Az RMDSZ határozott fellépést vár a hatóságoktól az úzvölgyi temető ügyében

2019.05.02. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az RMDSZ határozott fellépést vár a hatóságoktól az úzvölgyi temető ügyében

Határozott és gyors fellépést kér a szakhatóságoktól az RMDSZ abban a hivatalos levélben, amelyet Kelemen Hunor szövetségi elnök, Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető és Tánczos Barna szenátusi háznagy látott el kézjegyével. A levélben rávilágítanak az úzvölgyi magyar katonatemetőben nyugvó katonák sírjaira emelt betonkeresztek és emlékmű törvényellenes vonatkozásaira.

A hivatalos megkeresés leszögezi, hogy a temető úgynevezett felújítása ellentmond a román törvényeknek és a Románia által elfogadott, a katonasírokra vonatkozó nemzetközi egyezményeknek. Mi több, az eljárás és a már elkészült építmények teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a temető területe Csíkszentmárton község tulajdonában van, így Dormánfalva község a tulajdonjog súlyos megszegése által építette fel a betonkereszteket” – fogalmazott Korodi Attila Hargita megyei képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. A levélben kifejtik továbbá azt, hogy a tulajdonjog hiányában Dormánfalva törvénytelenül költött el közpénzt a már említett emlékművek felépítésére, valamint szintén törvénytelenül hirdette meg a közbeszerzést és vezette le az építkezéseket.

Az aláírók a levelet a hadügyi, belügyi, közigazgatási és művelődési miniszterekhez, Hargita és Bákó megye prefektusaihoz, az Országos Közbeszerzési Hatóság, az Országos Építkezési Felügyelet és Románia Számvevőszékének vezetőihez juttatták el, felkérve őket, hogy állítsák le az építkezést, amíg tisztázódik a helyzet, ezáltal megelőzve az etnikai feszültséget.

Kelemen Hunor, Korodi Attila és Tánczos Barna továbbá kifejti, hogy a magyar katonai sírokra épített, román katonáknak emléket állító betonkeresztek konfliktust gerjesztenek a román és a magyar közösségek között, hiszen, ahogyan a megkeresésben is fogalmaznak, „mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát.”

Korodi Attila elmondta, hogy az 1968-as megyésítési törvény továbbra is Csíkszentmárton községhez sorolta Úzvölgye települést, és a határvita onnan ered, hogy a Bákó megyei Dormánfalva község egy 2001-ben, a két megye kataszteri hivatalának vezetői között köttetett egyezségre hivatkozik, amely semmilyen más hivatal által nem volt megerősítve, ezáltal saját magának követeli a települést, míg Csíkszentmárton tulajdonjogát egy 2010-es kormányhatározat is megerősíti. „A betonkeresztek felállítása egyértelműen kegyeletsértés és hatalomfitogtatás. Meg lehetett volna találni a megoldást a román katonák emlékművére úgy, hogy az ne sértse a magyar katonák emlékét és a magyar közösség becsületét. Éppen ezért a helyzet inkább a magyar kegyeleti hely meggyalázásának, a magyar közösség ellen szervezett akciónak tűnik” – fogalmazott Korodi Attila.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.