Vegye komolyan a román állam a kisebbségek nyelvi jogainak alkalmazása terén vállalt nemzetközi kötelezettségeit! – A Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának romániai alkalmazásáról beszélt Bukarestben az Európa Tanács szakértőinek az RMDSZ küldöttsége

2016.05.11. | Kisebbségvédelem , Nyelvi jogok
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Vegye komolyan a román állam a kisebbségek nyelvi jogainak alkalmazása terén vállalt nemzetközi kötelezettségeit! – A Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának romániai alkalmazásáról beszélt Bukarestben az Európa Tanács szakértőinek az RMDSZ küldöttsége

„Románia lassanként modellértékűvé válik abban a tekintetben, hogy miként nem alkalmazza egy európai ország a nemzetközi törvénykezés által előírt, az általa ratifikált európai egyezményekbe foglalt kisebbségi nyelvi jogokat. És az országban a kisebbségi joggyakorlat összképe is hasonlóan sötét” – szögezte le Kelemen Hunor szövetségi elnök május 11-én, szerdán Bukarestben azon a találkozón, amelyen egy szakértőkből álló testület az RMDSZ politikusaitól tájékozódott arról, hogy miként ülteti gyakorlatba Románia az Európa Tanács által kidolgozott Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. 

Az ország által több mint két és fél év késéssel, 2016-ban nyújtotta be a charta alkalmazásával kapcsolatos országjelentését, amelynek felülvizsgálásaként a Bukarestbe érkezett szakértők – a kisebbségi szervezetekkel való találkozók után – maguk is jelentést készítenek. Ennek részeként a Kelemen Hunor szövetségi elnök által vezetetett küldöttség – Kovács Péter ügyvezető elnök, Korodi Attila parlamenti képviselő, Hegedüs Csilla kultúráért, illetve Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök – ismertette a charta alkalmazását az egyes szakterületeken.

Kelemen Hunor az egyeztetésen egyértelművé tette: a hazai közigazgatási intézményrendszerben nem elszigetelt esetekről, eljárásbeli tévedésekről van szó a kisebbségi jogok korlátozását illetően, hanem folyamatos és több területen összehangolt jogcsorbítás-sorozatról.

Egyértelmű visszafejlődés tapasztalható a kisebbségek nyelvi jogainak gyakorlatba ültetése terén. Ez Románia észak-atlanti illetve uniós csatlakozása óta folyamatosan tart – mutatott rá az RMDSZ elnöke a független szakértői testületnek szóló ismertetőjében. „Az ország lépésenként lemondott a vonatkozó európai és nemzetközi standardokat betartásáról, az EU-hoz való csatlakozásának időpontja pedig döntő fontosságú: Romániának feltételekként olyan kritériumokat és elvárásokat szabtak meg, amelyhez 2007-ig föltétlenül alkalmazkodnia kellett. Ez volt az az időszak, amikor a magyar közösség bizakodó volt, hiszen úgy gondoltuk, helyes úton járunk, párbeszéd és megfelelő politikai eszközök révén pedig a vitás ügyek is megoldást nyerhetnek” – tájékoztatott Kelemen Hunor a negatív fordulópontot megelőző időszakról. „Szankciók hiányában és az európai integráció visszafordíthatatlansága által bátorítva a kisebbségi jogok alkalmazása elindult a visszafejlődés útján – ez a folyamat pedig már 2007 után érezhető volt, azonban igazán hangsúlyossá 2012 után vált” – magyarázta az RMDSZ elnöke a romániai kisebbségi helyzet gyökeres változásának okait.

Az RMDSZ-nek a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját illető első és legfontosabb észrevétele az, hogy Románia nem hozott létre a dokumentum előírásainak alkalmazását monitorizáló rendszert egyik érintett szakterületen sem – tette hozzá a szövetségi elnök. „Azt is tapasztaltuk, hogy a chartába foglaltakat korlátozó előírásokként értelmezik a hatóságok, ami szöges ellentétben áll az európai egyezmény szellemével. Gyakorta az igazságszolgáltatás különböző szintjein és eljárásaiban, de közigazgatási eszközökkel is hozzájárulnak a magyar nyelv használatának korlátozásához, és ugyanezt teszik országszerte több helyen a prefektusok is” – nyomatékosított az RMDSZ elnöke, aki még azt is hozzátette: a törvények alkalmazásában nem a pozitív értelmezés a gyakorlat, ennek eredményeként tiltanak mindent, amit a törvény nem ír elő tételesen. „Erre egyértelmű példa az, hogy megtagadják a charta előírásainak alkalmazását az intézmények online kommunikációs felületein azzal az ürüggyel, hogy erre vonatkozó egyértelmű szabályozást nem tartalmaz a hazai jogrendszer” – magyarázta Kelemen Hunor, aki továbbá azt is nehezményezte, hogy az állam nem szánt anyagi és humánerőforrást a charta alkalmazására, és ez a hiányosság minden szakterületen, de különösen az igazságügyben szembetűnő.

