Winkler: Az új EB céljainak eléréséhez szükség van Kelet- és Nyugat-Európa együttműködésére

2019.11.27. | Európai Parlament
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Winkler: Az új EB céljainak eléréséhez szükség van Kelet- és Nyugat-Európa együttműködésére

Kelet- és Nyugat-Európa együttműködésére alapvetően szükség van, hogy az új Európai Bizottság el tudja érni a következő öt évre kitűzött céljait, fogalmazott Strasbourgban Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője.

„Az új Európai Bizottság nagyon nehéz időszakban veszi át mandátumát, az EU-t szétfeszítő ellentétek sosem  volt ennyire élesek, Kelet- és Nyugat Európa között egyre mélyül a szakadék. (...) Az új Bizottság bonyolult kontextusban veszi át mandátumát, ráadásul a megoldásra váró, sürgős teendők listája nagyon hosszú. Bizakodóan szavaztam az új Bizottságra. Remélen, hogy az Európai Bizottság új elnöke megérti, hogy az első és legfontosabb feladata visszaépíteni az együttműködést Kelet- és Nyugat-Európa között, mert enélkül egyetlen problémát sem tud megoldani, és arra kényszerül, hogy helyben toporogjon” – hangsúlyozta Winkler Gyula szavazatmagyarázatában, annak kapcsán, hogy az Európai Parlament plénuma szerdán Strasbourgban szavazott az új Európai Bizottságról.    

Az EP-képviselő rámutatott, hogy öt évvel ezelőtt a Juncker Bizottság nehéz körülmények között vállalt mandátumot, egy olyan unióban, amely éppencsak kilábalt a pénzügyi válságból, azt követően pedig a migráció és a Brexit válsága sújtott. „Ezeket az éveket európai, de világszinten is az instabilitás jellemezte. A problémamegoldás túl sokszor elhúzódott, a sok halogatás, késlekedés most mutatja meg hatását. Szédületes sebességgel nőtt a Nyugat és Kelet közötti egyenlőtlenség, vérlázító a kettős mérce, a gazdaságban javasolt megoldások csak egyesek érdekeit szolgálják, a Kohéziós Politika nem érte el az elvárt eredményt, az éghajlatváltozások elleni intézkedések továbbra is váratnak magukra” – sorolta Winkler Gyula. Mint hozzátette, az uniós tagállamok egy nyugat-európai csoportja, élükön az Emmanuel Macron vezette Franciaországgal, úgy döntött, hogy blokkolják Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásait, ez pedig, sajnos, továbbmélyítette a Közép- és Kelet-Európa, illetve Nyugat-Európa közötti ellentétet. „Ez a szakadék nap mint nap nő. Egyes nyugat-európai tagállamok az EP-választások kampányában sikerként tálalták, hogy megnehezítették a közép- és kelet-európai fuvarozók piacra jutását az unióban. Ez a hozzáállás nem a közeledést segíti, akárcsak az Európai Unió Tanácsában hozott döntés az Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásának befagyasztásáról. De nem segít a közeledésben az sem, hogy Románia és Bulgária esetében a Schengen övezethez való csatlakozási folyamatban kettős mércét használnak” – magyarázta az EP-képviselő.       

Az Európai Parlament plénuma szerdán szavazott az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságról, amely 461 mellette, 157 ellene szavazatot kapott, 89-en tartózkodtak. 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.