Népszámlálás 2011

Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten


Kogălniceanu Program
 

ez a mi munkánk
Európai parlamenti jelenlét
hírlevél
aktuális pályázatok
kiadványok
kulturális naptár
archív honlapunk
oktatási adatbázis
választási honlapunk

Hírek

8. EU Tábor, Marosfő - Erdélyinek lenni jó!
2011. 7. 11.

Folytatódik a Winkler Gyula, EP képviselő és a MIÉRT közti eredményes együttműködés

A 8. EU Tábor záróakkordjaként, szombaton, július 9-én délután Winkler Gyula, EP képviselő és Bodor László, MIÉRT elnök sajtótájékoztató keretén belül beszélgetett az idei rendezvény kiértékeléséről, a Winkler Gyula és a MIÉRT közti együttműködésről, valamint a jövőbeni ifjúsági tervekről a sajtó képviselőivel Marosfőn.

Elsőként Bodor László számokban ismertette a tábor eredményeit: „Az idei EU Tábornak 180 résztvevője, 30 szervezője a GYTIT, a MIÉRT és az RMDSZ Főtitkárság részéről, 108 meghívottja, 15 előadása és 6 szekcióülése volt.” – ismertette, kiemelve, hogy „A rendezvényen jelenlevők létszáma csütörtökön érte el a maximumot, amikor 375 személy tartózkodott a tábor területén.”.

A MIÉRT elnök kiemelte, hogy az esemény magas szakmai színvonalát, az előző évekhez hasonlóan az előadások tartalma és a különböző témákban jártas szakemberek adták meg. Ugyanakkor a szabadidős tevékenységekre kitérve elmondta, hogy „A csapatportya során 8 csapat mérettetett meg különböző feladatokban az Erdély legerősebb céhe cím elnyeréséért, melynek jutalma egy három napos brüsszeli tanulmányút lesz 15 személy számára Winkler Gyula, EP képviselő jóvoltából, továbbá a legnagyobb közösség kialakításáért járó különdíjat egy bukaresti parlamentlátogatás képezi.”

A folytatásban Winkler Gyula a közte és a Magyar Ifjúsági Értekezlet közt már három éve sikeresen működő együttműködés irányvonalaira tért ki: „Kapcsolatunkat elsősorban a kölcsönös tájékoztatás, az együtt gondolkodás és az együtt-tervezés jellemzi. Ez mellett a közös munka gyakorlatibb részét az imént említett fődíj, valamint a táborban való rendszeres részvételem és személyes támogatásom képezi.” - részletezte az EP képviselő. „Szakmai kapcsolatunk harmadik pilléreként a brüsszeli képviselői iroda gyakornoki programjára pályázó erdélyi magyar fiataloknak a kötelező követelmények mellett a MIÉRT által kiállított ajánlólevéllel kell rendelkezniük, mely számomra garancia arra, hogy az illető fiatal a közösségében valamilyen szerepet vállal” – tájékoztatott Winkler. „Ezt a kiválasztási folyamatot a jövőben is folytatni fogjuk, a 2012-es, idén ősszel meghirdetésre kerülő gyakornokságokra is a Magyar Ifjúsági Értekezlet ajánlására fogadok 5 fiatalt” – jelentette be az EP képviselő.

A sajtótájékoztató befejezéseként Bodor László a 8. EU Tábor pozitívumaiként az érdekes csapatjátékokat, a kompakt helyszín kialakítását, a jó szervezést, a tartalmas előadásokat, illetve a fiatalok kooperációját és felkészültségét fogalmazta meg.

Nem helyes úgy értékelni egy elnökséget, hogy az sikeres vagy sikertelen


Az EU Tábor zárónapján a második előadáson a soros magyar elnökséget elemezte erdélyi szemmel, Balogh György, a Csíkszeredai Magyar Főkonzulátus konzul helyettes, Korodi Attila, parlamenti képviselő, a Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke és Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője.

Az előadás bevezetésében a táborlakókat emlékeztették, hogy Magyarország 2011. január 1. – július 1. között töltötte be az Európai Unió Tanácsának elnökségi pozícióját, akitől Lengyelország vette át a hatalmat.

Balogh György magyarországi, belső szemmel világított rá az elmúlt fél év eseményeire, arra hogy az ország mit tudott hozzátenni Európához elnöksége idején.  „A magyarországi elnökség fő célja volt, hogy az európai politikában szemléletváltást hozzon létre, méghozzá azt, hogy az emberek felé kell fordulni, az ő véleményüket kell figyelembe venni, valamint éreztetni kell velük, hogy számítanak, és hogy ők az unió polgárai„–tájékoztatott a konzul helyettes.

Röviden ismertette a magyarországi EU-s elnökség alatt elért célokat: „Kidolgoztunk egy válságmechanizmust, ami eddig nem létezett, leszögeztük Horvátország uniós csatlakozásának időpontját. Elértük, hogy 2014-ben megalakuljon az egységes európai energiapiac, megalkottuk a romastratégiát, amely a roma kisebbség életének javítására hivatott oktatásügyi, foglalkoztatási és egészségügyi szempontból, valamint a Duna-stratégia kereteit is lefektettük, amely alapján a Duna mellett élő államok közös stratégiát dolgoznak ki a hajózható kereskedelmi útvonalak létesítésére, amely fellendíti majd a makro-, és mikro-gazdaságot. Előrelépéseket tettünk Románia és Bulgária schengeni csatlakozását illetően: a két ország immár teljesítette a szakmai feltételeket, a politikai döntés elő van készítve. „

„Nem helyes úgy értékelni egy elnökséget, hogy az sikeres vagy sikertelen.” – kezdte előadását Korodi Attila. „Azt kell figyelembe venni, hogy az unión belül, hogy állnak a különböző viták, bizonyos döntés-előkészületek milyen fázisba érkeztek, sikerült-e az elnökségnek valamit finalizálni vagy megmozgatni. Az elmúlt félév nagyon sok éles témában bővelkedett: közös felelősségvállalás, szolidaritás, líbiai beavatkozás, migráció, görög válságkezelés, Schengen, romastratégia.„– fűzte hozzá a parlamenti képviselő. „Az unió régi tagállamai kicsit elfáradtak a valós, nyitott Európa építésében, az európai megújulást mostanában inkább Közép-Európa szorgalmazza.„– állította.

