Az európai kisebbségvédelemről beszélgettek európai kisebbségi újságírók és EP-képviselők

2013.11.07. | Európai Parlament , Kisebbségvédelem , Külkapcsolatok
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az európai kisebbségvédelemről beszélgettek európai kisebbségi újságírók és EP-képviselők

Az Európai Parlament kisebbségi közösségeket képviselő tagjaival találkozott Brüsszelben a MIDAS, az európai Kisebbségi Napilapok Egyesülete. A találkozón jelen volt Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ képviselői, Bauer Edit és Mészáros Alajos, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának képviselői, valamint Herbert Dorfmann a Dél-Tiroli Néppárt képviselője. A megbeszélésen a MIDAS partnerszervezetét, a FUEN-t, Vincze Loránt alelnök képviselte.

Az európai kisebbségpolitika kapcsán kibontakozott eszmecserén Winkler Gyula elmondta, hogy a gazdasági válság hatása alatt látszólag háttérbe szorult az EU bővítéspolitikája, holott az unió bővítése az elmúlt két évtized legsikeresebb politikája, amelyhez a gazdasági válság átvészelése és az unió növekvő globális súlya és jelentősége is kapcsolódik. Az RMDSZ EP-képviselője szerint a bővítés minden bizonnyal folytatódni fog és a Nyugat-Balkán csatlakozása a térség évszázadok óta megoldatlan problémáinak rendezését hozhatja el. Úgy véli azonban, hogy a balkáni államok csatlakozása nem történhet meg az őshonos kisebbségek kérdésének uniós rendezése nélkül. Előbb meg kell alkotni egy olyan kisebbségi keretszabályozást, amely választ ad a koppenhágai dilemmára, megszünteti a jelenlegi kettős mércét, és az EU régi tagállamaival szemben is feltételeket fogalmaz meg az etnikai kisebbségeket illetőn. „Optimista vagyok, hogy a következő évek változást fognak hozni az EU intézmények jelenlegi merev, elutasító álláspontjával szemben” – fogalmazott Winkler Gyula.

 

Sógor Csaba hangsúlyozta, hogy az európai hagyományos kisebbségi közösségek jogsérelmeinek, problémáinak és igényeinek a napirenden tartása folyamatos munkát igényel. A kisebbségi helyzet egyik legfontosabb mércéje az, hogy csökken vagy gyarapodik a közösség létszáma. A csökkenő lélekszám azt jelenti, hogy az illető kisebbségi közösség helyzete megoldatlan. A kisebbséghez tartózó uniós polgárok eleve többnyelvűek, a soknyelvűség pedig európai érték, amit kár lenne visszaszorítani, eltörölni. Ahol a kisebbségek területi autonómiával is rendelkeznek, az mindenütt gazdasági haszonnal jár, nemcsak az illető területnek, az országnak is. „Európa a tágabb otthonunk; a közös Európa pedig ma már nem egy utópia vagy egy merész gondolat, hanem valóság. Ahhoz, hogy az 500 millió uniós állampolgár "társadalomként" kezdjen viselkedni, hosszú utat kell még megtenni, ami csakis úgy valósulhat meg, ha az unió jelmondatát komolyan vesszük, és teret engedünk a sokféleségnek. Ebbe beletartozik a hagyományos kisebbségi közösség nyelve, kultúrája, területi autonómiája is” – fejtette ki az erdélyi magyar EP-képviselő.

 

Vincze Loránt, a FUEN alelnöke tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a kisebbségi polgári kezdeményező bizottság tagjai a luxemburgi európai bíróságon támadják meg a Minority SafePack elutasítását, hiszen a kisebbségek meggyőződése, hogy amennyiben van rá akarat, az EU intézményei megtalálják a jogi lehetőségét is annak, hogy a kisebbségi kérdést napirendre tűzzék, más területen szociális kényszer, vagy erős társadalmi ösztönzés alatt ezt már megtették. Civil szervezetként a FUEN feladata, hogy növelje a tagállamokra és az uniós intézményekre helyezett nyomást, meggyőzze őket az őshonos kisebbségi kérdés fontosságáról. Ez a tevékenység szükségszerűen egészíti ki az Európai Parlamentben végzett politikai munkát. „Az előbbre jutáshoz a kisebbségvédelemben minden rendelkezésünkre álló eszközt meg kell ragadnunk” – mondta Vincze Loránt, a FUEN alelnöke a MIDAS küldöttségével folytatott találkozón.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.