Winkler Gyula

Nem lehet visszatáncolni a kisebbségvédelem terén

2019.05.16. | Erős Európát, fejlődő Erdélyt!
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Nem lehet visszatáncolni a kisebbségvédelem terén

Az Európai Parlamentben kisebbségvédelmi területen sikerült olyan folyamatokat elindítani, amelyet már nem lehet leállítani – véli Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője, akit első helyre soroltak a szövetség idei jelöltlistáján. A dél-erdélyi politikus a Krónikának adott interjúban elmondta, az erdélyi magyarok számára nem mindegy, milyen irányba mozdul el az EU május 26. után. 

– Ön 2007, tehát Románia EU-csatlakozása óta tagja az Európai Parlamentnek. Tizenkét éves EP-mandátuma után most első, biztosan befutó helyre sorolta az RMDSZ az idei EP-listáján. Milyen eredményeket emelne ki tevékenységéből, hogyan győzné meg az erdélyi magyar polgárokat, hogy arra a listára szavazzanak, amelyen ön az első helyezett?

– Amikor elkezdtük brüsszeli munkánkat, az őshonos kisebbségvédelem kérdése szűz terület volt, és kevesen ismerték az erdélyi magyar közösséget. Ma elmondhatjuk, hogy az Európai Parlamentben kisebbségvédelmi területen sikerült olyan folyamatokat elindítani, amelyeket már nem lehet leállítani. Az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, a Minority SafePack több mint egymillió aláírást gyűjtött össze, ezzel párhuzamosan az EP-ben határozatot fogadtak el az őshonos kisebbségek védelméről, így most abban a helyzetben vagyunk, hogy két irányból is nyomást gyakorolhatunk az Európai Bizottságra. Meggyőződésem, hogy a parlamentben végzett politikai tevékenységünk megsokszorozódott legitimációt kapott a Minority SafePack sikerének köszönhetően, nyilvánvalóvá téve, hogy mi az Európai Parlamentben annak az ötvenmillió állampolgárnak a nevében beszélünk, akik valamely őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak.

Az Európai Unió gazdasági hozadékát mindannyian tapasztaljuk, éppen ezért a kisebbségvédelem terén végzett munkám mellett fontosnak tartottam gazdasági területen tevékenykedni. Javaslataimmal tevőlegesen hozzájárultam ahhoz, hogy a jelenlegi költségvetési ciklusban nem csökkentették, hanem épp növelték a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat. Az uniós források közösségünk modernizációját szolgálják, a fejlesztési irányokat pedig Brüsszelben döntik el, nekem az volt a feladatom, hogy szülőföldünk fejlődését szem előtt tartva érvényesítsem az erdélyi érdekeket. A regionális fejlesztési bizottságban módosításaimmal segítettem, hogy számunkra kedvező módon alakuljanak a kohéziós és területi politikák, részt vettem az úgynevezett N + 3 szabály elfogadtatásában, amely azt jelentette, hogy pluszidőt kaptunk a megmaradt EU-s pénzek felhasználására. Ez azért is nagyon fontos, mert a statisztikákból egyértelműen kiderül: az erdélyi önkormányzatok sokkal nagyobb arányban hívtak le forrásokat, mint az ország többi részén.

A fiataloknak szóló projektek mindig kiemelt helyen szerepelnek, az Erasmus a fiatal vállalkozókért programot azért javasoltam, mert szükség van itthon is a vállalkozói kedv növelésére az ifjúság körében. Fontosnak tartom, hogy megismerjük a legjobb gyakorlatokat, rácsatlakozzunk az európai irányzatokra, de azt is, hogy mi is megmutassuk jó példáinkat. Ilyen az olaszteleki Daniel-kastély: tavaly javaslatomra Európa legjobb családi vállalkozása díját kapta meg a kastélyt működtető Rácz házaspár, de az Örökségünk őrei mozgalom európai elismertetését is szívesen vállaltam. Minden eredményem csapatmunkát feltételez, együtt dolgozom az RMDSZ helyi, megyei és országos vezetőivel, így tudjuk hatékonyan szolgálni közösségünket. 

