Népszámlálás 2011

Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten


Kogălniceanu Program
 

ez a mi munkánk
Európai parlamenti jelenlét
hírlevél
aktuális pályázatok
kiadványok
kulturális naptár
archív honlapunk
oktatási adatbázis
választási honlapunk

Hírek

8. EU Tábor, Marosfő - Erdélyinek lenni jó!
2011. 7. 6.

„Közös gondolkodás, közös értékek”

Szerdán, július 6-án került sor a 8-ik EU Tábor hivatalos megnyitójára Marosfőn, amely során a meghívottak és a szervezők köszöntötték az egybegyűlt fiatalokat.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében kiemelte a Szövetség és a MIÉRT együttműködésen és hagyományokon alapuló kapcsolatának alapcéljait, közös értékeit, melyeket az évek folyamán mindvégig a magyar érdekképviselet megerősítése, az új utak, lehetőségek keresése vezérelt. „Az EU Tábor ilyen szempontból is egy fontos nyári rendezvénynek tekinthető, ahol évről évre jelentős gondolatok hangzanak el, párbeszédek alakulnak ki és lehetőség nyílik arra, hogy a fiatalok bekerüljenek a politikai életbe.”- hangsúlyozta Kelemen. A tábor idei tematikájára kitérve, elmondta, hogy „az idei tábor az erdélyi magyarság számára fontos és aktuális témákat érint, amelyek a létrejövő beszélgetések, kapcsolatok során segítenek kihasználni, kamatoztatni az együttműködés perspektíváit.”  Befejezésül a szövetségi elnök jó munkát, hasznos időtöltést kívánt a tábor részvevőinek, továbbá jövőbeli támogatásáról biztosította az ifjúságot.

A megnyitó folytatásában Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja köszöntötte a fiatalokat, kiemelve az EU Tábor szervezésében való partnerség négy éves múltját és erősségeit. „Az idei tábor Erdélyinek lenni jó! mottója optimista és pozitív attitűdöt sugall a közös jövőről, a karrierre való lehetőségekről és az eredményes közösségépítésről”- fejtette ki a dékán, aki e hagyományos rendezvényt és a Sapientia EMTE 10-ik évfordulóját egyformán sikernek tekinti. Záró gondolataként a tábor, az ifjúsági szervezetek, illetve politikum közös felelősségére hívta fel a jelenlévők figyelmét: „Ez hármas feladatot jelent számunkra: szakmai képzettség, identitás elemek és emberi értékek” – hangsúlyozta Tonk.

Következő felszólalóként, Bodor László, a MIÉRT elnöke üdvözölte a táborlakókat. Beszédében az RMDSZ és MIÉRT folyamatos és következetes kapcsolatára tért ki, mely a kezdetek óta sikeres tevékenységeket és eredményes érdekképviseletet tett lehetővé. Az EU Tábor hivatására és célkitűzéseire koncentrálva elmondta: „Az Európai Unióról folyamatosan beszélnünk kell, átlátnunk működését, hisz ez egy olyan lehetőség a fiatalok számára, amely választ adhat gondjaikra és közös gondolkodást tehet lehetővé”. A MIÉRT elnöke ugyanakkor kiemelte az itt elsajátított tudás és tapasztalatok mindennapi tevékenységekbe való integrálását: „Alakítsuk úgy Erdélyt, hogy jó legyen itt élni.” – fogalmazta meg befejezésként az ifjúság feladatát.

Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke, mint volt MIÉRT-es vezető köszöntötte a részvevőket, hangsúlyozva az ifjúsági szférában való tevékenység fontosságát a fiatalok életpályájának szempontjából.

