Az RMDSZ pénzeiről: a mi felelősségünk az, hogy jól és legálisan politizáljunk

2016.05.13. | RMDSZ
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


"...nem pedig az, hogy azon töprengjünk: vajon milyen számsorokat lehet kigenerálni a költségvetési adatokból kellő mennyiségű fantáziával."

Az Átlátszó Erdély cikksorozatával ismét tematizálódott az erdélyi magyar közéletben annak a közpénznek a sorsa, amelyet az RMDSZ-nek utal át évente a román kormány. Ennek kapcsán maradt bennünk néhány megválaszolatlan kérdés, amelyekre Kovács Péterügyvezető elnöktől kértünk választ. 

Az Átlátszó Erdély blog több anyagban foglalkozott az RMDSZ pénzügyeivel. Ön szerint ennek tematizáló ereje volt? 


Kovács Péter: – Akkor, amikor pénzről és politikáról egyszerre van szó, főleg, ha az jó érzékkel pont kampányra van időzítve, az természetesen nagyon érdekes mindenki számára. Ezt csak úgy lehetett volna fokozni, ha a szerző egy erotikus szálat is belefűz valahogy az oknyomozásába. De nem akarok tippeket adni a szerzőnek, láthatóan eddig sem volt híján az ötleteknek. (nevet

Hogy érti ezt?

– Az említett cikksorozat tele van pontatlanságokkal, csúsztatásokkal, aránytalanságokkal és nagyvonalú következtetésekkel. Így értem... 

Annak kapcsán, ahogy megnyilvánult ebben az ügyben, többen arrogánsnak titulálták... 

– Az utolsó személy vagyok, aki eldöntheti, hogy jogos-e a vád, vagy sem. Tény, hogy nem szoktam óvatoskodni, és a lehető legrövidebb módon mondom el, minél tisztességesebben, amit gondolok. Most például az érdekel, hogy fogunk-e beszélni az RMDSZ pénzügyeiről is, vagy sem. 

Nyilvánvalóan sokakat érdekel, hogy mire költi az RMDSZ ezeket a pénzeket, épp ezért nem lett volna ésszerűbb az RMDSZ-nek a nyilvánosság előtt beszámolnia az éves keretek elköltéséről, mondjuk egy éves beszámoló formájában? Miért hagyta ki ezt a lehetőséget az RMDSZ? 

– Jobban kell tájékoztatnunk a nyilvánosságot arról, hogy milyen fontos programokat támogattunk, illetve milyen eredményeket értünk el a működésünk által. Ez nem új, tudjuk jól. Mindenkinek joga van tudni azt, hogy az RMDSZ az általa kezelt pénzekből mennyit fordított az oktatási hálózat kiépítésére, a szórványoktatás megmentésére, könyvkiadásra, tehetséggondozásra, kulturális és ifjúsági programok, illetve intézmények támogatására, magyar házak létrehozására és működtetésére, örökségvédelemre, nemzeti jelentőségű intézmények normatív finanszírozására, közösségi rendezvényekre, pedagógusok és lelkészek ingázására, képzésekre, nemzeti ünnepek támogatására. 

Itt igazából a politikai vonatkozások a kérdésesek... 

– Értem én, persze. De azért annyit biztos megenged, hogy elmondjak, a költségvetési támogatás mintegy 70 százalékát használjuk civil hátterű programok részfinanszírozására. 

És a további 30 százalék? 

– Ebből sok millió megtett kilométer lett, sok ezer kiszállás lett, ami által milliárd eurós nagyságrendű egyházi, közbirtokossági és egyéni vagyon visszaszolgáltatása lett lehetséges. És beszélhetnénk arról is, hogy a ráfordított 30 százalék által hány önálló magyar intézmény jött létre, milyen súlya van az alkotmányba és a különböző törvényekbe foglalt nyelvi jogoknak, milyen hangsúllyal jelenik meg az őshonos nemzeti kisebbségek jogköre az EU-s intézmények szintjén, mennyire figyelnek az Amerikai Egyesült Államok döntéshozói a helyzetünkre, milyen mértékben fejlődött a magyarok által lakott települések infrastruktúrája, mennyit számít a decentralizáció a helyi közösségeink számára. 

Ezek így elmondva elég absztrakt dolgok. 

– Nem is tudom, milyen példát mondjak hirtelen. A dévai Téglás Gábor iskolaközpont felépítési költségeinek harmadát mi álltuk, ezáltal hosszú évtizedekre biztosítottuk a régióban élő magyar gyerekek számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. Ez egy a több ezer támogatási tétel közül. Konkrétabbra nem tudom levinni. 

Van egyfajta zűrzavar arra vonatkozóan, hogy kié a pénz, egyrészt jogi szempontból, de felmerülhet egy másodlagos szempont is, a morális vonzat. Az RMDSZ hogy látja, van-e átfedés a két megközelítés között? 

