Népszámlálás 2011

Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten


Kogălniceanu Program
 

ez a mi munkánk
Európai parlamenti jelenlét
hírlevél
aktuális pályázatok
kiadványok
kulturális naptár
archív honlapunk
oktatási adatbázis
választási honlapunk

Hírek

Észak-Európában sem magától értetődőek a kisebbségi jogok
2011. 10. 27.

Politikailag nem korrekt a kollektív jogokról beszélni Brüsszelben, ezt nekünk, kisebbségi képviselőknek tudomásul kellett vennünk, mégis meg kell ragadnunk minden alkalmat arra, hogy elmondjuk egy kisebbség számára nem elegendőek az egyéni jogok. Ez most ismét bebizonyosodott, amikor egy kis létszámú, az anyanyelvéért, az anyanyelvű oktatásért, a közösségi jogokért küzdő kisebbség, a svédországi számi közösség törekvéseivel szembesültünk - fogalmazott Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a frakcióközi kisebbségi munkacsoport mai (2011.10.27.), strasbourgi ülésén. Kizárólag a kollektív jogok biztosítják mindazokat a jogi eszközöket, amelyek egy közösség megmaradását szavatolják, amelyek lehetőséget adnak az önrendelkezésre - mondta felszólalásában az EP-képviselő.

Az ülésen a svédországi számi kisebbség ifjúsági szervezete, a Sáminuora képviselői beszéltek közösségük legfontosabb gondjairól. Az észak-európai országokban – Lappföldön – élő, mintegy nyolcvanezer főre tehető kisebbség legfontosabb gondja az anyanyelv-oktatás, hiszen például Svédországban az elmúlt évtizedekben a számi nyelv hétköznapi használata is tilos volt, így egész generáció nőtt fel úgy, hogy nem használta anyanyelvét. Most, mikor már lehetőség van az anyanyelv-használatára, hiányoznak az oktatási intézmények és a szakképzett pedagógusok. A számi közösség ragaszkodik ugyanakkor ahhoz, hogy kollektív jogok illessék meg a hagyományos termékek előállítása és értékesítése, valamint a természeti erőforrások hasznosítása során. Bemutatójukban a számi fiatalok hangsúlyozták, hogy politikai képviselet, a számi parlament nélkül érdekvédelmi harcuk nem lehetne sikeres.

A tanácskozás második felében Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (VMNT) elnöke és Beretka Katinka, a Tanács oktatási ügyekkel foglalkozó jogtanácsosa a vajdasági magyar önrendelkezés intézményét mutatták be, amely konkrét eszközökkel rendelkezik a magyar oktatás, művelődés, média és ifjúság területén. A VMNT elnöke egyik legnagyobb problémájukról, a második világháborúban elkobozott vagyonok visszaszolgáltatásának nehézségeiről is beszélt. Korhecz Tamás hangsúlyozta, hogy a belgárdi és a vajdasági parlamenti, illetve kormánykoalíciós jelenlét nélkül a vajdasági magyarok nem tudnának hatékony jogérvényesítést folytatni.

Felszólalásában Winkler Gyula elmondta, hogy bár nem számít népszerű témának az EU bővítéséről beszélni, Románia egyik kormánypártjaként, az RMDSZ a kezdetektől fogva egyértelműen támogatta Szerbia EU-s csatlakozását. Winkler azt javasolta a vajdasági magyarok képviselőinek, hogy kisebbségi érdekérvényesítésükben használják ki a Szerbia csatlakozásáig hátramaradó időt, hiszen Románia és főként Szlovákia példájából egyértelműen látszik, hogy a csatlakozást követően az Európai Unió nem kéri számon tagállamain a politikai döntéseket. Az erdélyi magyar képviselő ugyanakkor az RMDSZ számára is modellértékűnek nevezte a VMNT felállását és működését, amely már gyakorlatilag a közösségi jogok és a kulturális autonómia intézménye.



Címkék: Winkler Gyula
Archívum »