Népszámlálás 2011

Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten


Kogălniceanu Program
 

ez a mi munkánk
Európai parlamenti jelenlét
hírlevél
aktuális pályázatok
kiadványok
kulturális naptár
archív honlapunk
oktatási adatbázis
választási honlapunk

Kronológia

1993

Január 15–17.
·          Az RMDSZ III. Kongresszusa, Brassó. Az elfogadott Program alaptétele a belső önrendelkezés, “a helyi és regionális önigazgatás, a személyi és kulturális autonómia”. Az RMDSZ elnökének elsöprő többséggel Markó Bélát, tiszteletbeli elnökének Tőkés Lászlót választják meg. Tőkés László több javaslatait megszavazzák. Ezek között szerepel: az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval követeli a temesvári nyilatkozat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását.
Február 1. Vãcãroiu kormányfő Brüsszelben aláírja az Európa Tanács és Románia közötti társulási szerződést.
                A közszolgálati televízió főosztályvezetője írásban utasítja a nemzetiségi adásokat, hogy műsoraikban kizárólag kultúrával és hagyományőrzéssel foglalkozzanak.
Február 6–7. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt kongresszusa Marosvásárhelyen.
Február 19–20.
·          Gyergyószentmilóson megalakul a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A 134 tagú testület (a Kongresszus által megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, pártok és társszervezetek képviselői) megválasztja saját Állandó Bizottságát (Csiha Tamás elnök), valamint az RMDSZ ügyvezető elnökét Takács Csaba személyében.
Február 22. Marosvásárhelyen véget ér az RNEP-bojkott. Majdnem egy évvel a választások után megalakul a Maros megyei tanács.
Február 23. Iliescu ingerülten bírálja a Magyarország kezdeményezte Kárpáti Eurorégió gondolatát.
·          Tőkés László Washingtonban a romániai visszarendeződésről tart előadást. Említést tesz bizonyos fajta etnikai tisztogatásról.
Február 26.
·          Az RMDSZ és az anyaország kapcsolatainak intézményesítésére irányuló folyamat részeként Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba Budapesten tárgyal Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad György országgyűlési elnökkel és Antall József miniszterelnökkel.
Március 1. A parlament mindkét házában elítélik az RMDSZ tiszteletbeli elnökének kijelentését az etnikai tisztogatásról.
Március 20. A vallásszabadságot meghírdető országgyűlés 425. évfordulójának megünneplése Tordán.
Március 25. Román prefektusokat neveznek ki Kovászna és Hargita megye élére. A megye magyar többségű lakosai felháborodással fogadják a hírt.
                Iliescu elnök aláírja a zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltek kegyelmi kérvényét. Cseresznyés Pál a börtönben marad.
Március 26–27.
·          A Szövetségi Képviselők Tanácsa ülése Nagyváradon. Kinevezi az Ügyvezető Elnökséget. Állásfoglalást ad ki a romániai magyarsággal szembeni diszkriminációs politika folytatásáról.
Március 29.
·          A Kovászna és Hargita megyei területi RMDSZ-szervezetek, helyi önkormányzati és parlamenti RMDSZ-képviselők nyilatkozatot juttatnak el az ország elnökéhez, nemzetközi emberi jogi szervezeteknek. Ebben diszkriminációnak minősítik a két magyar többségű megye élére a román prefektusok kinevezését.
Március 30. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár bejelenti a romániai Nemzeti Kisebbségi Tanács létrehozását.
Április 1-2. Előbb Hargita, majd Kovászna megyében is tüntetések kezdődnek a prefektusok kinevezésével kapcsolatosan.
Április 6.
·          Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) megtartja alakuló ülését. Elfogadja Működési Szabályzatát.
Április 7.
·          Az RMDSZ vezetői találkoznak Theodor Meleșcanu külügyminiszterrel. Megegyeznek, hogy a magyar kisebbséget érintő kérdésekben a konzultáció folytatódik.
·          Bukarestben a szövetség vezetői találkoznak az Európai Kereszténydemokrata Unió küldöttségével.
Április 8.
