. Illúzió továbbá az is, hogy ellenzékből többet tudunk tenni. A romániai magyar közösségért ellenzékből semmit nem tudunk tenni, nekünk a koalíciót nem szabad felbontanunk, ugyanakkor létezik egy határ, amelyet nem tudunk átlépni” – szögezte le az RMDSZ elnöke politikai tájékoztatója végén.

Kelemen Hunor az SZKT ülésének végén következtetésképpen megfogalmazta, a hozzászólások azt erősítették meg, hogy a Szövetség képviselői egységes állásponton vannak a közigazgatási átszervezésről, vagyis elutasítják a 8 mamutmegye létrehozását, kérve ennek a kérdésnek az elnapolását. Közigazgatási reformra szükség van, ám ezt széleskörű konzultációnak kell megelőznie. A fejlesztési régiók átalakítására is szükség van, a Szövetség itt ragaszkodik az általa benyújtott, 16 régió tervezetéhez, amely a Szenátuson már átment, jelenleg a Képviselőházban van. A kisebbségi törvény kapcsán az RMDSZ ragaszkodik ahhoz a változathoz, amelyet 2005-ben benyújtott, egy olyan jogszabályt nem fogadhat el, amely kevesebbet tartalmaz, mint az eredeti változat. Az alkotmánymódosítás kapcsán a Szövetség szerint párbeszédre van szükség, az RMDSZ-nek már régóta megfogalmazott, konkrét módosítási javaslatai vannak, mint például az 1-es cikkely módosítása vagy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése.

„A mai ülésen azt láttam, hogy a Szövetség egységes, a bizalom egymás iránt megerősödött. Nekünk továbbra is úgy kell politizálnunk, hogy mindig hozzáépítsünk valamit ahhoz az építményhez, amelyen az elmúlt 21 évben dolgoztunk. Következetesen, céljainkat szem előtt tartva nem szabad feladnunk semmit az eredményeinkből” – összegezte Kelemen Hunor.

Borbély László az RMDSZ politikai alelnöke szerint perverz vita volt az utóbbi két hétben, hiszen senki nem beszélt arról, hogy mit jelentene ez Romániának. Mindenki csak a magyar csak a magyar kérdést feszegette és magyarellenes hangulatot próbáltak kialakítani, mert ez a legkönnyebb – tette hozzá.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint alapvetően egyetértés van az RMDSZ-ben az ország adminisztratív átszervezésével kapcsolatos álláspontot illetően, ám nehezményezte, hogy a székelyföldi képviselők szerint ennek vitának az a pozitív hozadéka, hogy két hétig mindenki a Székelyföldről beszélt. Ennek a hozadéka az, hogy „van egy hatalmas nettó veszteségünk: az, hogy ebben a pillanatban nagyon kevés esély van arra, hogy a kisebbségi törvényt jó formában elfogadja a parlament. Ez az elmúlt hetek végösszege” – figyelmeztetett Markó Béla.

Úgy fogalmazott: nem érezte, hogy az átszervezésre vontakozó kezdeményezés blöff lett volna, igenis van egy határozott szándék erre, azonban az RMDSZ-nek lehetőségében áll ezt a kérdést befolyásolni. Leszögezte: a legfontosabb hozadék azonban az, hogy újból kiderült, nem máson, nem Magyarországon, hanem rajtunk és csakis rajtunk múlik, hogy az elkövetezőkben mi lesz Romániában. 

A konkrét tettek, a Szövetség céljai magvalósítása érdekében folytatott cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet felszólalásában Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára emlékeztette a képviselőket arra, hogy minden megyében teljes erővel folyik az Erdélyi Konzultáció, az Új Fejezetnek tartalommal való feltöltése, és a visszajelzések visszaigazolják, hogy ez egy nagyon jó kezdeményezés. „Nem arról van szó, hogy mindenki elégedett az RMDSZ-el, nem is az volt a célunk, hogy fényezzük az imázsunkat, hanem az, hogy több tízezer magyar családhoz, 250 ezer magyar emberhez eljussunk, párbeszédet folytassunk velük, egy olyan problématérképet vázoljunk, amely alapján tudjuk, településre, kisrégiókra lebontva, hogy milyen munkát kell elvégeznünk. A visszajelzések ebből a szempontból teljes mértékben pozitívak” – mutatott rá.

