Vincze Loránt a kisebbségvédelmi kezdeményezésről: szükség van az erőt adó sikerekre

2018.03.19. | FUEN
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Vincze Loránt a kisebbségvédelmi kezdeményezésről: szükség van az erőt adó sikerekre

A Minority SafePack – Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés közel áll a sikerhez, de továbbra is tenni kell azért, hogy azt el is érje – derült ki hétfőn Budapesten, a Magyarság Házában tartott konferencián. A Kisebbségvédelmi kezdeményezés a határon túli magyar közösségekért és a magyarországi nemzetiségekért című, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a FUEN és a Rákóczi Szövetség szervezésében zajló eseményen a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és a magyarországi nemzetiségek is képviseltették magukat.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kijelentette: nagy biztonsággal mondható, hogy a kezdeményezés sikeres lesz, de ehhez nem elég egymillió aláírás, hiszen aki gyűjtött már aláírásokat, az tudja, hogy minden tizedik ember rosszul tölti ki az adatait, és ezzel is számolni kell. Kiemelte a magyarországi nemzetiségek szerepét is a kezdeményezés magyarországi sikerre vitelében: mind a tizenhárom magyarországi nemzetiség a  Minority SafePack mellé állt, és a Nemzetiségek Bizottsága kezdeményezésére született egyhangúlag elfogadott országgyűlési határozat is a kezdeményezés támogatásáról – emlékeztetett az államtitkár.

A FUEN elnöke, Vincze Loránt kijelentette: most már nem kérdés, hogy meglesz-e a hét tagállam, amely teljesíti a küszöböt, és realistán nézve a számok dinamikáját, az látszik, hogy meglehet az egymilliónál több aláírás is, de ehhez az utolsó tartalékokat is hasznosítani kell, főleg, ami Magyarországot illeti, ahonnan még 80-100 ezer aláírásra lenne szükség a biztos sikerhez. „Tudjuk és érezzük, hogy egyedit és értékeset hoztunk létre, ezt ma már azok is érzik, akik eddig nem kapcsolódtak be a munkába. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés értékes és közös sikerünk lehet – a határon túli magyar közösségeké, a magyarországi nemzetiségeké, a magyar nemzeté, az európai őshonos kisebbségeké és a FUEN valamennyi szervezetéé. Erdélyben a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében született elutasító alkotmánybírósági döntés tükrében még inkább látszik, mekkora szükség van európai kisebbségvédelmi standardokra” – fogalmazottVincze Loránt.

Hozzátette: „aki gyakran jár határon túli magyar közösségekbe, tudja, hogy a nyelvért, az anyanyelvű oktatásért, a közösség boldogulásáért vívott küzdelemben szükség van az erőt adó sikerekre, de szükség van erre a magyarországi nemzetiségek életében is, és a magyar nemzetnek is szüksége van sikerre. Az európai őshonos közösségek nagy részét is felrázta a kezdeményezésünk, bár nem volt könnyű dolgunk, mert közülük sokan elkényelmesedtek, és elfelejtették, hogyan kell kapcsolatot tartani a közösséggel. De elmondhatom, hogy a FUEN tagszervezetei ismét rákaptak a közösségi munka, a közösségépítés ízére. Bízom benne, hogy sikerül jó irányba fordítanunk Európát, ami az őshonos közösségek jogait illeti.”

A beszélgetést moderáló Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kifejtette: a kezdeményezés nagyon fontos magyar ügy, de nem kizárólag az, hiszen a magyarországi nemzetiségek számára is ugyanolyan fontos, mint a külhoni magyarok számára, ugyanakkor európai ügy is, mivel minden őshonos közösség nyerhet belőle.

Ehhez a gondolathoz csatlakozva Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke elmondta: szervezetük már a kezdetektől csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek sikerétől azt is remélik, hogy olyan uniós támogatáspolitikák is létre fognak jönni, amelyek kifejezetten kisebbségi közösségeket céloznak meg. „Az EU-nak nincsenek saját kisebbségi standardjai, pedig egy ilyen nagy és színes képződménynek nagy szüksége lenne erre, ennek hiánya egzisztenciális problémává válhat sok kisebb közösség számára” – mutatott rá.

Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke beszámolt róla: a FUEN tavaly májusi, kolozsvári kongresszusa, ahol szimbolikusan kezdetét vette az aláírásgyűjtés, egy felemelő élmény volt számukra, és ez lendületet adott ahhoz, hogy hazatérve azonnal belekezdjenek a munkába, amelynek a többi magyarországi nemzetiség tájékoztatása, az országgyűlési határozat beterjesztése a Nemzetiségek Bizottsága által, de a konkrét népszerűsítés és aláírásgyűjtés is része volt.

Csáky Csongor, a magyarországi aláírásgyűjtést koordináló Rákóczi Szövetség főtitkára úgy fogalmazott: reális esélye van annak, hogy április 3-án emelt fővel tudjanak arról tájékoztatni, hogy Magyarország jól teljesített. Nagyon sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, a pártok, egyházak, civil szervezetek, kamarák, az Országos Hallgatói Önkormányzat, illetve a médiában is gyakran megjelent a téma, ennek eredményeként pedig becslése szerint jelenleg mintegy 400 ezer aláírásnál tartanak. A főtitkár arról is beszámolt: nagy kihívást jelent számukra a papíralapú aláírások begyűjtése, ezért arra kér minden szervezetet, intézményt, hogy a kitöltött íveket juttassák el a Rákóczi Szövetséghez. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ne álljanak le az aláírások gyűjtésével, hiszen az utolsó két hét sorsdöntő lehet a kezdeményezés sikere szempontjából.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.