·          Az RMDSZ parlamenti csoportja nyilatkozatban állapítja meg, hogy a magyarokat sorra eltávolítják a vezető tisztségekből, etnikai diszkrimináció tapasztalható mind alkalmazáskor, mind az elbocsátások során. A létbizonytalanság következtében távozók “egyfajta etnikai tisztogatás” áldozatainak is nevezhetők.
Április 14. Összeül a Nemzeti Kisebbségi Tanács (NKT) a kormány 137/1993-as Határozata nyomán. Az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György és Szabó Károly frakcióelnökök képviselik. Reményüket fejezik ki, a Tanács nem csak propagandisztikus politikai célokat szolgál.
·          Az Ügyvezető Elnökség nyilatkozatban fejti ki, mivel nem önálló döntéshozó intézmény, így nem jelöl küldötteket a Nemzeti Kisebbségi Tanácsba.
Április 16.
·          Az RMDSZ nyilatkozatban utasítja vissza hat román párt Hargita megyei szervezetének a televízióban közzétett nyilatkozatát a románságot ért hátrányos megkülönböztetésről. Rámutat, Hargita megyében a román lakosság 14%-ot, a magyar 84,6%-ot képvisel. Ennek ellenére, a megyében a prefektúra román tisztviselőinek aránya 65,9%, az ügyészeké 60%, a bíráké 50%.
Április 20.
·          Az ÜE nyilatkozatban szögezi le a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban való RMDSZ-részvétel feltételeit. Mivel szerinte a tanács „csak oly módon nyerhet létjogosultságot, ha a nemzetközi egyezmények szellemében hatékony kisebbségvédelmi intézménnyé válik”, az RMDSZ egyelőre nem képviselteti magát az NKT-ban.
Április 26.
·          Az RMDSZ küldöttsége találkozik az Európa Tanács Bukarestben tartózkodó Jogi Bizottságával. A Bizottság egyedül az RMDSZ-szel tartja szükségesnek a külön találkozót.
Április 27.
·          Az Ügyvezető Elnökség és a parlamenti csoport együttes ülésén megbeszélik a két testület kapcsolatrendszerének kialakítását.
Április 28.
·          A Bukarestben ülésező Ügyvezető Elnökség állásfoglalást fogad el a Kovászna és Hargita megyében kialakult helyzettel kapcsolatban.
Május 10. Varsóban az Európai Demokrata Unió Politikai Bizottsága elfogadja az RMDSZ társulási kérését.
Május 11. Megtartja alakuló ülését a Nemzeti Kisebbségi Tanács.
Május 12.
·          Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnökének, a Bolyai Egyetem ügyében Iliescu elnökhöz írt levelére érkező válaszban Traian Chebeleu elnöki szóvivő elutasítja a magyar egyetem újraindítását, mivel az véleménye szerint szeparatizmus lenne, fokozná az etnikumközi feszültségeket.
Május 14.
·          Markó Béla és Takács Csaba állásfoglalásban tiltakozik az ellen, hogy a kolozsvári városi tanács referendum útján kíván olyan kisebbséget érintő kérdésekben dönteni, mint pl. a Bolyai Egyetem, magyar főkonzulátus.
Május 15.
·          Az RMDSZ III. Kongresszusa és az SZKT határozatai alapján Csíkszeredában megalakul az önkéntesség elve alapján működö Gazdasági Tanács.
·          Markó Béla és Takács Csaba a kolozsvári városi tanács határozatait illetően állásfoglalásban biztosítja a Kolozs megyei RMDSZ-t: gondoskodnak a kiprovokált válság kezeléséről.
Május 21–22. A németországi Flensburgban az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) XIX. kongresszusán teljes jogú tagjává fogadja az RMDSZ-t.
·          Az SZKT összejövetele Marosvásárhelyen. Az SZKT működési szabályzatát vitatják.
Május 28–június 1. Erdély több városába látogat el a FUEV küldöttsége; a kisebbségi helyzetről tájékozódik. Látogatásának utolsó napján az RMDSZ bukaresti székházában a román Alkotmány és jogalkotás, illetve joggyakorlat kisebbségjogi vonatkozásairól esik szó.
Június 3. Az EBBÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, Max van der Stoel által vezetett jelentéstevő csoport tapasztalatszerző körutat tesz Romániában.