Kovács kitért a népszámlálás előkészítése érdekében kifejtett munka fontosságára is. „Nagyon jó szlogeneket mondani, hangsúlyozni, hogy magyarnak lenni jó, ezzel kapcsolatban nyílt leveleket megfogalmazni, de az én személyes tapasztalatom is az, hogy dolgozni még jobb. Ha mindennap teszünk valamit egy ügyért, lehet, hogy eredményeket is el fogunk érni, és nem csak egy kommunikációs versenyt fogunk folytatni”. A konkrét lépésekről beszámolva elmondta, a Szövetség munkacsoportja tanulmányt készített, amelyben beazonosította az elkövetkező időszak teendőit, feltérképezte a veszélyeztetett településeket, régiókat, és ezekre külön stratégiát dolgozott ki, ugyanakkor a magyar pedagógusok bevonásával az RMDSZ elkezdte a számlálóbiztosok toborozását.

„Kelemen Hunor szövetségi elnök azt mondta, csak magunkra számíthatunk. Igen, ez így van, és azok, akik azt mondják, hogy Budapest vagy Brüsszel megoldja a problémáinkat, láthatják, hogy az elmúlt napokban mi történt. Tőkés László a régiók átszervezésének kérdésében két hete mélyen hallgat, az elmúlt napokban pedig megcsóválta a fejét. A kétharmados magyar kormány hosszú ideig mélyen hallgatott, majd összevonta a szemöldökét, és közben arra hivatkozik, hogy milyen jó a kapcsolat a két kormány között” – fogalmazott Kovács, aki szerint mindezek ellenére a cél a szervezetépítés kell hogy legyen. „Erős szervezetet kell kialakítanunk, azért hogy erős legyen a magyar közösség: egy erős magyar közösség egy erős RMDSZ-t eredményez” – összegzett a politikus.

Lakatos Péter a Partium frakció nevében "a huszonkettes csapdájának" nevezte Basescu javaslatát. Kifejtette: az államfő tudja, hogy az RMDSZ nem fogadhatja azt el, viszont a magyarok e szövetsége kormányzati pozícióban tudja a leghatékonyabban képviselni a magyarság érdekeit. Ha viszont Basescu ragaszkodik a magyarság számára hátrányos javaslatához, az RMDSZ kénytelen lenne kilépni a kormányból, akkor viszont csökkenne érdekérvényesítő ereje.

Basescu ráadásul az egyik televíziós nyilatkozatában megnyugtatta a románokat, hogy "Székelyföld nem létezik" és nem is fog, amíg ő az elnök - emlékeztetett Lakatos. Szerinte az államfő bejelentette az egyeduralom tényét, amikor azt hangoztatta, hogy a kormány azt teszi, amit ő mond. Utalt arra is, miszerint Basescu a romániai magyarok tudtára adta, hogy Budapest támogatására sem számíthatnak, már gyülekeznek a "politikai lehűlés felhői" a két ország kapcsolatában.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa újraválasztotta Bíró Rozáliát a testület elnöki tisztségébe, majd elfogadta az SZKT működési szabályzatát, a Főtitkárság szervezési és működési szabályzatát, a Szövetségi Állandó Tanács működési szabályzatát, a regionális önkormányzati tanácsok szervezési és működési szabályzatát, megerősítette a Főtitkárság tagjait. A Platformok Konzultatív Tanácsa szervezési és működési szabályzatának elfogadását az SZKT következő ülésére halasztották.   



Címkék: Borbély László, Kelemen Hunor, Kovács Péter, Lakatos Péter, Markó Béla, Régiók átszervezése, RMDSZ, SZKT
Archívum »