– Az Európai Parlamentben számos alkalommal merül fel az emberi jogok megsértésének kérdése, vitanapokat tartanak, jelentéseket fogadnak el a témában. Mennyire jeleníthető meg külön, önálló témaként az őshonos nemzeti kisebbségek jogsérelmeinek ügye? 

– Az Európai Unió tagállami hatáskörbe utalja az őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek helyzetének rendezését, ugyanakkor az is igaz, hogy a lisszaboni szerződés 1/a cikkelye többek között kimondja, hogy az Unió az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul”. Ez kapaszkodót nyújt törekvéseinkben, de szembe kell nézni az úgynevezett koppenhágai dilemmával. Ugyanis az a visszás helyzet is van, hogy a csatlakozás előtt az Európai Bizottság számonkéri az őshonos kisebbségek jogait, de csatlakozás után már senkit nem érdekel ez a kérdés. Ezt az ellentmondást is fel kell oldani, nyilván a paletta széles, hiszen egyik oldalon ott van Franciaország, az EU egyik alapítója még a nemzeti kisebbségek létjogosultságát sem ismeri el, míg a másik oldalon ott vannak azok a tagállamok, amelyek különböző autonómiaformákat biztosítanak az őshonos kisebbségeknek, például Finnország és Olaszország. A FUEN tavalyi kongresszusán úgy döntöttünk, hogy az új bizottságnak nyújtjuk be a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, ez is a tétje a május 26-ai választásnak, hiszen az új összetételű parlament dönt az új Európai Bizottságról.

– Romániából érkezve egy kisebbségi párt színeiben politizál az EP-ben. Hogyan lehet a többségi, román pártok képviselői jelentette ellenszélben napirendre tűzetni az erdélyi magyar közösség sajátos gondjait?

– Politikai felszólalásaink által jelenítjük meg közösségünk törekvéseit, de beszámolunk a jogsérelmekről, ügyeinkről, fontos témáinkról. Beszéltünk a Mikó-ügyről, a marosvásárhelyi katolikus iskoláról, az orvosi és gyógyszerészeti egyetem magyar karának gondjairól, a községháza-feliratokról, zászlóügyekről, és felszólaltunk az ukrajnai nyelvtörvény kapcsán is, hiszen nemcsak erdélyi, hanem Kárpát-medencei magyar ügyek is vannak. Persze a román képviselők minden alkalmat megragadnak, hogy elmondják, Románia példaértékű módon rendezte a kisebbségi kérdést, mi pedig minden alkalommal jelezzük, hogy nem, ez nem igaz, egyre több a közösségünket ért jogsérelem, nem használhatjuk szabadon anyanyelvünket, jelképeinket. 

– Lát esélyt arra, hogy az EU hivatalosan, intézményes szinten, kötelező érvényű, számonkérhető uniós szintű jogszabállyal rendezze az őshonos nemzeti közösségek, így a romániai magyar közösség jogainak ügyét? 

– Szerintem ebben a kérdésben úgy is fogalmazhatunk, hogy a jövő elkezdődött. Mint már korábban is említettem, olyan folyamatot indítottunk el, amelyből nem lehet visszatáncolni. Az EU tiltja a megkülönböztetést, ráadásul az Unió lakosságának tíz százaléka valamely nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartozik, ezek mind olyan nyomós érvek, amelyek előbb vagy utóbb meghallgatásra kerülnek, nem lehet a végtelenségig a szőnyeg alá seperni a kérdést. A Minority SafePack mellett az is áttörést jelentett, hogy tavaly a parlament elfogadta a Csáky Pál felvidéki EP-képviselő által kidolgozott, A kisebbségek védelme és hátrányos megkülönböztetésük tiltása az EU tagállamaiban című határozattervezetet. Az EP tulajdonképpen először hozott határozatot az őshonos kisebbségek diszkriminációjának tiltásáról és jogaik széles körű védelméről az EU-n belül. Nyilván a tagállami kompetenciák esetében arra lenne szükség, hogy az alapszerződést megnyissuk. Azzal nem szabad áltatnunk magunkat, hogy ezt az őshonos kisebbségek kapcsán el is tudjuk érni, viszont az európai helyzet most olyan, hogy más okok – Brexit, bankunió reformja, európai hadsereg stb. – miatt tényleg nagy az esély, hogy újratárgyalják az EU alapszerződését, és nekünk felkészültnek kell lenni, olyan konkrét javaslataink kell, hogy legyenek, amelyeket az uniós szintű kisebbségvédelmi rendszer alapját képezhetik.