Június 6. Max van der Stoel kérésére az RMDSZ képviselete Kolozsváron fogadja a magasrangú küldöttséget.
Június 7. A Legfelsőbb Bíróság megerősíti a Maros megyei bíróság 1992. július 7-i, Cseresznyés Pált elítélő döntését.
Június 8.
·          Az RMDSZ elnökének és ügyvezető elnökének nyilatkozata leszögezi, hogy a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi elítéltek koncepciós, politikai jellegű, megfélemlítő perek áldozatai.
Június 12. Ion Iliescu államelnök fogadja Markó Béla RMDSZ-elnököt, aki elmondja, hogy az RMDSZ elvárásaival az ET jelentéstevői is egyetértettek. Az RMDSZ csak ezek megoldása után mondhat igent Románia ET-be való felvételére.
Június 15–16. Az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet a tengerparti Neptun-fürdőn nem hivatalos találkozót szervez a román kormány és az RMDSZ részvételével. Az RMDSZ részéről magánszemélyként Tokay György, Borbély László és Frunda György vannak jelen.
Június 18. RMDSZ-közreműködéssel parlamenti bizottsági ellenőrzés alá kerül a Román Hírszerző Szolgálat.
Június 19–20. Az Európa Parlament nem tagországokkal foglalkozó küldöttsége külön megbeszélést folytat az RMDSZ-képviselőkkel.
·          SZKT-ülés Marosvásárhelyen. Állásfoglalást fogadnak el az európai integrációval és a magyarokkal szembeni igazságtalanságokkal kapcsolatosan. Az SZKT jóváhagyja, de feltételekhez köti az RMDSZ részvételét a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban.
Július 20. Horn Gyula miniszterelnök fogadja Markó Bélát. Az RMDSZ elnöke elmondja, a magyar kormányprogram tartalmazza az alapvető fontosságú alapelveket, miszerint a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét.
Június 21–22. Az EK-országok vezetői Koppenhágában tartott találkozójának zárónyilatkozatában leszögezik: a jövőben Románia is tagja lehet az Európai Közösségnek.
Július 22–24.
·          Az RMDSZ meghívására Kolozsvárra és Marosvásárhelyre látogat a VMDK küldöttsége Ágoston András vezetésével. Közleményt adnak ki.
Augusztus 3.
·          Markó Béla szövetségi elnök a neptuni tanácskozással kapcsolatos közleményében bejelenti, az RMDSZ nevében csak szövetségi elnöki mandátummal lehet tárgyalni.
·          A három érintett RMDSZ-politikus – Frunda György, Tokay György és Borbély László – nyilatkozatot ad ki Tőkés László tiszteletbeli elnök július 29-i sajtóértekezletét követően.
Augusztus 18. Max van der Stoel, az EBBÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalába látogat. Érdeklődik, június eleji látogatása óta történt-e előrehaladás a kormány kisebbség-politikájában. Közelebbről az oktatás és jogrendszer terén tett ígéretek valóra váltása foglalkoztatja.
Augusztus 24.
·          Markó Béla RMDSZ-elnök az ET Jogi és Emberi jogi Bizottságának elnökéhez, Gunnar Janssonhoz ír levelet Románia európai integrációjának feltételeiről.
Augusztus 26.
·          Az RMDSZ benyújtja Memorandumát Románia felvételéről az Európa Tanácsba. Tizenöt pontban találhatók a Románia jogrendjével kapcsolatos kifogások.
Augusztus 27-28.
·          Az RMDSZ szövetségi elnöke és ügyvezető elnöke szakértői tanácskozást hív össze Kolozsvárra a szövetség Kisebbségi törvénytervezetének kivitelezésére.
Augusztus 31.
·          Az Ügyvezető Elnökség megállapítja, hogy az SZKT 10. sz. Határozatában megszabott feltételek nem teljesültek, ezért visszahívja képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból.
Szeptember 1–3. Budapesten az Európai Demokrata Unió (EDU) 16. pártelnöki értekezletén állandó tagként veszik fel az RMDSZ-t.
Szeptember 5.
·          Markó Béla szövetségi elnök létrehozza a Szövetségi Elnöki Hivatal mellett működő Külpolitikai Tanácsadó Testületet az ilyen természetű tevékenység hatékonyabbá tétele végett.
