Székelyföldet építik - Költséghatékony beruházásokat valósított meg a megyei tanács az elmúlt négy évben

2012.05.20. | Székelyföld , Hargita , Önkormányzatok , Önkormányzati választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Székelyföldet építik - Költséghatékony beruházásokat valósított meg a megyei tanács az elmúlt négy évben

Sajtóbeszélgetésen ismertette Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke május 18-án Székelyudvarhelyen a megyei tanács elmúlt négy éves főbb beruházásait és azokat az irányelveket, amelyek mentén megvalósították ezeket. Az eseményen részt vett Birtalan József megyemenedzser is.

Mint azt a tanácselnök elmondta, az elmúlt négy évben igyekeztek a rendelkezésre álló források leghatékonyabb elköltésével megoldani azokat a problémákat, amelyekkel a lakosság fordult az intézményhez. A célok megvalósításában nagy szerepet játszott az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, valamint a lehívott uniós források.

– Céljainkat úgy tudtuk megvalósítani, hogy kialakítottunk egy hatékonyságorientált pénzfelhasználási rendszert, a versenyeztetéssel pedig hozzáférhetővé tettük a közbeszerzéseket a helyi kisebb vállalkozók részére is.

Mint azt Borboly Csaba elmondta, a közbeszerzések során a munkálat odaítélési kritériumának a legkisebb árat használják, természetesen további jelentős követelményekkel társítva, aminek eredményeként a rendelkezésre álló forrásokból  több munkálatot sikerült kivitelezniük. Átlagosan az év elején a költségvetésben becsült érték hatvan százalékából végezték el a munkálatokat, a fennmaradó negyven százalékból pedig további beruházásokra futotta. A megyei tanács nem fogadta el a kivitelező cégek pótszerződési igényeit, ha pedig emiatt nézeteltérés alakult ki, inkább a peres utat választotta.  

– A versenyeztetés során nem annak a kritériumnak kell megfelelni, hogy milyen márkájú gépkocsival szállítják a szükséges eszközöket, hanem annak, hogy a munkálat a lehető legkisebb áron legyen megfelelően elvégezve. Nem néhány cégnek akarunk sok munkálatot kiadni sok pénzért, akik majd tíz százalék jutalékért alvállalkoztatják, és ezzel kihasználják a helyi kis cégeket, hanem lehetőséget teremtünk a kisebb helyi vállalkozásoknak is, hogy akár egyénileg, akár egy nagyobb munkálat esetében összefogással, részt vehessenek a közbeszerzéseken. Arra ösztönözzük a kis cégeket, hogy fogjanak össze, és együtt pályázzanak a munkálatokra, mert sok kis vállalkozó együtt képes felvenni a versenyt a nagyokkal, és a pénz így a megyében marad – nyomatékosította a megyei tanács elnöke. Hozzátette: – Sajnos sokszor a helyi vállalkozók még nem elég bátrak ahhoz, hogy jelentkezzenek a közbeszerzési kiírásainkon, sok esetben más megyékből, sőt külföldről is jelentkeznek, holott az a célunk, hogy a Hargita megyei munkálatokat helyi vállalkozók végezzék, ne idegenek. Sok esetben még nem érzik magukat felkészültnek ahhoz a helyi vállalkozók, hogy megpályázzák egy-egy nagyobb értékű beruházás kivitelezését. Igyekszünk felkészíteni a helyi vállalkozókat a közbeszerzésekre, és bátorítjuk, hogy éljenek a közbeszerzési kiírások által kínált lehetőségekkel, akár más megyékben kiírt munkálatokra is pályázzanak. A jelenlegi jogszabályok szerint akár brüsszeli munkálatokat is megpályázhatnak a helyi vállalkozók is, és arra bátorítok mindenkit, hogy fogjanak össze, és éljenek a lehetőséggel – hívta fel a figyelmet a tanácselnök.

Egy másik irányelv, ami mentén a közpénzeket elköltötte a megyei tanács az az volt, hogy pályázati rendszeren keresztül támogatott olyan helyi beruházásokat, amelyek esetében valós, megalapozott igény érkezett a helyi tanácsok részéről, oly módon, hogy a helyiek is áldoztak az adott munkálat megvalósulására.

– A közpénzek visszaosztásánál 2009 óta szemléletváltás történt Hargita Megye Tanácsánál, vagyis az elmúlt években a helyi tanácsoknak pályázati csomagot kellett összeállítaniuk, és projektszerűen kellett benyújtaniuk igényléseiket. Az elbírálásnál elsősorban azokat a beruházásokat támogattuk, amelyek esetében a helyiek is hozzátették a saját részüket, ezzel is bizonyítva, hogy valóban fontos számukra az illető munkálat. Kalákában dolgoztunk, ott segítettünk, ahol volt helyi odaállás, így több mindent tudtunk rövidebb határidőn belül megvalósítani – hangsúlyozta a tanácselnök.