Kovács Péter ügyvezető elnök a közigazgatásban észlelt hiányosságokra mutatott rá a találkozón. „A hatóságok negatív törvényértelmezése sajnos a közigazgatásban is meglátszik. A helyi és megyei tanácsüléseken a hatóságok nem használják a magyar nyelvet arra hivatkozva, hogy nincs elegendő pénzügyi és humánerőforrás a feltételek megteremtéséhez. A magyar nyelvet beszélő személyzet alkalmazása sem úgy történik, ahogy azt a törvény előírja. A rendőrségen, csendőrségen, tűzoltóságon dolgozó személyzetnek sokszor megtiltják, hogy egymás között anyanyelven beszéljen, továbbá számos országos szolgáltató esetében, mint amilyen például a vasúttársaság, nem lehet használni anyanyelvű feliratokat” – mondta Kovács Péter, aki hozzászólásában kitért arra is, hogy a romániai közigazgatásban nem használnak kétnyelvű formanyomtatványokat. Ott, ahol viszont magyar nyelvű dokumentumot iktatnak, az csak akkor érvényes, ha mellékelik a dokumentum hivatalos román fordítását. A többnyelvű táblákkal kapcsolatban az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy míg a településnevek esetében alkalmazzák a törvényt, az intézménynevek és utcanevek esetében nem kezelik általános szabályként a kisebbségek által használt megnevezések feltüntetését. „Több problémát is megoldana, ha a kisebbségek nyelvi jogainak közigazgatásbeli érvényesítésére előírt 20 százalékos alsó határt 10 százalékra vagy 5000 főre csökkentenénk” – fogalmazott Kovács Péter, majd hozzátette, hogy az RMDSZ kidolgozott egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet múlt hónapban iktatott a Parlamentben.

„Az igazságszolgáltatásban történő anyanyelvhasználat sajnos csak a szóbeli közlésre szorítkozik, és legtöbb esetben az ügyvédek önkéntességén és jóindulatán múlik. Az állam nagyon ritkán vállal finanszírozást és támogatás, annak érdekében, hogy ez megvalósuljon. Továbbá a biztonsági vagy egészségügyi tájékoztatások sem történnek anyanyelven, ott ahol a kisebbségek jelen vannak. Hiányossággal nézünk szembe a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó információk anyanyelven történő feltüntetésénél is, mint például a gyógyszerek forgalmazásánál” – fogalmazott Korodi Attila parlamenti képviselő a szakértőkkel folytatott beszélgetésen. A Hargita megyei törvényhozó példaként a Román Posta hozzáállást ismertette. „Többször előfordult már, hogy a Román Posta nem szállította házhoz az anyanyelven megírt tömegtájékoztatásra szánt anyagokat, azzal érvelve, hogy nem mellékelték ezek hivatalos román fordítását. Elfogadhatatlan, hogy Romániának a biztonságot érintő tűz vagy akár rendvédelmi tájékoztatásai, hirdetőtáblái ne legyenek kisebbségi nyelvűek is azokban a régiókban, ahol törvény is előírja” – tette hozzá.

Magyari Tivadar oktatásért felelő alelnök hozzászállásában azt emelte ki, hogy a hatályos oktatási törvényt nem ültetik gyakorlatba a kisebbségi oktatás kulcsfontosságú területein. „A 2011-ben elfogadott oktatási törvény előírja, hogy a jogszabályban felsorolt multikulturális egyetemeken önálló magyar karokat hozzanak létre, azonban ez a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen mai napig nem valósult meg. Egy másik kitétel szól arról, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozó gyerekeknek a román nyelvet nem anyanyelvi szinten, hanem speciális tankönyvekből kell tanítani” – sorolta a példákat Magyari, aki továbbá elmondta, hogy a multikulturalizmus nem lehet egyoldalú, ezért szükség van arra, hogy a tantervekben ne csak Románia történelmének és kultúrájának tanítása szerepeljen, hanem a kisebbségieké is.

Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök a sajtó és a kultúra területén észlelt problémákra mutatott rá. Elmondta: az állami költségvetésből kis arányú támogatás jut a közszolgálati médiának, a közszolgálati rádiók közül pedig a Marosvásárhelyi Rádió közvetít 24 órás magyar nyelvű műsort, miközben a televízió esetében nincs 24 órás anyanyelvű sugárzás. Az RMDSZ kultúráért felelős alelnöke felhívta a jelenlévők figyelmét a kereskedelmi média által generált gyűlöletbeszédre is, és kitért arra, hogy mennyire fontosak az irodalmi fordítások a békés együttélés megteremtésében. „Az interkulturális párbeszédben jelentős szerepük van az irodalmi művek többnyelvű fordításának, azonban ez esetben akadályok is tapasztalhatók. Mi egy olyan, állami költségvetésből finanszírozott program beindítását szorgalmaztuk, amely lehetővé tette volna az irodalmi művek kisebbségi nyelvről román nyelvre való fordítását, illetve fordítva – ez a terv azonban ez nem valósult meg. A kisebbségek időszakosan megjelenő irodalmi folyóiratai sem részesülnek kellő támogatásban az állam részéről” – mutatott rá az ügyvezető alelnök. Hegedüs Csilla hozzászólásában továbbá kitért a marosvásárhelyi magyarság rendezvényére, a Forgatagra is, amelynek tiltották a városközpontban való megszervezését.

Hanganyag:
Kelemen Hunor nyilatkozata


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.