Kelemen Hunor

A MOGYE-n bukott a kormány

2012.05.16. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A MOGYE-n bukott a kormány

Victor Ponta kormányának konstruktív ellenzéke lesz az RMDSZ – szögezte le az Erdélyi Riportnak a szövetségi elnök, aki úgy véli, az Ungureanu-kabinet elsősorban a MOGYE magyar karát létrehozó kormányhatározat miatt bukott meg. Mivel utóbbit a bíróság felfüggesztette, a politikus szerint nincs értelme, hogy az új hatalom a jogszabállyal foglalkozzon. KELEMEN HUNORT az ellenzéki szerepről Cseke Péter Tamás kérdezte az Erdélyi Riport 2012/18. számában.

Ellenzékbe kerültek. Melyek az előnyei és melyek a hátrányai az új helyzetnek az RMDSZ számára?

Amikor a magyar érdekképviseletet vállaltuk, azt mondtuk, hogy a politikai eszköztár teljes egészét használni kívánjuk. A kormányzás is eszköz, amit legjobb tudásunk szerint használtunk, és szerintem hatékonyan használtunk, a gazdasági válság közepette is. Az ellenzékben is van élet, az ellenzékiség is a parlamenti politizálás eszköze. Ellenzéki pártként ugyancsak a magyar közösség érdekeit fogjuk képviselni, anélkül hogy a helyzetből eredő előnyökre vagy hátrányokra gondolnánk. A cél a közösségi érdekek képviselete, a többi ehhez képest mellékes. Nyilván, nem lehet annyira hatékonyan képviselni a közösség érdekeit ellenzékben, ezt belátom. Ám ez nem jelenti azt, hogy a kormányzást mindig, minden áron, bármilyen körülmények között vállalni kell. Sőt azt gondolom, vannak olyan helyzetek, amikor a kormányzást nem lehet vállalni és nem kell vállalni, például akkor, amikor egy kormánykoalíciónak elfogyott a parlamenti többsége.

Hogyan látja, miért bukott meg a kormány?

Elsősorban a marosvásárhelyi magyar orvosképzéssel kapcsolatos kormányhatározat miatt. Ez a jogszabály volt a fő oka annak, hogy a Szociál-Liberális Szövetség (USL) benyújtotta a bizalmatlansági indítványt. Persze, nem tagadom, hogy az Ungureanu-kormány bukásában más elemek is közrejátszottak: például az, hogy a Demokrata-Liberális Párt széteső párttá vált, elkezdődött az elvándorlás az alakulatból, aminek a parlamenti többség megszűnése lett a következménye. Ám az az elvi álláspont, amit mi képviseltünk a magyar nyelvű felsőoktatás kérdésében, az nagyon határozott és tisztességes álláspont volt. Néhány nap távlatából is azt mondhatom, hogy a MOGYE magyar karának a létrehozása nem csak ürügy volt a kormány megbuktatására, ahogy egy nagyon híres magyar politikus állította, hanem ez volt az igazi oka, hiszen a megbízott miniszterelnök bejelentette, hogy első dolga a kormányhatározat visszavonása, a fakultás megszüntetése lesz. Tehát nem fizetésemeléssel, nem nyugdíjemeléssel, nem az életminőség javításával kezdik a kormányzást, hanem egy megszerzett jog megnyirbálásával. Ezért az olyan kiváló kortárs politikusainknak, mint Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, csak azt tudom mondani, ne foglalkozzanak azokkal a kérdésekkel, amelyekhez nem értenek.

Ezek szerint nem ért egyet Emil Boc PD-L-elnöknek azzal a kijelentésével, hogy a kormányt a nemzeti kisebbségek képviselői buktatták meg?

Nem. Semmilyen körülmények között nem fogadom el azt, hogy ujjal mutogassanak a nemzeti kisebbségek képviselőire, akkor sem, ha lehetett egy-kettő közülük, aki a bizalmatlansági indítványt megszavazta. Kontraproduktív, értelmetlen a kisebbségekre mutogatni akkor, amikor PD-L-ben olyan állapotok vannak, amilyeneket ismerünk.

Hogyan viszonyul az RMDSZ a hatalomra került pártokhoz?

Informális találkozóink a kormány megbuktatása előtt és után is voltak már az USL vezetőivel. Nem szakítottam meg a párbeszédet sem Victor Pontával, sem Crin Antonescuval, különösen Pontával nem. Nem titok az, hogy gyakran beszélgettünk, gyakran találkoztunk. A kormányról szóló szavazás napján lesz formális találkozónk is az USL vezető politikusaival.

Pontáék ezeken az informális találkozókon is megerősítették, hogy szándékukban áll visszavonni a MOGYE-határozatot?

Az informális találkozókon elhangzottakról nem szokásom beszámolni a sajtónak. Ám mindaz, ami az új kormány MOGYE-vel kapcsolatos szándékairól eddig nyilvánosságot kapott, árnyalati különbségekkel, de az informális találkozóinkon is elhangzott.

Miről tud egyáltalán tárgyalni az RMDSZ az USL-vel, ha már kormányzásuk kezdetén egy szerzett jog visszavonására készülnek?

Végig fogjuk beszélni azokat a kérdéseket, amelyek most bennünket foglalkoztatnak: a kisebbségi jogok, a szerzett jogok, a választási rendszer. Az RMDSZ nem fog olyan megállapodást kötni az USL-vel, mint amilyet a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a nemzeti kisebbségek frakciója kötött. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a szocialista–liberális kormány ellenzéke lesz. Hozzáteszem azonban, hogy nem olyan ellenzéke lesz, mint amilyenhez a román politikában hozzászoktunk, hanem konstruktív ellenzék. Minden egyes kérdést megvizsgálunk, mindegyikről véleményt mondunk, jobbító szándékkal. Ha olyan kérdések merülnek fel, amelyekről úgy gondoljuk, hogy nem képezhetik politikai viták tárgyát a kormányoldal és az ellenzék között, akkor tárgyalásokat kezdeményezünk róluk. Tehát ellenzékben leszünk, nem szavazunk bizalmat ennek a kormánynak, de ez nem jelenti azt, hogy géppuskával állunk majd egymással szemben.

Melyek azok a kérdések, amelyek nem képezhetik politikai vita tárgyát?

A kisebbségi jogok, a szerzett jogok nem lehetnek politikai perpatvar tárgya. De tudok adni egy másik példát is: a pénzügyi egyezségről szóló uniós tervezet. Mindannyiunk érdeke, hogy Románia aláírja az uniós fiskális paktumot. A mi kormányunk f