Markó Béla

„Nem szabad a megosztottságot behozni”

2013.01.30. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


„Nem szabad a megosztottságot behozni”

– Minálunk is megvan a rendkívüli nagy kockázata annak, hogy az önös, csoportérdekek vagy pártérdekek elfedik az erdélyi magyarság közös érdekeit, nyilatkozta a minap a Bihari Naplónak adott exkluzív interjújában Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke.

– Az RMDSZ most hatalmon van, vagy ellenzékben?

– Sajnos ezzel kapcsolatban nincs kétely: ellenzékben vagyunk. Ennek nem örülök, mert olyan intézkedések következnek a törvényhozásban és valószínűleg a kormányban is, amelyekre valószínűleg jóval nagyobb befolyással lehettünk volna, ha ott lehettünk volna egy kormánykoalícióban. – Lát esélyt arra, hogy az elkövetkezőkben ez a helyzet változzék? – Most egy nagyon széles koalíció van. Van némi igazuk azoknak, akik azt latolgatják, hogy túlságosan nagy ez a koalíció ahhoz, hogy hosszú távon együtt maradjon. Amikor törékeny egy többség, az általában nagyobb szolidaritást vált ki a kormányoldalon, de amikor ilyen mamutkoalíció van, az minden bizonnyal sokkal több vitát jelent a koalíción belül. Én azért nem gondolom, hogy ez rövid távon ne működne, ugyanis olyan célokat tűztek maguk elé, amelyekhez szükségük van erre a nagy többségre, gondolok itt az alkotmánymódosításra és a közigazgatás átszervezésre. Engem még az alkotmánymódosításnál is jobban aggaszt, hogy nélkülünk történik meg a közigazgatási újrafelosztás. Ha ellenzékben vagyunk is, a kormányoldallal meg kell értetnünk, hogy a román– magyar viszony és egyfajta románmagyar párbeszéd, együttműködés az országon belül nem függhet attól, hogy a magyar érdekképviselet éppen kormányban van vagy ellenzékben. Ettől függhetne, és függ is az, hogy infrastrukturális fejlesztésben, gazdaságpolitikában, adópolitikában, szociális kérdésekben a kormány merre megy, de az, hogy az etnikumközi viszonyt hogyan alakítjuk, az nem múlhat azon, hogy mi éppen ellenzékben vagyunk. Tehát ezeknek a kérdéseknek a megoldásában nekünk együtt kellene működni, akár ellenzékben vagyunk, akár nem. Hogy ez így történik-e, az majd elválik, de engem aggaszt, hogy mi most egy ilyen fontos és nehéz helyzetben ellenzékben kell, hogy politizáljunk.

Beszélőviszonyban

– Mit gondol, az RMDSZnek mennyire sikerülhet ezekben a sarkalatos kérdésekben érvényesíteni az akaratát?

– Beszélőviszonyban vagyunk a kormányoldallal, és biztos, hogy valamelyest befolyással tudunk lenni, de hogy ez mennyire lesz erős, azt ebben a pillanatban nehezen tudnám megmondani. Azt gondolom, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben érhetünk el eredményt, például bízom abban, hogy az oktatási törvény esetleges módosítását illetően az érdekeinket meg tudjuk védeni és remélem, hogy el tudjuk érni azt, hogy legalább a megszerzett jogokhoz ne nyúljanak hozzá. Normális körülmények között ez nem lenne elég, de bízom benne, hogy ezt a minimális célt meg tudjuk valósítani.

„Aggaszt a gyűlölködés”

– Nagy sajtóvisszhangot kapott a Magyar Szocialista Párttal, illetve annak alapítványával kötött megállapodás. Sokan az mondják, hogy ez támadási felületet biztosított az RMDSZ ellenfelei részére, a Fidesz rosszallását is kiváltotta, és az is könnyen meglehet, hogy a romániai magyarság, lényegében az RMDSZ tagok közhangulata sem erre hajlik. Mi a véleménye minderről?

– Nem az MSZP és az RMDSZ kötött megállapodást, hanem a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Táncsics Mihály Alapí tvány. A mi alapítványunk programszerűen arra törekszik, hogy fórumot biztosítson a különböző véleményeknek, szabad értelmiségi vitáknak, különböző véleményű politikusoknak, és ennek érdekében a Táncsics Alapítvánnyal, de ha szükséges, más alapítványokkal is együttműködünk. Abból, ahogyan ezt egyesek támadták, éppen az látszik, hogy mekkora szükség van itt Erdélyben olyan fórumokra, ahol ne az intoleranciát, a gyűlölködést, a kizárólagosságot hirdessük, hanem éppen, hogy a szabad vitát. Azokat a megosztási kísérleteket, amelyekkel ránk akarják kényszeríteni , hogy mi csak bizonyos magyarországi politikai erőkkel álljunk szóba, vagy csak bizonyos pártokkal folytassunk politikai párbeszédet, az erdélyi magyar jövő szempontjából rendkívül károsnak és veszélyesnek tartom. Nekünk ugyanis éppen ellenkezőleg, az az érdekünk, hogy minden magyarországi demokratikus erőt magunk mellé állítsunk, aki akár ma, akár a jövőben segíthet minket. Ez nem jobb- vagy baloldal kérdése, hanem arra kell törekednünk, hogy Magyarországon minél többen álljanak mellettünk, és minél szélesebb körű legyen a velünk kapcsolatos konszenzus. Most például az MSZP bemutatott egy új nemzetpolitikai dokumentum tervezetet, amelyben vannak fontos célok. Ezen kívül nagyon egyértelműen azt mondták, hogy felülvizsgálják a 2004-es népszavazással kapcsolatos álláspontjukat, és ezt itt akarták elmondani Kolozsváron. Ezt igenis üdvözölni kellett volna, jóhiszeműen kellett volna viszonyulni hozzá. Engem rendkívül aggaszt az a megosztás, az a gyűlölködés, ami ennek az eseménynek a kommentárjaiból kihallatszik. Nekünk ide Erdélybe a magyarországi politikai megosztottságot nem szabad behozni.

Szolidaritást teremteni

– Hogyan látja négy év múlva milyen lehet a romániai magyarság parlamenti érdekképviselete? Van-e együttműködési esély a romániai magyar politikai élet szereplői között, figyelembe véve, hogy a felek folyamatosan szapulják egymást?

– Számomra meglehetősen nagy szűklátókörűségre vall, ha ilyen dühödt reakciókat vált ki egy olyan egyszerű kérdés, hogy egy magyarországi baloldali párt idejön, és azt mondja, hogy másképpen gondolkozik a határon túli magyarság helyzetéről, és segíteni akar nekünk. Minálunk is megvan a rendkívüli nagy kockázata annak, hogy az önös csoportérdekek vagy pártérdekek elfedik az erdélyi magyarság közös érdekeit. Nehéz megjósolnom, hogy négy év múlva mi lesz, de az biztos, hogy mindenek ellenére az RMDSZ most is elsöprő többséget kapott az erdélyi magyar választóktól, tehát nem kétharmadot, hanem annál sokkal többet. Ez azt is jelenti, hogy az RMDSZ felelőssége lesz elsősorban az, hogyan sáfárkodik ezzel a nagyon széles körű megbízatással, és tud-e szolidaritást teremteni a magyarság körében.

Bihari Napló, 2013-01-30, Rais W. István

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.