Peti András

VISSZA A STARTHOZ - Peti Andrásnak majdnem nulláról kell felépítenie a marosvásárhelyi szervezetet

2013.02.22. | Marosvásárhely
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Peti Andrással az újjászerveződő marosvásárhelyi RMDSZ első lépéseiről beszélgettünk. Egyelőre még azt sem tudhatják pontosan, hány taggal rendelkeznek.

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének átszervezésével és új vezetőségének megválasztásával kezdődött el Maros megyében az RMDSZ átszervezése. A szervezet nagy feladat előtt áll, hiszen a különböző érdekcsoportok között egyre élesedő ellentétek oda vezettek, hogy működésük megbénult, ez pedig a szavazatvesztésben és az ebből következő tisztségvesztésben mutatkozott meg. A város magyar közösségének vezetői körében létező feszültséget jól ábrázolja, hogy a tisztújító közgyűléssel párhuzamosan egy másik, protest-ülést is megszerveztek a Vass Levente köré csoportosulók.

A közgyűlésen azonban sikerült megválasztani az új marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet vezetését, az elnök pedig Peti András tanácsos, a marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője lett. Peti a Transindexnek adott interjúban a marosvásárhelyi szervezet újjáélesztésének lépéseiről beszélt.

Ön mennyire értett egyet azzal, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-t át kell szervezni, és ön szerint mi volt annak az oka, hogy ennek az átszervezésnek meg kellett történnie?

Peti András: – Az átszervezéssel egyetértettem, de az kevésbé fontos, hogy én egyetértettem. Inkább az a fontos, hogy a választási eredmények kiértékelése után - és itt elsősorban a múlt évi helyhatósági választások eredményeire gondolok - a Szövetségi Képviselők Tanácsa júliusi ülésén döntött a marosvásárhelyi szervezet újjászervezéséről. Az SZKT a legfelsőbb döntéshozó szerve az RMDSZ-nek, ha úgy tetszik, a miniparlamentje. Ennek a döntésnek a következményeképpen a megyei szintű döntéshozó szerv, a Területi Képviselők Tanácsa (TKT), illetve a Területi Állandó Tanács (TÁT), – melynek tagja volt az újjászervezésére váró városi szervezet elnöke is – döntött a végrehajtás módjáról. A megyei döntéshozó szerv pedig a koncepció kidolgozásával bízott meg egy öttagú újjászervezési bizottságot, amelynek én is tagja voltam, és leköszönő elnökként Benedek István is.

A procedúrától eltekintve, önnek személyesen mi a véleménye azzal kapcsolatosan, hogy ennek az átszervezésnek meg kellett történnie?

– Az átszervezésre azért volt szükség, mert Marosvásárhely magyar közössége az utóbbi választásokon minden, korábban megszerzett fontos pozíciót elveszített. A 2008-as helyhatósági választásokon elveszítette a városi tanácsi többséget, 2012-ben elveszítette újra a polgármesteri székért folyó küzdelmet, elveszítette a megyei tanácsi elnöki tisztséget. Négy év alatt több mint tízezerrel csappant meg az RMDSZ szavazóbázisa Marosvásárhelyen, és a 2012-es parlamenti választásokkor az egyik szenátori egyéni választókörzetet is elveszítette.

Tehát ön a szervezeti diszfunkcionalitást okolja ezekért a veszteségekért?

– Természetesen. Nem létezett szervezeti munka, nem léteztek gyűlések, testületek, amelyek összeüljenek, nem volt tagnyilvántartás, kapcsolattartás a tagsággal, és folytathatnám.

Mivel magyarázható az, hogy az országos elnökség tagjai nem vettek részt a tisztújító gyűlésen?

– Munkájuk valószínűleg Bukarestben tartotta őket. Mindenki, aki meghívást kapott vagy tisztázta a tagsági jogviszonyát, és el akart jönni a közgyűlésre, ott volt. Ugyanakkor a vezetőség távolmaradása nem jelenti azt, hogy nem támogatják a folyamatot.

Felvette-e a kapcsolatot Markó Bélával, Kelemen Hunorral, Frunda Györggyel, vagy Borbély Lászlóval az ülést megelőzően?

– Én személy szerint nem, de tudomásom szerint a megyei szervezet megtette.

Ki gratulált önnek az RMDSZ felső vezetősége tagjai közül megválasztását követően?

– Többen is, de nem hiszem, hogy ez bármilyen fontossággal bír. Kelemen Atilla megyei elnök és Borbély László politikai alelnök. Frunda György és Kovács Péter is.

Milyen tervei vannak arra nézvést, hogy azokat, akik az ellen-gyűlésen vettek részt, valahogy integrálja az RMDSZ szervezésébe? Vagy esetleg pacifikálja?

