A Keleti Partnerség EU-s támogatásáról tárgyalt Borbély László Vilniusban

2013.09.06. | Külkapcsolatok
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A Keleti Partnerség EU-s támogatásáról tárgyalt Borbély László Vilniusban

Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonság politikai főképviselője, valamint Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár felszólalásával vette kezdetét ma Vilniusban, az EU soros elnökségét betöltő Litvániában a Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) és a Közös Biztonság-  és Védelempolitika (KBVP) parlamentközi konferencia.

A panelbeszélgetések során Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke is felszólalt, és több kérdést is intézett az Európai Unió kül- és biztonság politikai főképviselőjéhez.

 

Catherine Ashton a ‘Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) és a Közös Biztonság-  és Védelempolitika (KBVP) prioritásai és stratégiái’ címet viselő panelbeszélgetés keretén belül szólalt fel, beszédében pedig a nemzeti parlamentek döntő szerepét hangsúlyozta, amelyek véleménye szerint a polgárok érdekeinek valódi fórumait képviselik. A panel keretén belül Borbély László kifejtette: az Európai Uniónak támogatnia kell az erkölcsi és az európai értékeket, a demokráciát, és eredményeket kell elérnie annak érdekében, hogy hiteles tudjon maradni. „Megoldásokat kell javasoljunk azokra az egyre összetettebb nemzetbiztonsági kihívásokra amelyek Európa előtt állnak. A szíriai válság megmutatta nekünk, hogy a béke törékeny” – fogalmazott Borbély László, aki ebben az összefüggésben azzal a kérdéssel fordult az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, hogy az Európai Unió, a jelenlegi költségvetési megszorítások ellenére, milyen konkrét megoldásokat javasol a Közös Biztonság-  és Védelempolitika (KBVP) keretén belül a Szíriában kialakult életveszélyes helyzetetek enyhítésére.

 

Válaszában Catherin Ashton leszögezte: eltökélt szándéka az Európai Uniónak, hogy hatástalanítsa a lobbanékony szíriai helyzetet, és hamarosan konkrét megoldásokkal is előállnak.  „Igaz, hogy az aktuális pénzügyi helyzet nem teszi lehetővé az államok nemzetvédelmi költségvetésének növelését, de ha a létező anyagi erőforrások megfelelő módon, hatékonyan vannak kihasználva, kiemelkedő eredményeket érhetünk el. Tekintettel arra az általánosan megfogalmazott igényre, miszerint mindannyiunk elsődleges érdeke a polgárok biztonsága, különös hangsúlyt fektetünk az Európán belüli együttműködésre” – nyilatkozta Vilniusban Ashton.

 

A romániai delegáció vezetőjének, Borbély Lászlónak a következő kérdése a keleti partnerség országainak az Európai Unió általi támogatására vonatkozott, kivált, mert mint mondotta, ezek az országok jelenleg a sikeres csatlakozáshoz vezető út  különböző szakaszait járják, és Oroszország részéről hatalmas nyomás is nehezedik rájuk.

 

Catherin Ashton válaszában elmondta: keleti partnerség országaiban valóban különbözőek, és ennek értelmében különböző problémákkal is szembesülnek, és az Európai Unió támogatni fogja őket ezen az úton, mind egy sikeres integráció jegyében ebben a nagy európai családban,  mind pedig annak érdekében, hogy megbirkózzanak a külső hatásokkal, és főleg Oroszországgal.

 

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár ‘’A NATO és az Európai Unió jövőbeni együttműködése’ elnevezést viselő panelbeszélgetésen szólalt fel, beszédében pedig kiemelte: a globális biztonság többoldali megközelítésének kulcsát a NATO és az EU közötti hatékony együttműködése jelenti, a Uniónak pedig a jövőben egy korszerű katonai ipar, valamint egy erősebb védelmi piac létrehozására kell koncentrálnia.

 

„E célok elérése érdekében szükséges, hogy fokozzuk az együttműködést a szövetségesek között, tekintettel arra, hogy közös meglátásokkal és felelősségekkel rendelkezünk. Az Európai Unió nem teheti meg, és nem is teszi meg, hogy nemzetközi szemlélője legyen az eseményeknek, mikor ő a globális szereplője kell legyen ezeknek az eseményeknek” – hangsúlyozta Rasmussen. Arra a kérdésre, hogy melyik a fontosabb, a politika döntések vagy a védelmi rendszerek megerősítése, a NATO főtitkára azt mondta, hogy mind a kettő egyformán fontos, mert a védelmi rendszerek akkor alkalmazhatóak amikor válsághelyzetet kell megoldani, a politikára pedig akkor van szükség, amikor hatékony döntésekre és hatékony fellépésre van szükség.

 

A szíriai konfliktusos helyzetre is kitérve, Rasmussen elmondta: véleménye szerint nem kétséges, hogy a damaszkuszi vezetőség vegyi fegyvereket használt. „A nemzetközi jog értelmébe, a nemzetközi közösségnek be kell avatkoznia. Nem maradhatunk közömbösek, mert különben a diktátorok, akik még mindig uralnak néhány államot,  bármikor hasonló tömegpusztító fegyverek használatára vetemedhetnek. Mindezek függvényében a világ országai felelősek a polgárok biztonságáért, és az elfogadott nemzetközi jog tiszteletben tartásáért” – fogalmazott a vilniusi konferencián a NATO-főtitkár. Hozzátette, ő személy szerint egy rövidtávú katonai beavatkozást látna jónak, konkrét célokkal, ezt követően pedig az Európai Unió egy hosszútávú politikai megoldást kellene kidolgozzon Szíria számára.

 

A parlamentközi konferencia keretén belül a mai nap során két kiemelt fontossággal bíró workshopra is sor került: az első azt vizsgálta, hogy a Keleti Partnerség milyen stratégiai jelentőséggel bír az Európai Unióra nézve, a másik pedig az Európai Tanács decemberi ülésének előkészületeire koncentrált.

 

A keleti partnerséget vitató workshopon, Borbély László felszólalásában elmondta: Romániát érdekli, hogy keleti szomszédságában olyan országokat tudhasson maga mellett, amelyek biztonságos feltételek között tudnak fejlődni, erős gazdasággal rendelkeznek és csatlakoznak az európai értékekhez. „Értékeljük ezen országok erőfeszítéseit az uniós csatlakozás irányába, mi pedig szívesen megosztjuk velük tapasztalatainkat, erőforrásainkat” – hangsúlyozta Borbély. Hozzátette, a vilniusi csúcstalálkozó után, novemberben, amikor is várhatóan aláírják a csatlakozási megállapodást Ukrajnával, ki kell gondolni egy konkrét és következetes programot ezen országok számára, annak érdekében, hogy aktívan hozzájáruljanak uniós csatlakozásukhoz. „Románia, amely az Európai Unió keleti határát biztosítja, aktívan támogatja Moldova európai útját. A keleti partnerség által elért fejlődés erdeménye, hogy az éveken át tartó tárgyalások következtében remélhetőleg aláírják a csatlakozási egyezséget Ukrajnával. Ez egy erős, biztató jelzés az egész régiónak” – fogalmazott Borbély a parlamentközi konferencián.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.