– A törvény egyértelműen fogalmaz: az RMDSZ a kedvezményezettje/haszonélvezője (beneficiar) és kezelője (gestionar) ennek a pénznek, amit azért kap, mert a romániai magyarságot képviseli a parlamentben. A finanszírozás nem a magyarok számától, hanem a politikai képviselet lététől függ. Zárójelben jegyzem meg, hogy a támogatás nem automatikus, minden évben ki kell harcolni, hogy bekerüljön az állami költségvetési törvénybe, ha így vesszük, ez is pénzbe kerül. 

A kisebbségi szervezeteknek juttatott pénz célja az identitást megőrző, ezen kisebbségi szervezetek által lebonyolított programok támogatása, valamint az adott szervezetek működésének biztosítása. A jogrend alapvető szabályai szerint közösséget, “a magyarságot” nem lehet közvetlenül támogatásban részesíteni, hiszen felvetődnek olyan kérdések, hogy ki kapja, ki költhet, hogyan, mikor, kié a felelősség, stb. Az RMDSZ egyedüliként a kisebbségi szervezetek körében úgy döntött, hogy ebből nem csak saját programjait és működését, hanem évente ezres nagyságrendben közösségi programokat is finanszíroz. 

Igen, de alapvetően mégis csak az RMDSZ dönti el, hogy a 70 százalék mire is megy el... 


– Amikor a Transindex megjelent a Médiabefutó ötletével, egy héten belül lett belőle pozitív döntés. Nem hiszem, hogy ne lennénk nyitottak az új ötletek, szempontok iránt. Tény, érdemes egy számítást végezni, hogy a Communitas hány százezer romániai magyar számára juttatott értéket közvetve vagy közvetlenül. 

Hogyan tevődik össze az RMDSZ éves költségvetése? 

– Az RMDSZ költségvetése gyakorlatilag három nagy részre osztható: egyfelől közösségi, civil hátterű programok résztámogatása, másfelől az RMDSZ szövetségi jellegű, közösségépítő munkájának biztosítása, harmadrészt pedig a kampánytevékenység. Ez utóbbit tilos az állami költségvetésből kapott támogatásból finanszírozni, erre vonatkozóan külön bevételi forrásaink vannak adományokból, tisztségviselők hozzájárulásából, tagsági díjakból. 

Hogyan osztódik le a támogatás, mire költi el az RMDSZ ezt az éves összeget? 

– Mint mondtam, a költségvetési támogatás mintegy 70 százalékát fordítjuk közösségi, civil hátterű programok részfinanszírozására. Ennek egy részét nyílt, másik részét meghívásos pályázatokon keresztül, vagy partnerségben lebonyolított programok által költjük el, de ide tartozik az országos civil szervezetek normatív támogatása is. Sajnálom, hogy az Átlátszó Erdély csak jelezte, hogy ezen programok listája a tulajdonában van, de nem részletezte azt, nem tért ki arra, hogy az elmúlt 7 évben közel 10.000 esetben nyújtottunk támogatást. A fennmaradó 30 százalék jelenti a közösségépítő munkánk és a Szövetség működési hátterének biztosítását. 

Kampányévben mintegy 3 millió lejből biztosítjuk kampányhoz köthető tevékenységünket, ennek tételes elszámolása, mind bevételi, mind kiadási szempontból megjelenik a Hivatalos Közlönyben, és még egyszer hangsúlyozom, hogy ez különböző adományokból tevődik össze. 

Milyen kritériumok mentén határozzák meg, hogy egy adott évben mekkora összeg jut a Communitas Alapítványnak? A civil szervezetek a Communitastól milyen keretekből pályázhatnak? 

– Nem csak egyszeri alkalom, hogy a Szövetség költségvetésének felével gazdálkodik az alapítvány. Hagyományosan így van, ez az idén közel 9.000.000 lej. Ennek 85 százaléka jut programok és intézmények finanszírozására, nyilvános és meghívásos pályázatok által. A fennmaradó 15 százalék az Alapítvány működését, saját programjait és népszerűsítési költségeit jelenti. 

A normatív támogatásokkal mi a helyzet? 

– Egyszerű. Gyakorlatilag minden jelentős országos civil szervezet normatív támogatásban részesül, ezek köréről, az illető szervezetek által benyújtott kérések alapján, az Alapítvány Kuratóriuma dönt. A teljesség igénye nélkül, felsorolok néhányat: Barabás Miklós Céh, Erdélyi Kárpát Egyesület, Erdélyi Magyar Írók Ligája, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Romániai Magyar Néptánc Egyesület, Bolyai Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége, Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége. 

Ami nem egészen világos: minden évben fennmarad egy bizonyos összeg a DRI-s keretből, amely nem kerül elköltésre. A tavaly például 8,83 millió lej maradt elköltetlenül. Ez a pénz nem vész el, hanem átkerül a következő évi keretbe, de adódik a kérdés: miért nem költi el az RMDSZ a teljes rendelkezésére álló összeget – például kiírhatnának rá pályázatot a Communitas Alapítványnál, vagy akár növelhetnék az RMDSZ-nél dolgozók béreit. 