A romastratégiáról elmondta, hogy az egyik sikertörténete az elnökségnek, hiszen fél év alatt sikerült úgy előkészíteni a stratégiát az üres lapból, hogy az döntésképes legyen. „Bukarest emeli kalapját Magyarország előtt.” – fogalmazott Korodi a schengeni csatlakozást illetően.

Arra válaszolva, hogy az erdélyi magyarok számára mit jelentett az elnökség közölte, hogy „Az erdélyi magyarok nagy többsége nem is foglalkozott eddig azzal, hogy mi az hogy uniós elnökség. Két nagy elvárás volt: a régiós politika megerősödése és a nemzeti kisebbségi politikában egy egységes rendszer kialakítása.”

Salamon Márton László folytatva Korodi gondolatát hozzátette, hogy ezek a belpolitikai kérdések voltak láthatóbbak, lásd médiatörvény, így a média figyelme is erre összpontosult. Megjegyezte, hogy a kormányváltást követő fél év után rögtön jött az EU-s elnökségi tisztség a stratégiai döntések implementálásával egyidőben. „A kormánypárt nem akarta halasztani a döntéseket, ezért vállalta, hogy szembeáll az unióval és őszintén vállalja ezeket.„ – mutatott rá a főszerkesztő.

„A magyarországi sajtóban éles határvonalak vannak a bal és jobboldali sajtó között. Nem is meglepő, hogy míg az egyik oldal hozsannát zengett, a másik oldal bírálta, mindent kritizált és minden rossz volt. Az európai sajtóban inkább a bírálatok jöttek át, arról aki teszi a dolgát nincs mit írni. Az erdélyi sajtóban alulméretezett volt a visszhang, de inkább a bírálatok mentén folyt a kommunikáció." – fejezte be előadását Salamon.

Gazdaságos gazdaság? – avagy Erdély gazdasági jövőképe

A 8. EU Tábor utolsó előadásán Erdély gazdasági jövőképét mutatta be Gyerkó László, szenátor és Kedves Imre, a Hargita Megyei Pénzügyi Hivatal vezérigazgatója.

„Az elmúlt esztendő felmérései alapján kitűnt, hogy a lakosságot egyre inkább foglalkoztatja a gazdasági téma, érdeklődnek az infláció, a bankok által meghatározott kamatláb, valamint a svájci frank árának változása iránt.”- jelentette ki Gyerkó László.  Ebből az indíttatásból az RMDSZ néhány hónapja megalakította a Gazdasági Tanácsot, amelynek célja, hogy „koherens gazdasági és pénzügyi stratégiákat dolgozzon ki, konkrét tanácsokkal szolgáljon egy-egy kormányhatározat- vagy törvénytervezet kapcsán, és segítse a vállalkozókat.”- tájékoztatott a szenátor. Az elmúlt években Székelyföld főként a kultúra és tudás terén fejlődött, ugyanakkor, Gyerkó szerint kifejezetten fontos a munkahelyteremtés, így e téren is fejlődni kell, továbbá hozzátette, hogy „az összefogás mottójának érvényesülnie kell, ahhoz hogy itthon tartsuk fiataljainkat”.

„Az elmúlt időben megjelentek a makrogazdasági mutatók, amelyek szerint a krízis elmúlt, most már pozitív irányba haladnak a számok, viszont a vállalkozók még nem érzik ennek hatását.” - Gyerkó szerint a pénzforgalommal, a bankok rugalmatlanságával van a probléma.

Kedves Imre számadatokkal támasztotta alá a szenátor szavait, támogatva az összefogást, hiszen „a foglalkoztatott személyek száma évről évre csökken a cégeknél, és szükség van a jól képzett fiatalok munkájára”. A Hargita Megyei Pénzügyi Hivatal vezérigazgatója kiemelte, hogy „nehéz kezdőként bekerülni nagyobb vállalatokhoz, de a frissen végzettek akaratán és motivációján is múlik az elhelyezkedés”. Egyre inkább elfogadottá válik az elektronikus úton történő ügyintézés, főleg a fiatalok élnek a lehetőséggel, Kedves szerint „így jóval könnyebb és gyorsabb az adminisztráció, bár az idősebb generáció nehezen akarja elfogadni”.

Gyerkó László szenátor zárógondolataként kitért Románia gazdaságának adminisztrációs problémájára: „amikor kormányváltás van, akkor az államelnökkel 3000 köztisztviselő változik és 3000 jön helyette, ebből adódóan néhány hétre lebénul az egész ország- ezt a problémát mindenképpen meg kell oldani egy stabil adminisztráció kialakításával”- fejtette ki.



Címkék: Bodor László, EU, Gyerkó László, Ifjúság, MIÉRT, RMDSZ, Winkler Gyula
Archívum »