– Én azt szeretném, hogy minden jóhiszemű, tenni akaró marosvásárhelyi találja meg a helyét az új RMDSZ-ben. Én azt ítélem el, ha kizárólag hatalmi érdek vezérel valakit, és kizárólag a tisztségekért folyó küzdelemben akar részt venni. Nem tisztségekről, személyekről van szó, hanem egy elvről és egy célról. 23 éve Marosvásárhelyen nem történik semmi, illetve csak rossz irányba mentek a dolgok, teljesen életképtelenné vált a marosvásárhelyi szervezet, emiatt óriási a bizalomvesztés. Innen kell újjáépíteni, és én számítok mindenkire, aki jóakarattal be akar kapcsolódni ebbe a munkába. És ahogy ígértem, a tagsági minőség tisztázása újra beindult a szerdai naptól. Eddig sajnos a másik, baráti társaság részéről nem jelentkeztek be. Azt tervezzük, hogy a régi körzeti elnököket meghívjuk egy beszélgetésre, bemutatjuk nekik a politikai programunkat, elképzeléseinket, és megpróbáljuk meggyőzni őket, hogy ez a helyes út.

Megválasztása utána azt mondta, ahogy most is, hogy mozgósításra fekteti a hangsúlyt. Egyéb tervek?

- A politikai programom nagyon jól elő volt készítve már a közgyűlésre, hiszen már régóta ezen dolgozom a csapatommal. A csapatom teljesen új arcokból áll, a civil szférából érkeznek, kisebbségi jogi, szociális, vallási szakértők, akik most meg kívánják mutatni magukat a politikában is.

A programnak négy alappillére van, a politikai, az önkormányzati, a gazdasági és a szervezeti. Politikai szempontból egy erős RMDSZ-képviseletet szeretnék és erős érdekképviseletet a városi frakcióban és a marosvásárhelyi politikai életben egyaránt. Úgy szeretném ezt elérni, hogy aktív kommunikációt alakítanánk ki a politikai döntéshozó szerv, az ügyvezető elnökség és a városi RMDSZ frakció között, ami eddig nem volt. Azt szeretném, hogy az a tagtoborzás, nyilvántartás, a tagsággal való kapcsolattartás, amit az RMDSZ városi szervezete meg fog valósítani, lecsapódjon a városi frakció munkájába. Azaz, amit az emberek kérnek, igényelnek, problémaként felhoznak, esetleg javasolnak, azt be tudjuk vinni a városi tanácsba. A városi tanácsban pedig politikai szempontból meg kell találni azokat a partnereket, akikkel át tudjuk vinni a döntéseket, hiszen mi kisebbségben vagyunk, tehát akármilyen kérdésben szükségünk van partnerre ahhoz, hogy a tervezetünk átmenjen. Meg kell nézni, hogy az USL vagy a PDL lesz ez a partner.

Önöknek azonban van partnerük. Változhat a felállás a helyi tanácsban?

– Természetesen, attól függően, hogy kivel tudunk partnerségre jutni bizonyos kérdésekben.

Most úgy érzi, hogy nem működik megfelelően a jelenlegi felállás a városi tanácsban?

– Működik, de vannak olyan témakörök, ahol sajnos akadozik az együttműködés.

Például milyen kérdésekben nem sikerül megegyezni?

– Például a nemzetiségi témakörhöz tartozó kérdések esetében.

Térjünk vissza a programra.

– Meg kell találni a harmonikus együttműködést a városi és a megyei frakció között, hiszen a legtöbb nagy horderejű pályázat EU-s vissza nem térítendő forrásokból régiós és megyei szinten kerül megvalósításra – pl. az integrált hulladékgazdálkodás –, és a város a legnagyobb haszonélvezője ezeknek a projekteknek.

Ha nincs egy aktív együttműködés, együtt dolgozás a megyei és a városi tanács között, a vásárhelyieknek ebből káruk fog származni. Ezért a városi és a megyei RMDSZ-frakció és a városi RMDSZ-frakció aktívabbá és rendszeresebbé kell tegye a találkozásait, együttműködését. Ugyanilyen szinten politikai szempontból a városi és a megyei szervezet között is fel kell éleszteni a jó együttműködést, és a közös megvalósításokra kell koncentrálni. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy érvényesüljön a kétnyelvűség: kikerüljenek a magyar utcanévtáblák, a magyar iskolanévtáblák, és a magyar személyiségekről is el kell nevezni tanintézményeket a számarányunknak megfelelően, hogy tükröződjön a mi jelenlétünket Marosvásárhelyen. Ott van az elrettentő példa: Nagyvárad, ahol, miután az RMDSZ kiszorult a városvezetésből, már a magyar utcanévtáblákat kezdik lecserélni, és a magyar személyiségekről elnevezett utcákat is kezdik átnevezni. Tehát figyelembe kell venni ezeket a fejleményeket, de - noha a demográfiai kilátások sajnos szomorúak számunkra - mindent meg fogunk tenni, hogy ezek a kisebbségi jogok érvényesüljenek. Fontosnak tartom a Sütő András szobor mielőbbi elhelyezését Marosvásárhelyen. Ezzel kapcsolatban is már évek óta folyik a vita, de gyakorlatilag előrelépés nem történt.

