Mik József

A közösség önbecsülését kell erősíteni

2012.12.05. | Parlamenti választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Immár ötödik éve Borszék polgármestere, hivatali ideje alatt jelentős beruházásokat sikerült eszközölni. Most a megye román többségű északi részében szállt versenybe képviselői mandátumért.

- Milyen tapasztalatokat szerzett a kampányban?

- Megvallom, számomra ez az időszak nem politikai kampány volt, hanem egy képzés, tanfolyam: amit eddig elméletben sejtettem, most láttm-éreztem: megtanultam az térség gondjait – megéreztem igazi potenciálját. Megmutatták az emberek: mit szeretnének, merre menjen a világ? Megláttam: hol, mit segíthetne a Borszékon elért fejlesztésünk és stratégiai erőnk a térségnek? Ésszerű, igaz vágyakat, dolgos hozzáállást láttam sok személyes találkozáskor. De találkoztam olyan magyarokkal is, akiknek “mindegy”. Igyekeztem meggyőzni őket: nem lehet mindegy! December 9-e csak 24 óra – ám, meglátják: egy életre szól.

– A kerület településeinek többsége – etnikai összetételét tekintve – szórványvidék, a gondok is szórványgondok. A kampány során milyen gondokkal szembesült?

- Közel 30 napja járom a térséget – több, mint 60 napja indítottam a holnapomat (http://mikjozsef.wordpress.com Szerk. Megj.), amit közel harmincezerszer nyitottak ki az érdeklődők. De igazából én nyitottam ki eddigi, Borszék-polgármesteri “fókuszomat”, az érdeklődési körömet. Interneten mailcímmel is nyitottam: sok körzeten kívülről jövő pozitív visszajelzés is érkezett. Egyben a gyakorlatban egy olyan térségre láttam rá, ahol nem múlt el nap, hogy ne bosszankodtam volna. Ebben a mindössze 34%-os magyarságú választókörzetben sűrítetten láttam helyenként a hit hiányát, élhetetlenséget, felületességet, széthúzást, vagy közömbös legyintést. Azt próbálom érzékeltetni: mi, itthon, Borszéken, egy kis sziget vagyunk a Ditró-Maroshévíz-Borszék-Tölgyes-Bélbor választókörzetben. Egy kis sikersziget. Másutt ropogtatja a településeket az erőtlenség, tehetetlenség. Közöny. Az itteni magyaroknak szükségük van sikerélményre. Érezniük kell a saját erejüket. Erre lesz kiváló alkalom a december 9-i választások: hogy megmutassák maguknak, noha jelenleg nincs magyar képviseletük a parlamentben, készek megmutatni a szavazatukkal: akarják!

Felmentem Hágótőig, ahol az embereknek még internetük is csak 300 méteres körzetben van. És egyetlen házban van vezetékes telefonjuk, ahová szükség esetén beszaladnak a többiek. És villanyt kell előbb vezetni, ahhoz, hogy valaha is használhassák a technika vívmányait. És lejártam Ditróig, ki Orotváig, ahol a 99%-os magyarság még nem érzi: Hargita Megye Tanácsa fenntartó ereje december 9 után változhat. Hiszen régiók újrarajzolása következik 2013-ban, amely után egy másik, régiós tanács “dirigálhat”… és akkor szétpukkanhat ez a védőbuborék.

– Milyenek a kapcsolatai a román pártok képviselőivel? Van-e lehetőség az együttműködésre?

- Ezt az együttműködést a választási eredmények tisztázzák le. Román ellenjelöltjeim egy részével nem hivatalos találkozóm ugyan volt, és elmondhatom: ők keresték erre a lehetőséget. A román választási rendszer pikantériája, hogy az arányos szavazat-visszaosztás után mandátumot veszíthet, aki a rá leadott szavazatok szerint nyert, és a magyarság által RMDSZre adott szavazatok az én mandátumomon izmosítanak. Érdekes tapasztalat volt ez a tapogatózó bizonytalanság: és igazolt is egyben abban, hogy ha a magyarság odaáll, és részt vesz a szavazáson, és a lenézett és lesajnált kisebbség megrázza magát, akkor megtörténhet ebben a választókörzetben egy kis csoda. Nem a magam győzelméért kívánom ezt, hanem az itteni közösségünk önbecsülése erősítéséért. Nekem így is, úgy is, marad a munka.

- Látom, honlapja kétnyelvű - a román választóival is próbált kommunikálni?

- Első ditrói fórumomon is megkérdezték tőlem: tudok-e jól románul?  Nyelvtudásom közel tökéletes, de, mint kampány elején is mondtam – és ezt komolyan így is gondolom: nekünk ebben a térségben – kisebbségként egy magyar többségű megyében, és román többségben levőkként ugyanitt – a fejlődés nyelvén kell egymással értekeznünk. Úgy gondolom, hogy képviselni tudnám azt a több mint 34% magyarságot, de ugyanakkor képviselni tudnám a román többséget is ebből a körzetből Románia parlamentjében, akiknek ugyanaz a közös érdekük, hogy jobban lehessen megmaradni itthon, egy biztonságos jövőt lehessen építeni saját magunk, valamint a gyerekeink számára. Ez nem kampányszöveg: a saját lányaimra is gondolok. December 9-én a saját gyerekeim jövőjéről is döntenek a szavazók – hiszen mi eltökélten Borszéken kívánunk élni.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.