A következőkben Széll Lőrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Zsigmond Barna, a Csíkszeredai Magyar Főkonzulátus főkonzulja, Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke, Pál Árpád, parlamenti képviselő és Magyari Levente, a GYTIT (MIÉRT tagszervezet) elnöke szólaltak fel, a tábor szakmaiságát, sikeres voltát és ifjúsági szervezetek partnerségi, illetve önkéntesi munkáját hangsúlyozva jó munkát, eredményes hetet és jövőbeni sikereket kívántak a fiataloknak
 

A szülőföldön való boldogulás nem csak érték, hanem cél


Az EU Tábor első szakmai napján, július 6-án a megnyitó után „Mit kívánnak az erdélyi magyarok? ” címmel tartott előadást Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.

„Erdélyi identitás értékek nélkül nem létezik: értékek, amelyek évszázadok során alakultak ki„– jelentette ki Kelemen Hunor az előadás bevezetéseként. „Két jellegzetes értékről beszélhetünk: az egyik az önállóság, mely az erdélyi magyarság jövője számára meghatározó volt és marad, az önálló politizálás és az önálló értékteremtés kialakításával egyetemben. A másik fontos értékünk a szülőföldön való boldogulás szándéka, akarata, valamint ennek a szeretete minden körülmények között.”  – fejtette ki a szövetségi elnök.

„Az erdélyi magyar politika egy hármas tengelyen valósul meg: Budapest – Bukarest – Brüsszel tengelyen. Ezek közül mindegyik életünk alakításának egy-egy meghatározott eleme. Fontos viszont ismerni a sorrendet, hogy kinek, melyik helyszínnek, avagy intézményrendszernek milyen szerepe van a döntéshozatalban, hiszen az erdélyi magyar politikát Erdélyben kell meghatározni, itt kell eldönteni mi jó az erdélyi embereknek és ezeket Erdélyben kell érvényesíteni.” – hangsúlyozta Kelemen, majd feltéve a „Mit akarnak az erdélyi magyar emberek?” kérdést, elmondta „magyarként akarnak szülőföldjükön boldogulni, jövőt építeni, méghozzá jólétben; a magyar identitást teljes egészében megélni, valamint teljes mértékben szeretnék szabadságukat gyakorolni.”

Kelemen a régióátszervezés jelenlegi helyzetére reflektálva kiemelte: „Belátjuk, hogy közigazgatási átszervezésre szükség van, de oly módon, hogy az etnikai arányokat ne változtassa. Átgondolt, racionális döntést kell hozni, amely biztosítja, hogy a döntések nem kerülnek a közösségtől a messzi megyeközpontokhoz.”

Beszéde zárásaként Kelemen megfogalmazta „A magyar emberek számára egységes, önálló, erős politikai képviselet  szükséges, amelyet értéknek tartanak. Erdélyinek lenni jó, egy megtartandó érték, még ha az érvényesülés érdekében erdélyinek lenni többletmunkát is jelent. Az RMDSZ-nek ilyen körülmények között kell Erdélyt építenie és a közösség szolgálatát ellátnia.”

Az előadás második részében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kifejtette: „Kelemen Hunor megválasztása egy új fejezetet jelent, valami új, valami más kezdődik. Az Erdélyi Konzultáció során többszázezer magyar emberrel folytatunk párbeszédet, melynek eredményeként felrajzolhatunk egy problématérképet kis közösségek szintjén is akár. Kideríthetjük, mit gondolnak rólunk az emberek, milyen problémákkal küszködnek, és mi kell az RMDSZ napirendjén szerepeljen. Az új fejezetben bizonyítani akarjuk, hogy az RMDSZ képes tanulni a hibáiból és belülről megújulni”.

Az RMDSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az említett Bukarest – Budapest - Brüsszel hármas tengely mára lassan, Erdéllyel kiegészülve egy négyes tengellyé alakul át, melyet a helyi közösségek decentralizáció által megnövekedett hatásköre is erősít. „Az RMDSZ tettekben decentralizál, nagyobb hatáskört biztosítva a megyei önkormányzatoknak.” – hangsúlyozta az egészségügyben és tanügyben hangsúlyosan jelentkező folyamat kapcsán.