Gazdaságpolitikai szempontból nagyon elszomorító a helyzet Marosvásárhelyen, hiszen nagyon sok fiatal nem talál munkát, most már a középkorúak közül is egyre többen keresnek meg, mert már nem tudják, hova fordulhatnának. Sajnos, a jelenlegi városvezetés, önkormányzat nem tett semmit annak érdekében, hogy vállalkozóbarát intézkedéseket hozzon. Nem tettünk semmit annak érdekében, hogy idevonzzuk a befektetőket. Sőt azoknak egy részét is elveszítettük, akik itt voltak, például az E-on Gaz társaság a könyvelési és kommunikációs központját átköltöztette Kolozsvárra. Nagyszeben, Kolozsvár elhúz mellettünk, alulmaradunk a régiós versenyben, nemcsak a vállalkozások maradnak el, hanem az infrastrukturális beruházásuk is: az elmúlt időszakban egy méter terelőutat sem sikerült építenünk, ehhez képest Kolozsvár és Nagyszeben már autópálya-szintű terelőutakkal rendelkezik.

Picit vissza szeretnék térni a szervezeti felépítésre. Jelen pillanatban van arról kimutatás, hogy hány tagja van a narosvásárhelyi RMDSZ-nek?

– Azután, hogy beszélgettünk a régi körzeti vezetőkkel, illetve a régi városi szervezet vezetőségével, a következő következtetésekre jutottunk: vagy nincs tagnyilvántartás, vagy hiányos és nem aktuális, vagy pedig létezik, de nem akarják átadni a jogos jogutódjuknak. Ez a három lehetőség létezik. Voltak olyanok is, akik beismerték, hogy jóindulatuk, jóhiszeműségük ellenére megfáradtak ebben a közösségépítő munkában, új rendezvényeket, közösségépítő rendezvényeket már rég nem kezdeményeztek, a tagsággal való kapcsolattartás folyamatosan lelassult, elhalványult, kimaradt. Ilyen értelemben teljesen megszűnt bizonyos körzeteknek a munkája. Természetesen mindenhol vannak kivételek, van olyan körzet is, ahol működött a munka. Ennek ellenére sehonnan, senkitől egyetlen tagnyilvántartási ívet sem kaptunk. Ennek következtében kezdtük el azt a kampányunkat, mely során felkérjük a marosvásárhelyieket, hogy tisztázzák tagsági viszonyukat az RMDSZ-ben. Ennek megfelelően több mint 300-an regisztráltak vagy jöttek be a székházba ezt megtenni, és ez a folyamat nem állt le. Remélem, nagyon hamar fel fog erősödni, de ehhez bizonyítani kell, tevékenykedni, és mást kell mutatni, mint az elődeink.

A tagtoborzó önkéntesek mit kommunikálnak a marosvásárhelyieknek, amikor becsengetnek hozzájuk?

– Mi ezt a politikai programunkat szeretnénk széles körben terjeszteni, ennek érdekében hétfőre sajtótájékoztatót hívunk össze, amikor is be akarjuk mutatni a média képviselőinek ezt a programot részletesen, hogy mindenki tanulmányozhassa. Ezzel a programmal megyünk ki a tagsághoz, a marosvásárhelyi közösséghez, bemutatni, kik vagyunk, mit akarunk csinálni, milyen célkitűzéseink vannak, milyen eszközöket akarunk felhasználni. A tények alapján akarjuk meggyőzni őket, hogy tényleg változott valami Marosvásárhelyen.

Képzeljünk el egy szituációt. Becsenget egy önkéntes. Mi az az öt meggyőző mondat, amelyet elmond, annak érdekében, hogy ne csukják rá az ajtót?

– Sajnos, elképzelhető olyan eset is, amikor nem lesz hajlandóság, hogy meghallgassák a csapatunk tagjait, de remélem, a többség olyan lesz, aki fog válaszolni a mi kérdéseinkre. Mi ezt az akciót össze szeretnénk kapcsolni egy konzultációs kampánnyal, amikor megkérdezzük az embereket arról, hogy mi fontos nekik, milyen problémákat észlelnek és kitől várják el a segítséget, illetve megkérdezzük, hogy szeretnének-e aktív szerepet vállalni a közösségi munkában, és ha igen, milyen minőségben.

