Fiatalok tanácskoztak a regionalizációról

2013.07.09. | Ifjúság , Régiók
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Fiatalok tanácskoztak a regionalizációról

Fotó: Kocsis B. János

Az Itthon, fiatalon mozgalom szervezésében szakmai konferenciára került sor Regionalizáció a fiatalok szemével tematikában július 9-én Kovászna Megye Tanácsának nagy gyűléstermében. A mozgalom első országos rendezvényeként megtartott megbeszélésén magyarországi és erdélyi fiatal szakemberek, pártpolitikusok osztották meg véleményüket a tervezett regionális átszervezésről.

Grüman Róbert, az Itthon, fiatalon mozgalom képviselője köszöntötte az egybegyűlteket. Meglátása szerint a fiataloknak véleményt kell formálniuk a kérdésben és hallatni kell a hangjukat. Céljuk, hogy hasonló rendezvények által a fiatalok átfogó képet alakíthassanak ki a regionalizációs folyamatról. Vitaindítónak szánják a konferenciát, hisz egy ilyen közigazgatási átszervezés nagyon sokrétű. Elmondta, az Itthon, fiatalon mozgalom célja érthetővé tenni ezt a folyamatot a fiatalok számára, valamint teret és lehetőséget biztosítani fiatal szakembereknek, hogy meglátásaikat előterjeszthessék a regionalizáció kapcsán.   

A vitaindító megbeszélésen Klárik László szenátor, a Szenátus Közigazgatási Bizottságának tagja tartott megnyitó előadást Románia közigazgatási reformja címmel, kihangsúlyozva, hogy a regionalizációról már több tekintetben is folyt vizsgálat. “A téma az utóbbi tíz év legfontosabb politikai történési korszakát indította el, ugyanis Romániának a gyökeres államháztartási átszervezését tűzte ki célul érintve az alkotmánymódosítást, közigazgatási reformot, regularizációt, úgy hogy a régiók közigazgatási hatásköröket kapnak. Természetesen ezeknek a folyamatoknak az eredményei hosszú időre befolyásolják a magyarság életét” - emelte ki a szenátor, aki felszólalásában kitért a román államigazgatás működésére, a régiófejlesztésre, tolmácsolva az RMDSZ negatív véleményét is a témával kapcsolatban, melyet a benyújtott decentralizációs törvény kapcsán ősszel meg fognak vitatni.

Gaal Gergely KDNP-s országgyűlési képviselő a magyarországi közigazgatási átszervezésről nyújtott hasznos információkat, mely a jó állam koncepció jegyében valósult meg. A 2010-ben megtörtént közigazgatási átalakítás célja, hogy jobban igazodjon a kulturális, földrajzi adottságokhoz, a hagyományokhoz, de fontos szempont az is, hogy emberközelibbé váljon. A képviselő előadásában kitért arra is, hogy náluk különböző közigazgatási egységek összhangban működnek egymással, így segítve az országvezetés munkáját, előtérbe helyezve a korszerű emberbarát államigazgatást. Gaal szerint lehetséges olyan közigazgatási rendszer létrehozása, amely egyszerre épül a hagyományokra és mégis korszerű. Olyan rendszert kell kialakítani, amely nem nehezíti, hanem amely segíti az őshonos kisebbségek létét is.

lllyés Gergely politikai elemző szerint nehéz egy olyan kérdésről beszélni, amelynek nem ismerjük a konkrét elképzeléseit. “Nem tudjuk pontosan, hogy milyen hatáskörökkel ruháznák fel a régiókat. Az alkotmánytervezet azt határozza meg, hogy a regionális tanács és annak elnöke összehangolja a megyei tanácsok munkáját, valamint kimondja azt is, hogy a régiók saját költségvetéssel működnének. Ezek a hatáskörök arra engednek következtetni,  hogy erős regionális szervezetek kiépítésére törekednek” – hangsúlyozta. Illyés Gergely szerint annak ellenére, hogy a román kormány is gyakran összemossa kommunikációjában, mégis  szét kell választanunk a régióátszervezés és a közigazgatási átszervezés fogalmait. Az erdélyi magyarság számára a közigazgatási átszervezés jelenti az igazi tétet.
A politikai elemző elmondta, alkotmánymódosításra van szükség a közigazgatási átszervezéshez, amelyre leghamarabb a jövő évben kerülhet sor.  Mint mondta, jövőre az sem biztos, hogy ugyanez a koalíció, ugyanezt a tervezetet kívánja majd elfogadtatni.  Abban az esetben ha a közigazgatási átszervezés a jelenlegi tervek szerint menne végbe, a politikai elemző véleménye szerint, ez semmi jót nem hozna az erdélyi magyarság számára. „Társadalomszervezési szempontból számunkra az lenne a legelőnyösebb ha nem változnának a közigazgatási határok.  Ha a három magyar többségű megye Hargita, Kovászna és Maros egy régiót képezne, akkoris csupán 59%-os lenne a magyarság aránya.  El kell gondolkodnunk azon, hogy megéri-e nekünk feladni a 70-80%-os magyar többséggel rendelkező megyéinket egy közös régióért” – mutatott rá Illyés Gergely.
 
Fazakas Zsuzsánna, az Euro-TOP Kft. ügyvezető igazgatója felszólalásában a fejlesztési régiókat elemezte gazdasági tekintetben, érintve azokat a szempontokat, amelyeket az unió szem előtt tart a pályázatok jóváhagyásánál, a pénzek leosztásánál.  A szakértő kitért Románia megyéinek és a lakosságának havi nettó átlag fizetésének alakulására a 2008-2012 közötti időszakban, és a munkanélküliségi ráta módosulására. A jelenlegi helyzetre a megoldás véleménye szerint a gazdasági erő megteremtésében, a felső és alapfokú oktatás minőségében, valamint a szakoktatás felkarolásában és az együttműködésben rejlik.

Orbán Miklós, az AGROSIC közösségi társulás ügyvezető igazgatója az ország mezőgazdasági helyzetére világított rá, aki szerint szervezett szakmai egyesületek létrehozására van szükség, hogy hatékonyan lehessen kihasználni a térség adottságait és a kisebb gazdák is eredményesebben tevékenykedhessenek. Elmondása szerint szükség van a jó kapcsolattartásra a mezőgazdasági hivatalok, az önkormányzatok és a gazdák között.

A konferencián többen is hozzáfűzték gondolataikat a hallottakhoz. Többek között Markó Attila parlamenti képviselő üdvözölte a kezdeményezést, hozzátéve, hogy történelmi, hagyományos, gazdasági és etnikai szempontokat is figyelembe kell venni a regionalizáció kapcsán. Szőcs Endre, a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke felszólalásában a regionalizáció kérdését eszmei és gazdasági vonatkozásban vizsgálta meg. Fancsali Kálmán, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács részéről volt jelen, aki szerint a fiataloknak a megfelelő szervekhez el kell juttatniuk a szavukat és terveiket. Incze Csongor, ugyancsak az UIET részéről pedig egyet nemértését fejezte ki a kormány által tervezett régiósítással kapcsolatban.

A továbbiakban az Itthon Fiatalon Mozgalom egy munkacsoportot hoz létre, konzultálva az RMDSZ szakpolitikusokkal, amely ezt a kérdéskört kiadvány formájában érthetővé kívánja tenni a fiatalok számára. A mozgalom tagjai úgy vélik foglalkozni kell a témával és minél szélesebb körben ismertetni annak részleteit, hiszen nem mindegy az erdélyi magyarság jövőjére nézve, hogy ez a tervezett átszervezés milyen végső formában fog megvalósulni.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.