– Gazdasági szakemberként, korábbi külkereskedelmi, illetve távközlési miniszterként hogyan értékeli, mennyire reálisak azok a vádak, miszerint a nyugat-európai cégek kettős mércét alkalmaznak, és térségünkben silányabb minőségű termékeket forgalmaznak, mint nyugaton? Ha valóban létezik ez a jelenség, hogyan lehet elejét venni?

– Ez már nemcsak vád, hanem beigazolódott, hogy tényleg van kettős mérce ezen a téren (is). Az EP áprilisban fogadta el az irányelvet, amely a termékek kettős minőségével szembeni fellépést tesz lehetővé. Az egész Európában forgalmazott terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, nem szabad ugyanúgy felcímkézni, ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti. Előírják azt is, hogy tájékoztatni kell a vásárlót a termékek közötti különbségekről is. Ilyen lehet például az alapanyagok elérhetősége vagy az egészséges étkezés elősegítését célzó stratégiák. Ez csak egyetlen példája a kettős mércének, ami a Kelet és Nyugat közti viszonyt mutatja, de a kereskedelem, a gazdaság számos területén is tapasztalható – erről számolnak be a vállalkozók, kezdve az uniós támogatások elérésétől az egységes piac előnyeinek kihasználásáig. Az is kettős mérce például, hogy Románia nyolc éve teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, de politikai okokra hivatkozva mind halasztódik.

– Sokak szerint EP-választásnak még nem volt akkora tétje, mint most. Ön is egyetért ezzel? Ha igen, miért nagy a tét? Miről szól?

– Egyetértek. Azért nagy a tét, mert Európa válaszút előtt áll. A változás mindenképpen bekövetkezik, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen irányba mozdul el az EU. A május 26-ai választáson mandátumot szerző EP-képviselők fognak dönteni a támogatáspolitikáról, a közös agrárpolitika reformjáról, hogy a következő évtizedben az EU mit tart prioritásnak. Nekünk, erdélyi magyaroknak nagyon nem mindegy, hogy megmaradnak-e, nőnek-e a kohéziós alapok – ahonnan a közberuházásaink nagy részét finanszírozzuk, a közös agrárpolitika forrásai –, ahonnan a gazdatámogatások és a vidékfejlesztési pénzek érkeznek. De az sem mindegy, hogy mekkora ereje lesz a Kárpát-medencei magyar képviseletnek Európában.” Ha az erdélyi magyarok összefognak, nagy számban mennek el szavazni, szövetségünk három erdélyi magyar EP-képviselőt küldhet Brüsszelbe. Nem lehetetlen célkitűzés, volt már példa arra, hogy sikerült. Mutassuk meg, hogy ezt most is tető alá tudjuk hozni!

– Az RMDSZ, amelynek színeiben ismét elindul, az Európai Néppárt tagja, akárcsak a Fidesz, és közismert az ernyőszervezet vezetői és a magyar kormánypárt közötti konfliktus. A Fidesz tagságát ideiglenesen felfüggesztették, és előfordulhat, hogy az EP-választás után végleg kenyértörésre kerül sor. Elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz kilép az EPP-ből? És azt, hogy ha ez így lesz, az RMDSZ is kövesse?

– Az előbb részleteztük, hogy miért jelentős az idei EP-választás. Az EPP jövője ugyancsak fontos tétje a választásnak, hiszen pontosan néppárti, vagyis gyűjtőpárt jellegéből kifolyólag, az EPP az irányzatok rendkívül széles skáláját fedi le. A május 26-ai választás sok mindent fog tisztázni a néppárton belül, akár új erőviszonyokat is kialakíthat az EPP-ben. Még két hét, és eldől többek között az is, hogy folytatja-e az EPP az európai szociáldemokratákkal immár hagyományos nagykoalíciós politikáját, vagy más szövetségeseket keres. Ezért tulajdonképpen erre a kérdésre is a május 26-ai megmérettetés eredménye fog választ adni.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.