Mondjuk nem csukják az önkéntesre az ajtót. Ekkor az önkéntesek mit mondanak?

– Azt mondják, hogy az új RMDSZ részéről érkeznek, itt van a programunk, ezt szeretnénk csinálni, meg szeretnénk kérdezni véleményét, fel szeretnénk mérni a jelenlegi helyzetet, hiszen elődeink csak a statisztikai hivatal hivatalos adataiból tudták ezeket a dolgokat. Mi ezeket magunk szeretnénk megcsinálni, és a magunk számára, a közösség érdekében felhasználni.

Modern vagy hagyományos Marosvásárhely?

– A kettő egyvelege: az értékeknek megmarad a helye, ilyen szempontból a hagyományápolás fontos, de a város modern és korszerű is kell legyen olyan értelemben, hogy figyelembe veszi a kor haladását és az újabb igényeket, mint az infrastruktúra, mint a közlekedés, mint az alternatív közlekedés, mint a kevésbé szennyező, környezetvédő szemléletet a fenntartható fejlődés jegyében.

Hogy látja ön: erős RMDSZ kell Marosvásárhelyen, vagy erős magyar politikai koalíció?

– A kettő majdnem ugyanaz: egy olyan erős RMDSZ, amely eleget tesz a felvállalt céloknak és követelményeknek, éspedig egy erős érdekképviseletet ellátó ernyőszervezet.

Azért a kettő nem ugyanaz, hiszen eléggé sokszínű a magyar politikai paletta: ott van az EMNP, MPP, SZNT.

– Mi ernyőszervezet vagyunk, civil szervezeteket, platformokat szívesen fogadunk, de általában szívesen látunk a szervezetünkben mindenkit, aki elfogadja az értékrendünket, célkitűzéseinket.

És mi van azokkal az alakulatokkal, akik nem akarnak az RMDSZ ernyője alá beállni – például az EMNP.

– Egy ilyen koalícióról nincs amiért beszéljünk, hiszen Maros megyében, Marosvásárhelyen egy képviselőjük sincs. Ha hitelessé válnak, és esetleg elérik azt a bizalmi szintet, amivel az RMDSZ rendelkezik, és annyi eredményt fognak felmutatni, nemcsak szavakban, hanem tettekben is, mint az RMDSZ, akkor tárgyalhatunk, de addig nem.

Milyen politikai ideológiához érzi magát a legközelebb?

– Érdekes kérdés lenne, ha nem kisebbségi létben dolgoznánk és nem kisebbségi érdekvédelmi szervezet képviselője lennék. Én azt gondolom, hogy ez azért különlegesen érzékeny kérdés, mert ez azt jelentené, hogy a román politikai pártokkal való együttműködést esetlegesen ez a politikai ideológia alapján ki kellene, vagy ki lehetne zárni. Ezért azt mondom, hogy mi a közösség érdekében azt a partnert kell megtaláljuk, aki elfogadja a mi igényeinket, és azt, hogy nekünk is vannak jogaink, amelyeket gyakorolni akarunk és gyakorolni fogunk.

Az RMDSZ-ben számos, magát valamely politikai ideológiához közel állónak tartó platform létezik. Vannak többek között szabadelvűek, keresztény-demokraták, szociál-demokraták. Tehát ön, személy szerint melyik politikai ideológiához érzi magát a legközelebb?

– Tudja ön is, hogy az Európai Néppárt tagjai vagyunk, tehát mi ilyen értelemben letettük a voksunkat a jobboldali ideológia mellett.

És ön, személy szerint?

– Hasonlóképpen.

Peti András

1977. december 20-án született Marosvásárhelyen. Az általános iskolát a marosvásárhelyi 20-as számú általános iskolában végezte, ezt követően a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban, informatika szakon tanult, majd jogi egyetemet végzett.

2000-ben kezdett ismerkedni a helyi politikai élettel, négy évvel későbben az RMDSZ helyi választási kampányába kapcsolódott be, Kelemen Attila polgármester-jelölt csapatának tagja lett.

2008. júniusától a marosvásárhelyi önkormányzat tagja. 2009-től Dr. Kelemen Attila Maros Megyei RMDSZ-elnök felkérésére a megyei RMDSZ civil szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnöki tisztségét tölti be. 2010-től Borbély László miniszter által vezetett Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumban tevékenykedett tanácsosként. 2011-től SZKT-tag a Maros megyei RMDSZ részéről, a Marosvásárhelyi Repülőtér igazgatótanácsának aligazgatói tisztségét is betöltötte.

2003-ban kötött házasságot, három gyermek édesapja.

 

transindex.ro, 2013-02-21, Kertész Melinda