Kelemen Hunor

Reformra van szükség, nem káoszra - Beszélgetés Kelemen Hunor művelődési miniszterrel, az RMDSZ elnökével

2011.10.24. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Reformra van szükség, nem káoszra - Beszélgetés Kelemen Hunor művelődési miniszterrel, az RMDSZ elnökével

Nem prioritásunk a területi átszervezés, a koalíciós megállapodásban is csak a fejlesztési régiók újragondolása szerepel – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a TVR magyar adásának Sajtóban című legutóbbi műsorában (kérdezett Cseke Péter Tamás, Mosoni Emőke és Borbély Tamás).

Emil Boc kormányfő azt állítja, hogy az RMDSZ nem hajlandó megérteni a területi átszervezés előnyeit.

– Emil Boc pedig nem érti meg a gyors átszervezés hátrányait. Szerintem erre a 2012. évi választások előtt nem kerülhet sor, legalábbis az RMDSZ hozzájárulásával nem. Bár a Demokrata Liberális Pártnak valóban prioritása a területi átszervezés, nekünk nem az, a koalíciós megállapodásban is csak a fejlesztési régiók újragondolása szerepel. Álláspontunk változatlan, ám nem merev, mert valóban szükség van közigazgatási reformra, de nem lehet kevéssel a választások előtt az országot közigazgatási káoszba taszítani.

 

Akkor el sem tudnak olyan változatot képzelni, amelyről érdemes tárgyalni?

– Ebben a pillanatban nem látom azt a kompromisszumot, amit mi el tudnunk fogadni, illetve a mi javaslataink közül azt a kompromisszumos megoldást, amivel a demokrata liberálisok egyet tudnának érteni. Nem látom azt a közös nevezőt, ami köré a közigazgatási reform felépíthető. Mert számunkra Hargita, Kovászna és Maros megye székelyföldi része egyetlen közigazgatási egységként képzelhető el, ha nagy megyéket akarunk rajzolni.

És akkor még nem beszéltünk a Partiumról, Szilágyról, Szatmárról, Biharról. Ha megoldanánk ezt a két kérdést, akkor még mindig ott lenne Kolozs, Arad, Máramaros megye problémája, még mindig lennének olyan kérdések, amelyeket valamilyen formában rendezni kell ahhoz, hogy a közigazgatásból, a megyei önkormányzatokból ne szoruljon ki a magyarság képviselete, ami számunkra nagyon fontos szempont, e nélkül nem is tudunk tárgyalni.

 

Meg lehet-e valósítani a közigazgatási átszervezést az RMDSZ nélkül?

– Meg, hisz ott van még a koalíción kívül az ellenzék, azzal össze lehet fogni. De feltennék egy retorikai kérdést: 2009-ben, amikor több, mint kétharmados többsége volt a szociáldemokraták és a demokrata liberálisok koalíciójának, akkor miért nem valósították meg a közigazgatási átszervezést? Az az állítás pedig csak rossz vicc, hogy az uniós alapok lehívásáért szükséges a közigazgatási átszervezés.

 

 A választási rendszer esetében elképzelhetőnek tartja-e azt, hogy a demokrata liberálisok esetleg a két nagy ellenzéki párttal együtt, olyan kompromisszumot találjanak, ami számukra kedvező és figyelmen kívül hagyják az RMDSZ arányos választási rendszerre vonatkozó elképzelését?

– Elvben elképzelhetőnek tartok bármit, gyakorlatilag nem. A Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ az arányos képviselet elvében megegyezett. A kérdés az, hogyan tudjuk biztosítani, mert több technikai módszer is elképzelhető. Mi a vegyes rendszert javasoljuk az országos lista bevezetésével, de elképzelhető egy másfajta módszertan, amivel ugyanarra az eredményre jutunk, ami az arányos képviseltet illeti. Ez azt jelentené, hogy nem lenne országos lista, de az egyéni választókerületek számát lecsökkentenénk és a 2-3. helyre kerülő jelöltekből lenne meg a kiegyenlítés.

Ez a rendszer kiszámíthatóbb. Persze van egy problémánk a szórvány megyéket illetően, Beszterce, Hunyad, Fehér megye esetében, és sajnos lassan már Temes megye is ide sorolható, ahol 2-3. helyet szinte egyetlen kerületben sem tudunk elérni, tehát azok a szavazatok ugyan a kiegyenlítésnél országos szinten számításba jönnének, de nem lehetne onnan mandátumot szerezni.

 

Mikorra kellene elfogadni a választási törvényt ahhoz, hogy azt alkalmazni is lehessen a következő választásokon?

– A szándék az, hogy október végéig szülessen meg a döntés, év végéig elkészüljön a törvény, amit még a parlamentnek el kell fogadnia. Jó lenne a jövő évet úgy kezdeni, hogy mindenki tudja, milyen rendszerben választják a képviselőket, szenátorokat.

 

Egyetértene az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség hatáskörének szűkítésével?

– Szeretem azt, hogy lovagolnak nem létező, vagy nem fontos témákon. Az alkotmánybíróságnak van egy döntése, ezt, függetlenül attól, hogy mit gondolnak az újságírók vagy néhány politikus, életbe kell léptetni. Ennek a gyakorlatba ültetését támogatom, a többi, az – mese.

 

Az RMDSZ felvállalta a konkrét javaslatot, miszerint a költségvetésben biztosítani kell az inflációt is meghaladó nyugdíjemeléshez szükséges összeget. Nincs ennek kicsit választási kampány szaga?

– Mindennek kampányszaga van, a választások utáni első nap elkezdődik a kampány. Ennek a javaslatnak azért nincs kampányszaga, mert mi ezt már 2010-ben megígértük, illetve a kormány és a parlament elfogadta a nyugdíjtörvényt, miszerint az infláció mértékében kell növelni a nyugdíjakat. Ennyit nagyjából elbír a költségvetés, úgy, hogy a beruházásokból elveszünk, mert valahonnan a pénzt el kell vonni. Másrészt megígértük, hogy 2011. után a közszférában dolgozók bérét valamilyen mértékben visszaállítjuk. Erre is van lehetőség.

 

Megjelent: Új Magyar Szó, 2011. október 24.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.