Értékteremtő közösségnek van jövője – megjelent a Hunyad megyei magyar értéktár első kötete

2019.03.24. | Erős Európát, fejlődő Erdélyt!
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Értékteremtő közösségnek van jövője – megjelent a Hunyad megyei magyar értéktár első kötete

Dél-Erdély és különösen Hunyad megye páratlanul gazdag magyar kulturális, szellemi örökséggel rendelkezik, a magyarság által létrehozott értékek nélkül nem képzelhető el a térség jelene sem. Értékteremtő közösség a Hunyad megyei magyarság, így volt ez a múltban, de így van ez ma is, ennek legékesebb példája a most bemutatott kötet, amely értékeinket listázza – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő szombaton, Déván a Téglás Gábor Elméleti Líceumban, ahol bemutatták a Hunyad megyei magyar értéktár első kötetét. A Gáspár Barra Réka újságíró, a Dél-Erdélyért Társaság elnöke és Kun Gazda Gergely református lelkész, Gáspár Barra Szilárd művészettörténész által írt kötetet Varga Károly, a Corvin Kiadó vezetője szerkesztette.

A magyar értéktár meghatározását követve gyűjtötték össze Hunyad megyében is az értékeket, ennek megfelelően érték az, amit a közösség annak tart. Ez volt a vezérelve a kötetnek is, ismertette Winkler Gyula, kiemelve, hogy a bőség zavarával szenvedtek, hiszen válogatni kellett. „Nem kerülhetett be minden értékünk az első kötetbe, tehát folytatni kell a munkát. Ugyanakkor nemcsak a múlt, de a jelen értékeit is számba vettük, hiszen ma is értékteremtő közösség a Hunyad megyei magyarság, ami azt is jelzi, hogy van tervünk, elképzelésünk, hogy szülőföldünkön jövőt építsünk” – hangsúlyozta az EP-képviselő.  Mint fogalmazott, az értéktárak megalakítása, a kötet megjelentetése olyan kezdeményezések, amelyek rávezetnek bennünket, hogy nemcsak meg kell ismerni kulturális örökségünket, de gondozni is kell, hogy a következő nemzedéknek legyen, amit átörökíteni. Az erdélyi magyar kulturális örökség európai örökség is, amelyre méltán büszkék lehetünk, mutatott rá Winkler Gyula. „El kell érnünk, hogy legyen minél több európai uniós támogatás örökségvédelemre is, ezért fontos a május 26-ai EP-választás, amelynek nagy a tétje, hiszen arról is döntünk, hogy folytatódjanak az erdélyi fejlesztések” – nyomatékosított a képviselő. 

A Hunyad megyei értékek között találjuk többek között a vajdahunyadi és dévai várat, Hunyadi Jánost és Bethlen Gábor fejedelmet, az ő marossillyei szülőházát, a Veresbástyát, valamint a Böjte atya által vezetett dévai Szent Ferenc Alapítványt. A listán rajta van Téglás Gábor régész, történész és az ő nevét viselő dévai magyar líceum is, amely a Hunyad megyei magyar közösség szellemi központja. Hasonlóképpen szerepel Dávid Ferenc és az egyházalapító nevét viselő unitárius zarándoklat is. Az értéktárba került a piski csata emlékműve, a hamarosan 700 éves fennállását ünneplő Lozsád is, valamint a bukovinai székely hagyományok, a csernakeresztúri faluturizmus, a Retyezát Nemzeti Park és a dévai Corvin Kiadó is.

A kötet tartalmáról a Hunyad megyei értéktárbizottság tagjai döntöttek, 52 érték szerepel a könyvben. A szerzők elmondták, a kötet szerkesztéséhez az egész közösség hozzájárult, ugyanis számos érték esetén forráshiány volt, az egyházi levéltáraktól a családi archívumokig sok helyről kellett begyűjteni az információkat. A Hunyad megyei értéktár megjelenését a Communitas Alapítvány, a Hungarikum Bizottság, a magyar Agrárminisztérium és a vajdahunyadi Diversitas Társaság támogatta.

A könyvbemutatót követően a Hunyad Megyei Hírmondó kétszázadik lapszámának megjelenését ünnepelték meg. Az újságot önkéntes munkával írják, szerkesztik olyan elkötelezett Hunyad megyei személyiségek, akik fontosnak tartják a magyar nyelvet, nemzeti kultúránkat. Az ünnepi lapszám nem a megszokott formában, hanem 64 oldalas színes magazinként jelent meg 3000 példányban, egyfajta áttekintés nyújtva az elmúlt 18 évről.

Csatlós Zsófia Erzsébet, Gáspár Barra Réka és Kun Gazda Gergely, a mai és egykori felelős szerkesztők közösen idézték fel az önkéntesekből álló szerkesztőség munkáját, elégtételekről, kihívásokról egyaránt beszélve. A Hunyad Megyei Hírmondó fontos szelete a megye magyar médiájának, de nem az egyetlen, ugyanis rögtön 1990 után Hunyad Megyei Hírlap néven indult hetilap, majd időszakos kiadványként jelent meg a Hunyad Vármegye, idézte fel Varga Károly, a Corvin Kiadó vezetője, hozzátéve, fontos szerepet tölt be a Nyugati Jelen regionális napilap is, amelynek szerkesztősége van Déván is, tehát naprakészen beszámolnak a Hunyad megyei történésekről.

Kétszáz százalékos az a lelkesedés, amellyel a szerkesztők és a nyomda munkatársai is a hónapról hónapra a lap mellé állnak, köszönte meg Csatlós Zsófia Erzsébet felelős szerkesztő mindazok munkáját, akik segítségével megszakítás nélkül sikerült megjelentetni az újságot. 

„Biztos vagyok abban, hogy nem én vagyok az egyedüli Hunyad megyében, aki nemcsak olvassa ezt a lapot, de gondosan félreteszi, értékes gyűjteményként őrzi. A kerek évforduló jó alkalmat teremtett, hogy elővegyem a Hírmondó-gyűjteményt. Forgatva a lapszámokat, azt látom, hogy az újság valóban életünk hűséges krónikása volt, beszámolt az elmúlt közel két évtized történéseiről, jelen volt közösségünk életének legfontosabb eseményein” – fogalmazott Winkler Gyula, aki szerint az elmúlt közel két évtizedben a Hunyad Megyei Hírmondó nemcsak jelen volt a legfontosabb pillanatokban, hanem rögzítette is az utókornak a közösség életének lenyomatát. 

A kettős ünnepre az egész megyéből érkeztek résztvevők, az eseményen jelen voltak a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) tagjai, ugyanis szombaton, Déván tartották a szervezet éves közgyűlését.  A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum szombaton egész napos kulturális rendezvénysornak adott otthont, az értéktár és a Hunyad Megyei Hírmondó ünnepe után délután Sarány István Garabonciások című kötetét is bemutatták. 

 

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.