– Az állami költségvetésből biztosított támogatások folyósítása március−április hónapban kezdődik, és decemberben zárul. A tavaly “elköltetlen” összeg legnagyobb részét az idei év első 3-4 hónapjában lebonyolított programokra és működésre fordítjuk, a kisebbik rész jelenti a tartalékot. 

Ebben a vonatkozásban mindenképpen meg kell említsem, hogy az Átlátszó Erdély cikksorozata az RMDSZ 7 éves pénzügyvitelének vizsgálatában egy “törvénytelenséget” említ: egy Számvevőszéki ellenőrzést követően, az év végén el nem költött összegeket vissza kellett utalni az állami költségvetésbe. Ennek következményeként a kormány megváltoztatta a finanszírozási szabályzatot, hiszen elfogadta azt az érvünket, hogy az év első 3-4 hónapjában nem áll meg az élet, és az előző évi kereteket használhassuk fel a következő év elején. 

Miért emelkedtek meg ugrásszerűen az ingó és ingatlan kiadások 1,8 millió lejről 3,2 millió lejre két év alatt (2013−2015)? 

– Ebben sincs titok. Tavaly októberben a kormány jóváhagyta a kisebbségi szervezetek költségvetés-kiegészítését, az összegeket decemberben folyósította. Úgy döntöttünk, hogy az összeg meghatározó részét az Erdély TV-t működtető Janovics Jenő Alapítványnak juttatjuk, azzal a céllal, hogy teljes körű és átfogó technikai jellegű beruházást hajtson végre. Az Erdély TV megalakulása óta a technikai felszereléseket csupán pontszerűen volt lehetőség felújítani, a beruházás nélkül záros határidőn belül a televízióra lakat került volna. A befektetés eredményét rövidesen a nézők is látni fogják. A költségvetési támogatás kisebbik részéből egy bukaresti tömbházlakást vásároltunk, erről az Átlátszó Erdély is tájékoztat. Évek óta arra törekszünk, hogy amikor erre lehetőségünk van, Bukarestben szolgálati lakásokat vásároljunk azoknak a fővárosban dolgozó, nem vezető funkcióban lévő kollégáinknak, akik a fizetésükből nem tudnák megengedni maguknak, hogy ott éljenek. 

A beszámolók szerint az RMDSZ legdrágább autója egy 50 ezer euróért vásárolt Volkswagen mikrobusz. Ezt mire használják? 

– A kisbuszunkat elsősorban vendégeink szállítására tartjuk fent, de használjuk az olyan jellegű kiszállásokon is, amikor 5 személynél többen utazunk egy eseményre. Az RMDSZ autóparkjában középkategóriás autók vannak, átlagban 5 évesek és 110.000 kilométert futottak. A központi szervezet és 18 megyei szervezet használatában 15 Logan, 9 Skoda, 3 Volkswagen és 1 Honda gépkocsi van. 

A 2015-ös beszámolóban egy keverő illetve egy nagy értékű mikrofon beszerzése is fel van tüntetve. Mi ezeknek az eszközöknek a szerepe? 

– Folyamatosan működtetünk országos hírszolgálatot, amelyben tájékoztatunk az RMDSZ tisztségviselői, képviselői, szenátorai, önkormányzati képviselői munkájáról, illetve a saját programjainkról, rendezvényeinkről, törekvéseinkről. Ennek van nyomtatott sajtó, online és rádiós szolgálata is. A keverő és a mikrofon egy mini-stúdió része, amely a rádiós híranyagok napi rendszerességű gyártását segíti elő. Ezt használjuk azon népszerűsítő, tudatosító kampányaink anyagának gyártásához is, mint például az évente lebonyolított beiskolázási kampány, vagy a népszámláláskor megszervezett tudatosító kampányunk. 

Nem biztos, hogy minden tételre kapásból tudok válaszolni, de, ha megengedi, szeretnék még egy szempontot elmondani. Azzal az Átlátszó nagy szolgálatot tett nekünk, hogy minden nyilvánvaló gyötrődése ellenére bebizonyította, hogy nincsenek az RMDSZ-nél sem luxus autók, sem luxus fizetések, sőt. De, ha az RMDSZ pénzügyileg szinte puritán vezetése úgy döntene, hogy például a visszaszolgáltatási ügyek miatt ki kell fizetni egy sztárügyvédet, vagy lehet, reprezentációs célokból kell egy puccos autó, vagy érdemes több ideig Amerikában lobbizni és erre több pénzt költeni, miért lenne ez baj? A mi felelősségünk, hogy jól és legálisan politizáljunk, nem az, hogy azon töprengjünk, vajon milyen számsorokat lehet kigenerálni a költségvetési adatainkból kellő mennyiségű fantáziával.

Forrás: transindex.ro
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.