A régióátszervezésről röviden


A szerdai nap második előadása az „Erdélyi monopoly” címet viselte, melyen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Fekete Szabó András, szenátor, Korodi Attila, parlamenti képviselő, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Márton Árpád, képviselő és Pataki Csaba, Szatmár megye alprefektusa beszélgettek a jelenlevőkkel a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről.

„A régiók fejlesztése nem etnikai, hanem fejlesztéspolitikai kérdés, mellyel csak azután érdemes foglalkozni, miután az aktuális politikai problémák megoldódnak” – fejtette ki bemutatójában Borboly Csaba, kihangsúlyozva továbbá, hogy a vidéket és falvakat nem szabad elhanyagolni, hiszen az Európai Unió is a kohézióra törekszik.

Fekete Szabó András, a Partium rövid történetével kezdve, annak következményeit ismertette, ha Szilágy, Szatmár és Bihar megye (a történelmileg nem Partiumhoz tartozó) Kolozsvárral egy óriásmegyébe kerülne: „A Kincsesvárossal szemben a többi megyeközpont elsorvadna, nem tudna érvényesülni” – fogalmazott a szenátor.

Korodi Attila a régiós vita bonyolultságáról értekezett: az elmúlt száz évben, Romániában történt régióátszervezéseket áttekintve, azt a kérdést fogalmazta meg, hogy van-e egyáltalán értelme az effajta reformnak.  Beszédének zárásként, a képviselő a decentralizációnak és az önkormányzatok hatalmának fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét. Antal Árpád, politikai szempontból megközelítetve a témát elmondta, hogy Székelyföld közigazgatása sok szempontból nem ideális, azonban egy reális decentralizáció megoldásokat szolgáltathat a jelenlevő problémákra.

Az Unió tagállamainak közigazgatására vonatkozó statisztikai adatok elemzése után, Márton Áron azt a következtetést vonta le, hogy békén kell hagyni a megyéket, úgy ahogy vannak, de újra kell szervezni a régiókat, megtalálni a problémákat és szükség esetén alkotmányt módosítani. A szenátor, elmondása alapján a megoldást abban látja, ha Románia követi az EU fejlettebb tagállamait ebben a kérdésben. Pataki Csaba a téma kapcsán kiemelte a lentről felfele építkezés fontosságát, hangsúlyozva, hogy a döntéseknek a lehető legközelebb kell születniük az állampolgárokhoz.


Fiatal erő, hogy a magyar sokáig élhessen


Az EU Tábor első szakmai napján délután „Gazdasági vérszerződés?” címmel előadást, illetve szabad beszélgetést tartott Demeter László, Kovászna megye tanácsosa, Babos Aranka, Hunyad Megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke és Zonda Erika, a Hargita Megyei Tanács programigazgatója, mely során különböző székely-szórvány együttműködést elősegítő tevékenységekről értesülhettek a jelenlevők.

Zonda Erika a szórvány magyarság fogalmának tisztázásával kezdett, majd az Összetartozunk program céljait és mibenlétét ismertette a jelenlevőkkel.  Az elindítás miértjére adva választ elmondta: „a demográfiai adatok elrettentőek, egyre kevesebb magyar él Erdélyben, egyre feltűnőbb a hirtelen létszámcsökkenés”, továbbá felvázolta a program főbb irányelveit: „legfontosabb feladatunk, hogy a tömbmagyarság figyeljen a szórvány magyarságra, ne csak átutazzanak városainkon, hanem ismerjék meg a kisebbségben élők régióit is”.  A folytatásban a program három éves történelmét mutatta be 2009-től mostanáig, kiemelve, hogy a kulturális programok támogatásának, a testvérmegyék csereprogramjainak, a gyerektáboroknak, a különböző magyar találkozást megengedő rendezvényeknek hangsúlyos közösségépítő szerepe van.

