Borboly Csaba

Hargita megye fejlődésének receptje, hogy merjünk nagyok lenni

2016.05.06. | Hargita , Csík terület , Önkormányzati választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Határozattan elutasítja Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke, hogy egy szegény megye ügyeit irányítja és irányítaná a következő négy évben is. „Amíg nálunk a legmagasabb a megtakarítási ráta, addig felelőtlenség es komolytalanság leszegényezni ezt a megyét” – jelentette ki a politikus. Az önkormányzati jelöltekkel készített interjúsorozatunk negyedik része.

Harmadik tanácselnöki mandátumára pályázik a közelgő önkormányzati választásokon. Rengeteget terepezik, sok emberrel találkozik, kevés politikus ismeri olyan jól Hargita megyét és lakóit, mint Borboly Csaba. Mit várnak el a Hargita megyei választók a megye vezetőjétől?

Azt, hogy gondjaikat és problémáikat kövesse, igyekezzen azokra megoldást találni, vagy megértetni velük, ha ez nem lehetséges.

Mit gondol, mennyiben felel meg ezeknek az elvárásoknak?

A megfelelés „fokáról” a választók fognak véleményt nyilvánítani.  A csapatommal, a hivatallal igyekeztünk a megyében mindenhol ott lenni és segíteni.

Kolozsváron élő újságíróként két adottsága jut eszembe hirtelen Hargita megyének: „legmagyarabb” és (az országos átlaghoz képest) „szegény”. Hogyan kommentálná ezeket a jelzőket?

Az, hogy a „legmagyarabb” megye Romániában, nyilvánvalóan igaz. A lakosság 86 százaléka magyar. Ez az arány az elmúlt 10 évben nőtt ekkorára, hasonló folyamatról más megyében nincs tudomásom. Csak sajnos ezzel a média keveset foglalkozik. Pedig szerintem a pozitívumokra érdemes figyelni. Az ember a sikereiből éljen, táplálkozzon, ne félelmeiből, kudarcaiból. Ez érvényes egyéni és közösségi szinten is. A köldöknézegetésnek semmi értelme.

Ami a „szegény” jelzőt illeti: ezt Bukarestben sütötték rá a megyére, és átvette a sajtó. A Román Nemzeti Bank kimutatása szerint Hargita megyében a legmagasabb a lakossági megtakarítások aránya a hitelekhez képest. A nagy szegénység közepette nálunk az emberek megtakarítanak, a sok gazdag megyében pedig a lakosság nyakig el van adósodva. Hargita megyében nagyon nagy a jól kereső egyéni vállalkozók, gazdag kisvállalkozások száma. Ez a magyarázata annak, hogy a fizetésekről szóló statisztikákban Hargita hátul kullog, többek között a másik nagyon „szegény” megyével, Biharral együtt. Bihar megyében szintén sok vagyonos gazda, egyéni vállalkozó van, akiknek alacsony a bejelentett jövedelme. A fizetési lista elején szokott ellenben lenni Gorj megye, ahol az embereknek kétszer több hitele van, mint megtakarítása. Hargitában fordított ez az arány. Amíg nálunk a legmagasabb a megtakarítási ráta, addig felelőtlenség es komolytalanság leszegényezni ezt a megyét. Bármi megnézheti: Hargita megyében tíz házból tíz szebb és jobb minőségű, mint mondjuk az ország többi 38 megyéjében. Az én elvem nem az, hogy merjünk kicsik lenni, hanem az, hogy kövessük a legnagyobb magyart. Merjünk nagyok lenni! Nem a frusztráltaké a jövő.Milyen eszközei vannak a megyei tanácselnökként vagy akár RMDSZ-es politikusként arra, hogy Hargita megye – a jelenlegi földrajzi, gazdasági adottságai mellett – felzárkózzon az ország gazdagabb megyéihez?

Ismétlem, ma is a leggazdagabb megyék közé tartozunk. És akkor még nem beszéltünk a közbirtokosságokról, a földekről. Nálunk nem Abdul Hamid Bejrutból, vagy Niccolo Giovanni Nápolyból a földtulajdonos, hanem a székely emberek. Az ország legtöbb megyéjében, Bánátban, a Kárpátokon túl ez nincs így. Ezekben a megyékben a falusi emberek de facto jobbágyok, mert az otthonukon kívül nincs földjük, nincs erdejük. És ez igaz Szeben, Brassó és más megyére is. Nem csak Kolozsvár, Nagyszeben meg Temesvár főteréből állnak ezek a megyék. Meg kell nézni a Nagyszebentől néhány kilométerre levő falvakat, esetenként a ló be van kötve az egykori szász házba, és bámul ki a nappali ablakán. Azokban a falvakban orbitális szegénység és nyomor van. Kolozs megyében olyan megyei utak vannak, mint nálunk voltak 8-10 éve. Az én feladatom ennek a tudatosítása és az összefogások elősegítése. A földalapú támogatásból a Hargita megyei emberek például több pénzt kapnak, mint a Renault-Dacia gyár környékén Arges megyében. Pontos összeget is tudok: évi 60 millió eurót zsebbe, nettóban. Ezért ilyen nagy a megtakarítási ráta Hargita megyében. És ez az összeg nem jelenik meg a bérstatisztikákban. Ezt a 60 millió eurót más megyékben az olasz és az arab földtulajdonos rakja zsebre, vagy helyi román zöldbáró…

A lényeg az, hogy kiváló gazdasági lehetőségeink vannak: közbirtokosságaink, hagyományaink, helyi termékeink, a székely termékek, a védett és a műemlék térségeink. Persze sokat kell dolgoznunk azért, hogy ezeket hasznosíthassuk, számosítsuk, és a bukaresti statisztikákon túl láthatóvá váljanak a megye lehetőségei.

