Brüsszeli meghallgatás az uniós polgárság előnyeinek maximális kihasználásáról

2013.02.22. | Európai Unió , Szociális
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Brüsszeli meghallgatás az uniós polgárság előnyeinek maximális kihasználásáról

Február 20-án, Brüsszelben, az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) közös szervezésében meghallgatást szerveztek az uniós polgárság előnyeinek maximális kihasználásról. A rendezvény az Európai Polgárok Évének (2013) eseménysorozatát nyitotta meg.

Célja az volt, hogy az év jegyében szervezett akciók révén sikerüljön teljesen elhárítani az Európai Unió (EU) polgárainak mindennapjaiban észlelhető, gyakorlati jellegű akadályokat, főleg a szabad mozgás terén és a politikai jogok gyakorlásában.  

Az előadók - EP képviselők és a civil társadalmi szervezetek megbízottjai - egyetértettek abban, hogy az EU polgárok jogait taglaló, 2010-ben készült jelentésben foglaltakhoz képest jelentős előrelépések történtek. Az esettanulmányok révén magánszemélyek, munkavállalók, egyetemi hallgatók, politikusok, fogyasztók beszámolóit részletezték, de ismertették az EB 2012-es közvélemény-kutatása során begyűjtött információkat is.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő is részt vett a vitafórumon. Az ülésszak délutáni részében a képviselő utalt a jelenlegi többszörös válsághelyzetre, és kiemelte az uniós polgárság fontosságát az európai integráció folyamatában: - A Polgárok Európai Éve nagyon fontos kérdéskört helyez a középpontba, hiszen az európai építkezés elképzelhetetlen lett volna az állampolgárok támogatása nélkül, az integráció továbblendítéséhez, a jelenlegi válság leküzdéséhez pedig szintén elengedhetetlen a polgárok határozott akarata. Rendkívül fontos, hogy a polgárok tudatában legyenek az európai állampolgárságuk révén rendelkezésükre álló jogosítványoknak, a mindennapi életükben fontos lehetőségeknek.
 
- Az emberek helyi gondjai az európai kérdések és nem fordítva; konkrét gondjaik helyett nem beszélhetünk nekik távoli problémákról. A polgárok kis részét érdekli az utazás, munkavállalás egy másik EU-s országban. Többségüket elsősorban az érdekli, hogyan boldoguljanak szülőföldjükön. Miért másodrendű uniós polgárok, hiszen kevesebb mezőgazdasági támogatást kapnak, mint a nyugati szomszédjaik, nem használhatják szimbólumaikat, anyanyelvüket, még állampolgárságuktól is megfosztják, csupán mert nagyapja rossz oldalon harcolt a háborúban - figyelmeztetett Sógor Csaba.
 
Az erdélyi magyar képviselő továbbá az európai állampolgárság fogalmát részletezve az egyes polgárokat más tagállamok területén érő diszkriminációra is kitért. Beszélt azokról az uniós polgárokról is, akik ugyan sohasem változtattak lakóhelyükön, helyzetük mégis változott azáltal, hogy az országhatárok módosultak körülöttük, az új helyzetből adódóan pedig kisebbségbe szorultak, és diszkrimináció áldozatai lettek.
 
- Egy másik tagállam területén élő polgár esetében tiltott az állampolgárságon alapuló diszkrimináció, az adott állam állampolgáraival egyenlő bánásmód illeti meg az egyént az élet összes területén. Anélkül, hogy alábecsülném ennek konkrét vonatkozásait és az európai polgárok mobilitásának jelentőségét, úgy vélem, hogy a polgárság éve kapcsán tágabb értelemben is beszélnünk kellene arról, hogy mit jelent ma az Európai Unió állampolgárának lenni. Mit jelent azok számára, akik nem kívánnak egy másik tagállamban letelepedni vagy munkát vállalni, csupán eredeti lakhelyükön szeretnék megélni európai polgárságukat? Azért vetem fel ezt a kérdést, mert az európai polgárok nagyobb része ebben a helyzetben van és meggyőződésem, hogy a polgárok éve kapcsán hozzájuk is üzenetet kellene intézzen Európa.
 
Sógor Csaba befejezésül a később csatlakozott tagállamok polgárainak helyzetére utalva a csatlakozás előtt megfogalmazódott elvárások, illetve a jelenlegi lehetőségek közötti éles eltérésre mutatott rá, és azt szorgalmazta, hogy az Unió kezelje a kisebbségi alapon történő diszkriminációt. - Nem szeretnék konkrét példákat sorolni, de kelet-közép-európaiként pontosan tudom, hogy melyek voltak a lakossági várakozások az EU-csatlakozások előtt és mi a helyzet ma. Állampolgárság alapján való diszkrimináció tilalmáról beszélünk, miközben egyik állam elveszi az állampolgárságot a születéssel erre jogosultságot szerzett polgáraitól, ezáltal egész kisebbségi közösségek érzik ma diszkriminálva magukat a térségben. Úgy gondolom, hogy a polgárok éve kapcsán ideje, hogy Európa is érdeklődést mutasson ezen ügyek iránt, ellenkező esetben az európai polgárság vajmi keveset fog jelenteni a polgárok széles tömegei számára - összegzett a képviselő.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.