"Erdélyért dolgozni kell”

2012.05.02. | Aktuálpolitika , Önkormányzati választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Rövidített változatban közöljük az Erdély TV Többszemközt című műsorában elhangzó interjúkat. A mai interjúalany Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.

Vajon a hazai magyar politikusok is átvették volna a volt kormánypártban érvényesülő modellt, a politikai migrációt? Most itt Parajdra gondolok, ahol csapatostól mentek el az RMDSZ tanácsosjelöltjei.

– A parajdi eset jól példázza azt, hogy az RMDSZ-ben is megújulásra van szükség, személyileg, szerkezetileg, tartalmilag egyaránt. A parajdi RMDSZ-szervezet négy év hibernálása után úgy gondolta, eljött a pillanat, amikor át lehet venni a hatalmat, polgármestert lehet állítani, miután az RMDSZ támogatását élvező független polgármestert semmiben nem segítette. Az, hogy tagjai egyik napról a másikra átmentek a legújabban megalakított pártba azt bizonyítja, hogy nincs mit keresniük az RMDSZ-ben, a közéletben. Június 10-én, az igazság napján a parajdi magyar emberek mindezt szavazatukkal fogják megerősíteni. De a magyarság szempontjából szimbolikus értékű település, Marosvásárhely esetében is megújulásra van szükség, hiszen a városi RMDSZ-szervezet, az önkormányzati képviselők nagyobb része iránt csökkent a bizalom.

Lehet-e már tudni, hány polgármester- és tanácsos- jelöltje van a szövetségnek Erdélyben, a választás valamelyest befolyásolta a megméretkezési kedvet?

– Sok száz polgármester-, több ezer tanácsosjelöltünk van. Ezzel a csapattal meg kell mozgatnunk az embereket, fel kell mutatnunk eredményeinket, a kudarcainkat vállalva őszintén az emberek szemébe kell néznünk. A súlyunkat meg kell őriznünk az önkormányzatokban: mintegy 200 polgármesteri tisztségre, 2200-2300 tanácsosra számítunk. Ami az egyfordulós választást illeti: szociológusok modellezése szerint, ha 2008-ban is egyfordulós lett volna a választás, ez a magyar képviselet számára nem sokat jelentett volna, 10 százalékon belüli több polgármestere lett volna.

Egyetlen településen sem sikerült megállapodást kötni az Erdélyi Magyar Néppárttal. Ez kinek a felelőssége?

– A sajtó szerint azt nyilatkoztam, hogy nem az RMDSZ felelőssége az öszszefogás elmaradása. A lapok viszont abból a nyilatkozatomból, hogy nem akarok más pártokra mutogatni az összefogás elmaradása miatt, ezt hozták le. De számomra nem az a lényeg, hogy az RMDSZ felajánlását, miszerint be lehet lépni az ajtónkon, kevesen fogadták el. A lényeg az, hogy üzenetünket, ami évek munkáját tartalmazza, el tudjuk juttatni a magyar emberekhez. Nem elég hinni Erdélyben, Erdélyért dolgozni is kell.

Az RMDSZ kampányüzenete tehát elsősorban az elért eredmények hangsúlyozására épülne.

– Így van, kontrasztot akarunk felmutatni. Van két párt a romániai magyar politikai küzdőtéren és van az RMDSZ. Miről szól ez a két párt? Arról, hogy minden hétfőn kiadnak egy sajtónyilatkozatot, pénteken sajtótájékoztatót tartanak, és támadják az RMDSZ-t. Ha van Sapientia–akkreditáció, akkor miért csak most, ha van magyar kar a MOGYE-n, miért van angol is, ha létrejött a Kulturális Autonómia Tanács, akkor feladtuk az autonómia ügyét. Meggyőződésem: az emberek látják, hogy semmi tartalom nincs e két párt nyilatkozatai mögött. Ezzel szemben kívánjuk felmutatni a konkrét eredményeinket, felsorolni elérhető céljainkat a következő mandátumra.

Milyen eredményekről számolhatna be egy vadonatúj párt, az Erdélyi Magyar Néppárt?

– Ezek az emberek 22 éve szerepelnek a politikában, többször nekifutottak egyetlen céljuknak, a hatalom megszerzésének. Tőkés László, Toró T. Tibor hoz megújulást a romániai magyar politikai életben? Az a Toró T. Tibor, akinek tevékenysége nyomán Temesvár magyar képviselet nélkül marad? Itt 22 év eredménytelensége áll szemben az RMDSZ által nyújtott tartalommal, eredményekkel, sikerekkel. Ha arról szólna ez a párt, amit mond magáról, el is tudnám fogadni, hogy van bizonyos fokú létjogosultsága. De ez a párt nem szól semmiről. Ez maga a nulla. Ez a párt verte szét a politikai egységet, amely sokszínű volt: nem kellett ugyanazt gondolni, amit az RMDSZ vezetősége gondolt.

A közfigyelem leginkább Marosvásárhelyre, Szatmárnémetire és Kolozsvárra összpontosít.

– Szimbolika szempontjából Marosvásárhely és Szatmárnémeti mindenképpen kiemelt jelentőségű. Marosvásárhely elsősorban az 1990. évi március miatt, Szatmárnémeti pedig azért, mert a legnagyobb romániai város, ahol a magyarok kisebbségben vannak, és mégis magyar polgármester van. Marosvásárhelyt meg lehet nyerni, mert a hosszas huzavona után olyan politikus állt a csatasorba, akivel meg lehet nyerni a választásokat. Frunda György nevet, tiszteletet szerzett magának Bukarestben, Erdélyben, Budapesten és Európában. Ha minden magyar ember megszavazza, fölényesen nyeri a választásokat. Kolozsváron kisebb a valószínűsége annak, hogy Eckstein-Kovács Péterből polgármester lesz – de miért ne lehetne?

Kampányízű túlzásnak nevezte Marius Nicoară liberális szenátor az ön kijelentését, miszerint az RMDSZ célja hivatalossá tenni a magyar nyelvet azokban a régiókban, ahol a magyarság aránya számottevő.

– Ezelőtt 22 évvel az RMDSZ azt mondta, nyelvi jogokat fogunk kivívni a magyarság számára. Az akkori Nicoarák, Antonescuk, Vadimok hatalmas perpatvart