Gondolom, a felzárkóztatás egyik eszköze az uniós alapok lehívása lehet. Hogyan állt a megye ezen a téren a most véget érő mandátuma alatt, és milyenek a perspektívái a következő négy évben?

A központi fejlesztési régióban Hargita megye áll a legjobban az uniós alapok lehívása terén, ha nem számítjuk a nagy kórházi felújításra lehívott pénzeket, amiket sajnos nekünk nem volt jogunk megpályázni. A teljesítményért a polgármesterinket illeti köszönet.

Mit tart megyei tanácselnökként az elmúlt négy év legnagyobb megvalósításának a megyében?

A szolidaritást. Azt, hogy Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék képes volt egymás javára lemondani és egymást segíteni. Ennél fontosabb szerintem nincs.

Mit tart a legnagyobb kudarcának?

Azt, hogy 2012-ben akadtak olyan vetélytársaim, akik azt gondolták, úgy kell legyőzni engem, hogy börtönbe csukatnak alaptalan vádakkal.

Kolozsvárról úgy tűnik, hogy Hargita megyében sokkal kevesebb konfliktus a megye magyar vezetői és a kormányzati szervek (pl. prefektúra) között, mint Kovászna megyében. Mi ennek a magyarázata?

Nem lehet a két megyét összehasonlítani, több szempontból sem. Az egyik a méretük. Kovászna lényegesen kisebb, mint Hargita. A másik az elhelyezkedés. Brassótól Sepsiszentgyörgy 27 kilométer, sokan azt mondjak, előbb-utóbb Sepsiszentgyörgy Brassó egyik kertvárosa lesz. Ez a helyzet sok mindent szül, indulatokat, félelmeket, oda és vissza. Ebből a szempontból teljesen más a helyzet akár Csíkszereda, akár Székelyudvarhely, akár Gyergyószentmiklós vonatkozásában. Természetesen egy nagy gazdasági centrum közelsége lehetőség is, de mindennek vannak árnyoldalai is. Mi a Hargita tövénél nyugodtak vagyok, a Hargita egy stabil pont, és Csíksomlyó is az. Mindemellett Kovászna megyével szemben Hargita megyében nincs egy olyan kemény mag a román közösségen belül, amely mondhatni életvitelszerűen a román-magyar ellentétek szításával foglalkozna. Vannak nálunk is magányos próbálkozások, de nem számottevőek. Azt látom, hogy igazából mindenki belátta a megyénkben: minek változtassuk a lakóhelyünket, környezetünket állandó cirkuszok terepévé, amikor lehet normálisan, is nyugodt körülmények között élni és dolgozni. Az igaz nagy problémák, mint például a kivándorlás, a román és a magyar közösséget egyaránt érintik, és ha egymás ellen hergelődünk, attól úgy sem fog semmi megoldódni. Sőt a feszült etnikumközi viszonyoknak mind a két közösség csak kárát látja, ugyanis a fiataloknak a családalapításhoz nyugalom és béke kell, nem feszült közállapotok. A megélhetési románokat, megélhetési magyarokat jobb a partvonalon tartani, nem szabad engedni, hogy demagóg szövegükkel az embereket hergeljék, mert annak csak kára van.

Idén nem közvetlenül választják a megyei tanácselnököt. Hogyan módosítja ez a kampányát a négy évvel ezelőtt követett stratégiához képest?

Sehogy. Ugyanazt teszem, mint négy éve. Számomra a partnerség és az őszinte beszéd a fontos.

Éppen amiatt, hogy nem közvetlen szavazatok révén jut tisztséghez, el tud-e képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy a megyei tanácsosok mégsem önt választják elnöknek?

Az RMDSZ-ben nincs hagyománya a választók átverésének.

Tanácselnöki mandátumába beleszólhat majd a jelenleg is zajló bűnvádi pere. Számít-e kellemetlen meglepetésre?

Az igazságszolgáltatásnak végeznie kell a dolgát.

Azt beszélik, hogy nagy munkabírású politikus. Mennyire megértő és támogatója a családja?

Megértő feleségem van. A lányaim is igyekeznek megérteni az elfoglaltságomat, habár még csak 5 és 7 évesek. Tegnap például 20 percet voltam otthon. Lehet, nem vagyok e téren legjobb, de igyekszem. Van, amikor a terepre viszem magammal a családomat, a lányaimat, vagy legalább egyiket.

Jut-e ideje valamilyen hobbira?

Néha hétvégén főzni.

Melyik székely termék a kedvence?

Sok van, szinte mindegyik.

Forrás: maszol.ro
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.