Babos Aranka Háromszék és Hunyad megye tevékenységeiről számolt be az Összetartozunk program keretén belül. „A közösségi munka eredménye, hogy Vajdahunyadon idén 15 magyar első osztályos kezdheti az általános iskolát magyar anyanyelvű osztályban.” - tájékoztatott a Hunyad Megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke. „A nyolcezer látogatottságú Hunyad Megyei Magyar Napok megszervezése kiemelkedő a programpontok közül, és büszkeséggel tölt el, hogy a részese lehetünk a megismerés, együttműködés kialakításának és erősítésének folyamatában.”- emelte ki.

Az előadást Demeter László zárta a „Merjünk nagyok lenni!” mottóval.  Ismertette, hogy a program Fehér és Szeben megye bevonásával bővült, tevékenységei továbbra is olyan kulturális előadásokat, szakmai találkozásokat jelentenek, amelyek a közös erőn alapulva nemzeti szolidaritást eredményeznek. „Beláthatatlan ideig maradjatok itt Erdélyben, a kis településeknek szükségük van a nagyobb erejű régiók segítségére az életben maradáshoz.” - hangsúlyozta a Kovászna megyei tanácsos.


„Ki adja a bankot?”

Az EU Tábor szerdai napján, a délutáni beszélgetések keretén belül Králik Lóránd, az Országos Tőkepiaci Felügyelet képviseletében, Moldován József, a Kommunikáció és Információs Társadalom Minisztérium államtitkára, valamint Réman Domokos György, az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadó Ügynökség vezérigazgatója a gazdaságpolitika irányvonalairól és stratégiáiról tartott előadást.

Elsőként Králik Lóránd a gazdasági befektetésekről, és az ezzel járó nehézségekről számolt be. „Inflációval állunk szemben, pénzünk állandóan romlik”- állította Králik, majd hozzáfűzte, hogy „védekezhetünk az értékvesztéssel szemben, és befektetéseink önálló jövedelemforrássá válhatnak, amelyek tartalékok a jövőre”. Akik nem szeretik a kockázatot, választhatnak a bankbetét, értékpapírok és nem pénzügyi termékek adta lehetőségek megtakarításai közül. Az Országos Tőkepiaci Felügyelet képviselője tájékoztatott arról, hogy „minden befektetési-típus ingadozást mutat, az értékpapírok, bankbetétek esetében sem lehet biztos jövedelemre számítani, de ha kellően odafigyelünk befektetéseinkre, minimális tudással magas hozamot lehet elérni” – ezekben segítenek a brókercégek, amelyek garanciát biztosítanak a vállalat csődje esetén.

Moldován József digitális gazdaság témakörrel folytatta az előadást. „A virtuális tranzakció során felbecsülhetetlen érték a gyorsaság, a jövőre nézve jobban és előreláthatóbban tudunk tervezni és vásárolni.”- véleményezte az államtitkár. Moldován részletezte, hogy „a romániai gazdaság ebben a pillanatban nagy változáson megy át”, a gazdasági váltás reakciójaként az emberek, főként a most tanuló fiatalok könnyebben elfogadják a digitális gazdaságpolitika fejlődését.

Rémán Domokos a digitális génmódosítás témakörét ismertette. Az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadó Ügynökség vezérigazgatója a géntechnológia kezdeti fázisait és folyamatos fejlődését részletezte. „Egy beavatkozás során egy élő sejtbe új tulajdonságokat, felelős idegen géneket juttatnak be”, embereknél is hatásos, egészséges gének beültetésével pedig gyógyítani lehet a betegeket. „A génterápiában eddig nem sikerült átütő sikereket elérni, a gyors fejlődés idejében nem volt elegendő idő a hosszú távú hatások vizsgálatára. Az egyes országokban nincs megfelelő kapacitás, anyagi lehetőség az emberekre gyakorolt hatások kivizsgálására.” – tudatta a vezérigazgató.




Címkék: Bodor László, Borboly Csaba, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Kovács Péter, MIÉRT, RMDSZ
Archívum »