Borboly Csaba beszámolója szerint az elmúlt években a megyei tanács nagy beruházási területe az utak felújítása volt, összesen közel 120 millió lej értékben, amelynek fele a megyei tanács saját költségvetéséből, másik fele uniós pályázatokból valósult meg.

– Hargita megyében összesen 860 kilométernyi megyei besorolású út van. Négy éve ebből 280 kilométer volt aszfaltozva, akkor azt vállaltuk, hogy ezt 500 kilométerre emeljük. Sikerült ezt a célunkat megvalósítanunk – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.

Hargita megyében a megyei utak korszerűsítése közül a két legjelentősebb az európai uniós pályázat alapján felújított 132-es (Szentegyháza–Lövéte–megyehatár) és 123A (Csíkszentkirály–Tusnád) jelzésű, amelyek teljes befejezéséhez már csak egy kevés van. Ezek az utak nemcsak megyei, hanem székelyföldi jelentőségűek, akárcsak a Szent Anna-tó felé vezető 113A jelzésű megyei út, a 136B számú megyei út Székelykeresztúr és Etéd közötti szakasza, a 138-as számú megyei út, amely esetében rövidesen sikerül a teljes 53 kilométer hosszat befejezni. A megyei tanács ezeken kívül sok más úton is dolgozott, mint például a 131-es számú úton, amelyen ma már négy kilométer kivételével a teljes 37 kilométeres szakasz járható, ezáltal Székelyföld Hargita megyéből két irányba, Kovászna és Brassó megye irányába is átjárható. E néhány példán kívül számos úton történt fejlesztés, javítás, hídak építése.

Borboly Csaba szerint a megyei utak aszfaltozása mellett az elmúlt években prioritást élvezett az egészségügy, ezen belül is kiemelten a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, miután 2010-ben az egészségügy decentralizációját követően a Tölgyesi Pszichiátriai Kórházzal együtt a megyei tanács ügykezelésébe került. A tanácselnök szerint a megyei sürgősségi kórházban végzett fejlesztések révén lehetővé tették, hogy Csíkszeredában az ország egyik legkorszerűbb megyei sürgősségi kórháza szolgálja ki a beteget. Többek között korszerűsítették a megyei kórház szülész-nőgyógyászati, az újszülött, a gasztroenterológiai, urológiai és sürgősségi osztályát, orvosi szolgálati lakásokat építettek, és európai uniós pályázattal felújítottak 14 járóbeteg-rendelőt.

A tanácselnök kitért a víz- és csatornahálózatok bővítésének terén elért eredményekre is. A megyei tanács vízhálózat-fejlesztései által érintett településeken több mint 45 ezer ember lakik (a megye lakosságának 13 százaléka), míg a csatornahálózat bővülése több mint 80 ezer embert (a lakosság 24 százaléka) érint.

Egy másik szemléletváltás, ami a megyei tanácsnál az elmúlt négy évben megtörtént, az a kistelepülések támogatása volt.

– Négy éve tapasztaltam, hogy a kistelepüléseink, amelyek a hagyományok, a kulturális értékek őrzésével a székelység megmaradásának pillérei, az elnéptelenedés felé haladnak. Ezért olyan programokat hoztunk létre, amelyekkel jobb életfeltételeket tudunk biztosítani a kisfalvak lakóinak, ezzel biztatva az itthon maradásra. A 300-nál kevesebb lakosú településeket érintő Kisvíz programunkkal 2000 ember számára biztosítottuk a vezetékes vizet, a Kisvillany programmal elektromos hálózatot építettünk ki Hosszúaszón, Vadasmezőn, Deákpatakán, Sikaszóban, és elkezdtük a programot Libánban is – számolt be a megyei tanács elnöke.

Borboly Csaba kitért arra, hogy a kisfalvakban az egyik nagy gond a napközi otthonok hiánya, ami miatt a munkát vállaló édesanyák kénytelenek a nagyobb településekre vinni gyerekeiket, amelyek aztán ott ragadnak, és nem térnek vissza a kistelepülésekre. Ezért a megyei tanács különösen nagy hangsúlyt fektetett a napközik, valamint az általános iskolák építésére és felújítására, amelyek a többi beruházással együtt a kisfalvak megmaradásának alapját képezhetik.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.