Szeptember 6.
·          A magyarság helyzete a román nemzetállamban címmel megjelenik az RMDSZ-memorandum melléklete.
Szeptember 25–26.
·          Marosvásárhelyen ülésezik az SZKT. Megvitatják a Neptun-ügyet, elfogadják az elkészített Memorandum szövegét és az NKT-ban való részvétel felfüggesztésére hozott döntést.
Szeptember 28. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Románia tagfelvételi kérelme mellett szavaz.
·          Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök közleményt ad ki az ET döntés kapcsán, melyben leszögezik: „az üres ígéretek ideje lejárt, a konkrét cselekvésnek kell következnie”.
Október 4. Az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa jóváhagyja Románia teljes jogú tagként való csatlakozását a páneurópai szervezethez.
Október 7. Bécsben, ünnepélyes keretek között, Románia teljes jogú tagként belép az Európa Tanácsba.
Október 8. Bécsben megkezdődik az Európai Emberjogi Konferencia. Iliescu román elnök aláírja az Európai Emberi Jogi Chartát.
Október 19. Nyilvánosságra hozzák az Európa Tanács 176-os Véleményezését Románia tagfelvételi kérelméről.
Október 21–24.
·          Az RMDSZ meghívására a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom Duray Miklós elnök vezette küldöttsége Erdélybe látogat. Közös nyilatkozatot adnak ki, melynek alapgondolata: “A Kárpát-medence nemzetei teremtsék meg az új politikai kapcsolatok feltételeit.”
Október 23.
·          Az RMDSZ Maros megyei elnöksége, városi és megyei tanácsosai, képviselői és szenátorai nyilatkozatban tiltakoznak az ellen, hogy Marosvásárhelyen – minden előzetes engedélyezés nélkül, a szélsőséges erők hatására – megkezdték Antonescu tábornok szobrának alapozási munkálatait.
November 12–14.
·          Az SZKT megvitatja, majd egyhangúlag elfogadja a Kisebbségi törvénytervezetet, amely végső formában a Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címet kapja. Nyilatkozatban tiltakozik a Nemzeti Jobboldal Párt bejegyzése miatt, mivel e szélsőséges politikai alakulat alapszabályzata és célkitűzései teljes mértékben ellentmondanak Románia Alkotmányának.
·          A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) II. vándorgyűlését tartja.
November 17.
·          A Képviselőház Oktatási Bizottságában a Tanügyi törvény nemzetiségi oktatást szabályozó fejezetének vitájával kapcsolatosan kiadott nyilatkozatban az RMDSZ-képviselők rámutatnak: a bizottság politikai kérdésként kezeli a nemzetiségi oktatást.
November 23.
·          Az Ügyvezető Elnökség heti munkaülésén elhatározza: legfontosabb dokumentumainak népszerűsítése érdekében füzetsorozatot indít magyar, román és angol nyelven.
November 26–28.
·          RMDSZ-küldöttség vesz részt Budapesten a Liberális Világkonferencián.
December 1. Románia nemzeti ünnepén az ellenzék Bukarestben, a Forradalom terén ünnepel. A Romániai Demokratikus Konvenció pártjainak és szervezeteinek vezetői között Markó Béla, az RMDSZ-elnöke kifejti: az RMDSZ síkraszáll a demokratikus jogállam megteremtéséért.
December 7.
·          Az RMDSZ parlamenti frakcióvezetői részt vesznek a Demokratikus Konvenció Végrehajtó Bizottságának ülésén, amelyen a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásáról döntenek. A Parlament december 17-i ülésén az indítványt 15 órás vita után elvetik.
December 10.
·          Megkezdi munkáját a MISZSZ IV. Kongresszusa.
December 11.
·          Az EMK RMDSZ-platform aláírásgyűjtést kezdeményez az ártatlanul elítélt romániai magyarok érdekében.
December 15. Traian Chebeleu elnöki szóvivő bejelentése nyomán, miszerint Iliescu elnök nem ad kegyelmet a székelyföldi politikai-etnikai jellegű perekben elítélt magyaroknak, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének hívására több ezren gyűlnek össze.